Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-10 / 80. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 április 10. ¥ ¥ Szerda 56-ik évfolyam, 80-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Kidobott milliók Magyarország agrárjellege nemcsak a szántóterület arányában és a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásában jut kifejezésre, de elsősorban a külkereskedelmi mérlegben. Ha ugyanis külkereskedelmi mérlegünk tételeit áttekintjük, azt kell találnunk, hogy kivitelünk legnagyobb része a mezőgazdaságra van alapítva, amenynyiben az összes kivitel 75—80 százaléka esik a mezőgazdaság produktumaira. Ezzel tulajdonképpen semmi ujat nem mondunk, hiszen ma lépten-nyomon halljuk hangoztatni a mezőgazdasági termelés országfenntartó fontosságát. Sokkal inkább külkereskedelmi mérlegünk egy másik tételére kell irányitanunk a figyelmet, amely tétel általában elsikkad a külkereskedelmi statisztika számtengerében. Es ez az, hogy mezőgazdasági kivitelünkkel szemben milyen értékben hozunk be mezőgazdasági termeivényeket, olyan mezőgazdasági termeivényeket, melyek behozatala teljesen felesleges, mert azokat vagy idehaza is ; termeljük, vagy pedig ha nem is termeljük, de azok itthoni termeivényekkel teljesen pótolhatók. Ennek a felesleges Ynezőgazdasági behozatalnak értéke 1928-ban közel 43 millió pengő volt. Mindjárt ki is jelenthetjük, hogy ez bizony szégyenfoltja a mi agrármivoltunknak. 43 millió pengő még egy nagy ország mérlegében is igen nagy összeg és egyáltalán nem lehet mellékes, hogy 43 millió pengővel többet, vagy kevesebbet dobunk-e ki külföldre, illetve megfordítva a kérdést, hogy 43 millió pengővel kórositjuk-e meg az országot, illetve annak mezőgazdaságát. Hangsúlyozzuk, hogy itt csak a felesleges mezőgazdasági behozatalról van szó, mert hiszen ezenkívül még számos olyan ipari cikkeket hozunk be, amelyek behozatalára nem volna éppenséggel szükségünk. De éppen ezt a 43 milliót lehetne a legkönnyebben megtakarítani, ha a fogyasztók és a termelők komoly akarattal összefognának. Hogy mi módon érthetjük el a megtakarítást, azt megtudjuk akkor, ha ezt a 43 millió pengős tételt elemeire bontjuk. Igy mindenekelőtt az összegnek körülbelül tizedrésze gabonafélék importjára esik és ennek is jelentékeny része tengerire. Talán ez az egyetlen tétel, amely némileg menthető, mert ez az elmúlt év katasztrofális szárazsága folytáni rossz tengeritermés okozta. De már kevésbé menthető a következő tétel, amely a felesleges mezőgazdasági behozatal értékének negyedrészét teszi — kereken 11 millió pengőt — ami az állatokban és főleg állati termékekben jött az országba. Ebben természetesen nincsenek beleszámítva azok a tenyészállatok, amelyek állatállományunk feljavítása céljából hozattak be külföldről. Ellenben igen nagy tételben szerepelnek ebben a 11 milliós tételben a külföldről behozott különféle tejtermékek, mint vaj, sajt és turó, különféle elkészített hus, valamint halak. Ezeknek a behozatala fölösleges. Itt azonban egy bökkenő mégis van s ebben a gazdák, illetve tejgazdaságunk szervezetlensége is hibás. Tejtermelésünk ugyanis nem oszlik meg egyenletesen s mig az esztendő egyik időszakában felesleges menynyiséget produkál, addig az év másik időszakában csak olyan keveset, hogy a tejszükséglet kielégítésén felül alig marad tejmennyiség vaj és sajttá való feldolgozásra. Tejgazdaságunkat tehát olyan irányban kell megszervezni, hogy a tejtermelés arányosan osztódjék el az egész esztendőben. Burgonyáért és zöldségfélékért közel 4 millió pengőt adtunk ki külföldre s mindezt miért? Azért, mert ugyancsak hazafiatlannak nevezhető luxusból fogyasztóközönségünk egyrésze két héttel előbb eszik például ujburgonyát, karfiolt vagy káposztát, mint az idehaza fogyasztható volna. A legnagyobb összeggel azonban a gyümölcsök szerepelnek, összesen 12 millió pengővel s ebből is közel 7 millió pengő esik csupán narancsra és banánra. Ez a 43 millió súlyos sebe a magyar mezőgazdaságnak. Legyünk azon, hogy ezt kis belátással igényeinknek meg sem érezhető mérséklésével a jövőre behegesszük. A „Magyar Hét" ugyan már régen lezajlott, de ez a 43 millió felesleges mezőgazdasági behozatal újból országgá kürtöli, hogy: „Fogyasszuk a magyar föld termékeit." A mexikói felkelők vezére elnökké proklamálfatia magái A kormánycsapatok elüentállás nélkül nyomulnak előre I tűzvész csaknem teljesen elhamvasztotta a várost. A hatóságok vizsgálatot indítottak. London, április 9. Newyorkból jelentik a Timesnek, hogy a felkelő katonaság Escobar tábornok parancsnoksága alatt hat vonaton Juarezből Casas Grandesbe ment, hogy átkeljen a Pulpito-szoroson, mielőtt a kormánycsapatok odaérkeznek. A kormánycsapatók megszállták Sarral városát. Newyorki jelentés szerint az amerikai kormány nagyobb csapattesteket vont össze a mexikói határon és komolyan mérlegeli azt a tervet, hogy több kilométer széles semlegességi zónát létesítsen. Lasciter amerikai repülőőrnagy 10 ezer katonával a mexikói Naco várossal szemben állomásozik és teljes felhatalmazást kapott arra nézve, hogy mexikói területen is megvédje az Egyesült-Államok érdekeit. Mexikó City, április 9. Hivatalos jelentések szerint Calles tábornok éjfél felé Guadalajarába érkezett, innen Mazatlanba megy és ott üti fel főhadiszállását. A nyugati partokon a szövetséges haderő tovább nyomul előre a felkelők ellen. A szövetségi csapatoknak Chihuahua város ellen megindított előnyomulása is tovább tart, anélkül, hogy harcokra került volna a sor. Juarez, április 9. Escobar tábornok, a Sonora és Chihuahua államokbeli felkelők vezére nyilvánvalóan kikerülhetetlen veresége ellenére ideiglenes elnöknek proklamáltatta magát. Tegucigalpa, április 9. (Honduras). A managuai (Nikaragua) amerikai repülők, akik bombázás alá vették a határmenti felkelők táborát, bombákat dobtak a Hondurasban fekvő Las Limas városra is. A bombavetések által okozott Súlyos gazdasági helyzetről szólt az alispán március havi A vármegyei közigazgatási bizottság ülése — Hetvenezer pengőnyi tűzkár egy hónap alatt — Eladósodnak a községek, a vármegye kénytelen takarékbetétjeihez nyúlni (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta meg március havi ülését, amelyen Kovacsics Dezső dr. főispán elnökölt. Az ülésen a szokásos pénzügyigazgatói, tanfelügyelői, ügyészségi és alispáni jelentéseket terjesztették elő. Az alispáni jelentésből a következő részleteket köA folyó évi március hóról szóló rendszerinti jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő: Öngyilkosság a mult hó folyamán 17 fordult elő. A balesetek száma 39 volt. Államellenes, destruktív mozgalmak jelenségeit a mult hó folyamán nem tapasztalták. Márciusban tüzesetekről 15 esetben érkezett be tüzkárjelentés és számlálólap. A károsultak száma 17. A tűzkár épületekben 15142 P, ingóságokban 50675 P. Az összes tűzkár 65817 P, melyből biztosítás folytán 38992 P térül meg. Nem volt btztositva 26825 P értékű épület, illetve ingóság. Az elmúlt hónapban a tűzkárok csökkentése és a tűzvédelmi szerek és eszközök megvizsgálása érdekében adtam ki rendeletet. A vármegye tűzrendészete terén ujabban a következő változások vannak : Szarvas község képviselőtestülete egy autófecskendő, Újkígyós község képviselőtestülete pedig egy kézifecskendő beszerzését határozta el, Dobozmegyer község a köteles tűzoltóság jóváhagyott szabályzata alapján az önkéntes tűzoltótestület tartalékaként 20 főből álló köteles tűzoltóságot állított fel. A beérkezett jelentés szerint a testületi tanfolyamokat a tűzoltók szorgalmasan látogatják, egyes községekben a tanfolyam a befejezéshez közeledik, ugy hogy e helyeken a záróvizsga rövidesen megtartható lesz. A mezőgazdasági munkások helyzete — munka és kereseti alkalom hiányában — elég súlyos volt, most azonban különösen a mezőgazdasági munka elkésése miatt már munkakereslet mutatkozik és igy remélhető, hogy a kemény télen munkanélkül sínylődő mezőgazdasági munkásság végre munkaalkalmakhoz és keresethez jut. Megnyugvással állapitható meg, hogy a munkásság túlnyomó része az aratási és cséplési munkákhoz már leszerződött. A kereskedelem és ipar terén az általános pénztelenség és nehéz gazdasági viszonyok következtében a pangás még mindig fennáll. Különösen nehéz a kisiparosság helyzete, amely osztály a kartelekkel és a nagy vállalatokkal tőkehiány miatt a versenyt nem képes felvenni, noha a kisiparosság produktumai jobbak a gyári munkánál. Köröstarcsán a Körös—Tisza— Marosi Ármentesitő Társulat partmagasitási munkálatainál az ottani munkások elhelyezést nyertek. A békés—tarhos—vésztői ut munkálatai megkezdődtek, itt pedig a békési munkások jutnak keresethez. Kondoros község a földmunkásokat a téli időben, mig az illetők munka- és keresetnélkül voltak, akként segélyezte, hogy a Horthy Miklós-segélyalapból 300 mázsa búzát osztott szét, azzal a kötelezettséggel, hogy azt az őszszel tartoznak visszafizetni. A községek amiatt, hogy az adófizetések hiánya folytán pénzük nincs, súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek és a legtöbb község sem a vármegyei hozzájárulást, sem pedig a községi alkalmazottak fizetési alapjához az őket terhelő összegeket befizetni nem tudja s igy a vármegye sem jutván hozzá az őt illető anyagi eszközökhöz, kénytelen a megtakari-