Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-09-11 / 135. szám
2 iBififfiffiSBDeö^iEM Békéscsaba 1929 szeptember 11 társadalombiztosító intézet és községi jegyzők) a vármegyei székházban fog az érdekképviseletek által megtörténni, a kereskedelmi kamarai kiküldötteké azonban, még pedig külön az iparosokra és külön a kereskedőkre, a járások és a városok székhelyén lesz. Itt kell megemlítenem, hogy a pénzügyminiszter nem teljesítette a vármegyének azt a kívánságát, hogy a községi alkalmazottak fizetési alapjának mérsékelt kamatozás mellett adjon egy félévi előleget, hogy a havi fizetések folyósításában akadály ne legyen. Az elutasítást a miniszter azzal indokolja, hogy Békésvármegye úgyszólván egyedüli vármegye, ahol a községek 50 százalékos pótadóval adminisztrálnak, igy tehát elsősorban azokat a vármegyéket kell segíteni, ahol a községek pótadója az 50 százaléknál lényegesen magasabb. Utasítja egyben az alispánt, hogy a legszigorúbb eszközökkel hasson közre az adófizetők adójának a rendes időben való befizetésénél. A miniszteri leirat indokolása elég plauzibilisnek látszik, azonban abban a tévedésBékéscsabaiak élete Argentinéban Levél Buenos-Airesböl lapunkhoz — Huszonötezer magyar Argentinéban — Csak a szakmunkások találnak hamarosan elhelyezkedést ben van, hogy az adókat még a községi közegek ellen indítandó fegyelmi eljárásokkal is, a rendes időre be lehet fizettetni. Az, hogy nálunk a községek pótadója csak 50 százalék volt a múltban, semmiféle összefüggésben sincs a kért előleg megtagadásával, mert hiába van meg papiroson a fedezet, ha az adó nem folyik be rendesen, a községek fizetésképtelenné válnak. Azt a miniszter is nagyon jól tudhatja, hogy dacára minden erélyes intézkedéseknek, az állami adóknak legnagyobb része csak az év utolsó negyedében folyik be és akkor is a kivetett adóknak 30—40 százaléka mint hátralék a következő évre megy át. Hogy kívánhatja tehát a felsőbb hatóság akkor az egységes adókezelés mellett, hogy a községi és vármegyei adók az előirt időre befolyjanak és igy a közigazgatás menetében zavarok ne álljanak be, különösen most, midőn a felsőbb hatóság legújabb rendelkezéseit az adófizetők minél messzebbmenő kímélése jegyében adták ki. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Két hónappal ezelőtt több magyar fiatalember levelét közöltük, amelyben Argentína fővárosába szakadt békéscsabai földijeink szívélyes üdvözletüket küldték szülővárosuknak és itt élő összes ismerőseiknek. A levelet Klenk István küldte, egy volt békéscsabai szerelő, aki már hatodik esztendeje él meszsze Délamerikában, ahova a magyarországi munkanélküliség hajtotta ki. Társai ugyancsak hoszszabb-rövidebb ideje élnek már Argentína fővárosában, ahova szintén a hazai munkapiac rossz kilátásai miatt vándoroltak ki. Klenk István most ismét levelet intézett szerkesztőségünkhöz és soraiban egész sereg érdekes és uj közléssel szolgál. Sok olyasmit fed fel az előttünk teljesen idegen, messze, távoli országról, ami mindenkit érdekelhet. Elsősorban az argentínai magyarokról szól a tudósítás. A buenos-airesi magyaroknak jól megy a dolguk, — írja — főleg természetesen a szakmunkásoknak. Rengeteg sok az építkezés és a jó szakmunkás, aki szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik, rendszerint jól és hamarosan el tud helyezkedni. A magyarság számát pontosan megállapítani teljesen lehetetlen, csupán a buenos-airesiek számát lehet majdnem biztosan megadni, mert ezeket a különféle szakegyesületek és magyar egyesületek nyilvántartják. Argentína fővárosában ma körülbelül 25.000 magyar él, akik a legkülönbözőbb életpályák és foglalkozási ágak képviselői. A legtöbbjük természesen nem tudott a saját foglalkozásában elhelyezkedni és egészen alantas, alkalmi mesterségekben dolgoznak. Buenos-Airesben egy egész, külön városrész található, amelyben mind magyarok laknak. Itt majdnem az összes lakosság magyar. Magyar füszerüzletek.ímagyar borbélyok, hentesek, korcsmák, szabók, kalapszalonok, rőfösüzletek, ruhatisztítók, mosódák és tejcsarnokok vannak itt és ezeknek gazdái között akárhány akad, aki már nehéz vagyon ura. A buenos-airesi magyarságnak már két hírlapja is van. Az egyik a Magyari F. Vilmos szerkesztésében megjelenő Magyar Szó. Ez a régebbi lap. A másik, az ujabb, a Délamerikai Magyarság, amelynek tulajdonosa és szerkesztője Faragó Rezső, volt kaposvári, majd nagyszalontai szerkesztő, régi, kitűnő hivatásos hirlapiró, aki az idén, tavasszal vándorolt ki Argentínába. Mindkét magyar lap hazafias szellemben íródik és a messzire szakadt magyarság nemzeti érzését igyekszik konzerválni. Nagy haszna volt az argentínai magyaroknak a túrázó Ferencváros győzelmes sao paulói, montevideói és buenos-airesi meccseinek. Az egész délamerikai sajtó lelkesen ünnepelte a pesti csapatot és ennek érdemein keresztül a magyarokat. A mindenkinél forróbban lelkesülő spanyolok leszögezték, hogy — gyönyörűen játszanak a hungaros-ok. Es ez bizony egy kis nép tiszteléséhez, számbavevéséhez, megbecsüléséhez elsőrangú alap. Egyébként Argentínában most állott be a tél, ami a hőmérő 24 fokra való sülyedését és az ég csatornáinak megnyílását jelenti. A 24 fok azonban nem a fagypont alatt van, hanem ott, ahol a mi szótárunk már — kánikulát jajong... Ez a „téli" temperatura persze nem vált ki náluk didergést, hiszen mi ez nekik a nyári 45—50 fokos melegek után 1 A „téli" idő ellenére a férfiak mind ingujjban járnak az utcán. (Hogy a nők miben, illetve mi nélkül járnak, azt nem volt bátorsága Klenknek megírni...) Érdekes leveléhez egy elegáns fényképet is mellékelt a volt békéscsabai szerelő. A képen egy buja világvárosi park pompás fehér padján két finoman öltözött, elegáns, előkelő tartású gentleman ül. Közelebbről nézve a két caballero — Klenk Istvánnak és barátjának, Guzsek Józsefnek bizonyult, noha mi eleinte holmi gerófnak saccoltuk őket. A kép annak örömére csinálódott, hogy a másik csabai fiu, Guzsek József megnősült, házastársául fogadván egy szépséges, graciőz spanyol leányzót... Adja Isten egészségére. A frigyhez mindenesetre sok jót kívánunk és hasonló jót Klenk Istvánnak is. (h. r.) Iparbeszüntetések, uj iparengedélyek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az elmúlt augusztus hó folyamán iparukról lemondtak: Frolyó Miklós női szabó, Kohn Jenő norinbergi, diszmü- és játékárukereskedő, Vitális György asztalos, Klenk István kőmives, Csillagi Márton norinbergi rövid-, ba zár-, játék-, szövöttes-, díszműáru, divatáru- és konfekciókereskedő, Kiss Jenő szobafestő, Halasi Mihályné cukorkakereskedő, Sztruhár György szalmakalapkereskedő, özv. Vaverka Józsefné szita- és sodronykészitő, Weiszler Izidor cipő- és divatárukereskedő, Polyák György ács, Uhrin Mátyás kenyéráru fióküzlet, Kurtág Mórné rövidárus, Vantara Pálné zsibárus, R. Gráb Gyula cukrász, Goog Károly faszerszámkészilő és elárusító, Bartalus Antal csizmadia, özv. Fajó Jánosné gyümölcsárus, özv. Farkas Jánosné csizmadia, özv. Uhrin Pálné csizmadia. Iparigazolványt kaptak: Uhrin Mátyás szatócs, Neu Margit cukorka- és gyümölcsárus. Faragó Lajos használt és uj autó, motor és mindenféle gépek adásvétele, Sajben Mátyás kész férfiruhakereskedő, Blahut György bércséplő, Somogyi Elekné korcsma, Hoffmann József rövidáru és vegyeskereskedő, Knyihár János és Szák György illatszerkereskedő, Magyar Pál bérkocsis, Csillagi Mártonné rövidárukereskedő, Benkő István rőfös-, rövidáru-, vegyes iparcikkek, bor, szeszesitalok közvetítése, Kovács Imre sertéskereskedő, Valentinyi Mária zöldség-, gyümölcsés élelmiszerkereskedő, Hollánder Antal textiláru-, készruha- és cipőkereskedés, özv. Fajó Jánosné szatócs, Lyachó Pál asztalos, Ko| van M. Mihály motorosfavágó, ; özv. Farkas Jánosné papucskeI reskedő, Weisler Izidorné divatés rövidáru kereskedés, Klein Adolf rőföskereskedés, Deutsch Izsák vegyeskereskedés, özv. Uhrin Pálné papucskereskedés. Iparát 6 hónapra szüntelteti Opauszki Pál péksütemény- és csemegekereskedő. UJABB PHILIPS GYŐZELEM iwmmmmmmrnmmmmmm BUDAPEST ZAVARTALAN VÉTELÉNEK MEGOLDÁSA PHILIPS ISMÉT BEBIZONYÍTOTTA VEZETŐ HELYZETÉT, MERT MEGOLDOTTA BUDAPEST RÁDIÓ. VÉTELÉNEK ZAVARTALANSÁGÁT. K MIUTÁN AZ AETHER TÚLON-TUL VAN SŰRÍTVE A KÜLÖNBÖZŐ ADÓÁLLOMÁSOK PROGRAMMJÁVAL, MINDJOBBAN EMELKEDIK AZOKNAK A SZÁMA. AKIK UNJÁK A KÜLÖNBÖZŐ HULLÁM- ; ( HOSSZAKON ÉRKEZŐ MŰSOROK KERESGÉLÉSÉT ÉS A LEGSZÍVESEBBEN BUDAPESTET HALLGATJÁK. ! " IGEN RÉGEN ÉS SOKAN KERESNEK OLYAN : \ KIS VEVŐKÉSZÜLÉKET, MELLYEL A HELYI ADÓT ZAVARTALÁNUL LEMET VENNI. ERRE A CÉLRA ••> KÉSZÜLT A PHILIPS RÁDIÓ KISVEVŐKÉSZÜLÉKE MINDEN KELLÉKE MEG VAN, HOGY ÉLETHŰ ÉS JÓ VÉTELT NYÚJTSON. S JOGOSAN ÁLLÍTJUK, HOGY ,,EGYETLEN A MAGA NEMÉBEN" KÉRJE RÁDIÓKERESKEDŐJÉT. HOGY KÜLDJE A LAKÁSÁRA EZT A KIS KÉSZÜLÉKET ÉS NÉHÁNY NAPIG DÍJTALANUL ÁLL AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE. ILIPS