Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-10 / 80. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 április 10. ¥ ¥ Szerda 56-ik évfolyam, 80-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Kidobott milliók Magyarország agrárjellege nem­csak a szántóterület arányában és a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásában jut kifejezésre, de elsősorban a külkereskedelmi mér­legben. Ha ugyanis külkereske­delmi mérlegünk tételeit áttekint­jük, azt kell találnunk, hogy kivi­telünk legnagyobb része a mező­gazdaságra van alapítva, ameny­nyiben az összes kivitel 75—80 százaléka esik a mezőgazdaság produktumaira. Ezzel tulajdonkép­pen semmi ujat nem mondunk, hiszen ma lépten-nyomon halljuk hangoztatni a mezőgazdasági ter­melés országfenntartó fontosságát. Sokkal inkább külkereskedelmi mérlegünk egy másik tételére kell irányitanunk a figyelmet, amely tétel általában elsikkad a külke­reskedelmi statisztika számtenge­rében. Es ez az, hogy mezőgaz­dasági kivitelünkkel szemben mi­lyen értékben hozunk be mező­gazdasági termeivényeket, olyan mezőgazdasági termeivényeket, me­lyek behozatala teljesen felesle­ges, mert azokat vagy idehaza is ; termeljük, vagy pedig ha nem is termeljük, de azok itthoni termei­vényekkel teljesen pótolhatók. Ennek a felesleges Ynezőgazda­sági behozatalnak értéke 1928-ban közel 43 millió pengő volt. Mind­járt ki is jelenthetjük, hogy ez bizony szégyenfoltja a mi agrár­mivoltunknak. 43 millió pengő még egy nagy ország mérlegében is igen nagy összeg és egyáltalán nem lehet mellékes, hogy 43 mil­lió pengővel többet, vagy keve­sebbet dobunk-e ki külföldre, illetve megfordítva a kérdést, hogy 43 millió pengővel kórositjuk-e meg az országot, illetve annak mezőgazdaságát. Hangsúlyozzuk, hogy itt csak a felesleges mezőgazdasági behoza­talról van szó, mert hiszen ezen­kívül még számos olyan ipari cikkeket hozunk be, amelyek be­hozatalára nem volna éppenség­gel szükségünk. De éppen ezt a 43 milliót lehetne a legkönnyeb­ben megtakarítani, ha a fogyasz­tók és a termelők komoly aka­rattal összefognának. Hogy mi mó­don érthetjük el a megtakarítást, azt megtudjuk akkor, ha ezt a 43 millió pengős tételt elemeire bontjuk. Igy mindenekelőtt az összegnek körülbelül tizedrésze gabonafélék importjára esik és ennek is jelen­tékeny része tengerire. Talán ez az egyetlen tétel, amely némileg menthető, mert ez az elmúlt év katasztrofális szárazsága folytáni rossz tengeritermés okozta. De már kevésbé menthető a követ­kező tétel, amely a felesleges me­zőgazdasági behozatal értékének negyedrészét teszi — kereken 11 millió pengőt — ami az állatok­ban és főleg állati termékekben jött az országba. Ebben termé­szetesen nincsenek beleszámítva azok a tenyészállatok, amelyek állatállományunk feljavítása céljá­ból hozattak be külföldről. Ellen­ben igen nagy tételben szerepel­nek ebben a 11 milliós tételben a külföldről behozott különféle tejtermékek, mint vaj, sajt és turó, különféle elkészített hus, valamint halak. Ezeknek a behozatala fö­lösleges. Itt azonban egy bök­kenő mégis van s ebben a gaz­dák, illetve tejgazdaságunk szer­vezetlensége is hibás. Tejterme­lésünk ugyanis nem oszlik meg egyenletesen s mig az esztendő egyik időszakában felesleges meny­nyiséget produkál, addig az év másik időszakában csak olyan keveset, hogy a tejszükséglet ki­elégítésén felül alig marad tej­mennyiség vaj és sajttá való fel­dolgozásra. Tejgazdaságunkat tehát olyan irányban kell megszervezni, hogy a tejtermelés arányosan osz­tódjék el az egész esztendőben. Burgonyáért és zöldségfélékért közel 4 millió pengőt adtunk ki külföldre s mindezt miért? Azért, mert ugyancsak hazafiatlannak nevezhető luxusból fogyasztókö­zönségünk egyrésze két héttel előbb eszik például ujburgonyát, karfiolt vagy káposztát, mint az idehaza fogyasztható volna. A legnagyobb összeggel azonban a gyümölcsök szerepelnek, összesen 12 millió pengővel s ebből is közel 7 millió pengő esik csupán na­rancsra és banánra. Ez a 43 millió súlyos sebe a ma­gyar mezőgazdaságnak. Legyünk azon, hogy ezt kis belátással igé­nyeinknek meg sem érezhető mér­séklésével a jövőre behegesszük. A „Magyar Hét" ugyan már régen lezajlott, de ez a 43 millió feles­leges mezőgazdasági behozatal újból országgá kürtöli, hogy: „Fo­gyasszuk a magyar föld termékeit." A mexikói felkelők vezére elnökké proklamálfatia magái A kormánycsapatok elüentállás nélkül nyomulnak előre I tűzvész csaknem teljesen elham­vasztotta a várost. A hatóságok vizsgálatot indítottak. London, április 9. Newyorkból jelentik a Timesnek, hogy a fel­kelő katonaság Escobar tábornok parancsnoksága alatt hat vonaton Juarezből Casas Grandesbe ment, hogy átkeljen a Pulpito-szo­roson, mielőtt a kormánycsapatok odaérkeznek. A kormánycsapatók megszállták Sarral városát. Newyorki jelentés szerint az amerikai kormány nagyobb csapat­testeket vont össze a mexikói ha­táron és komolyan mérlegeli azt a tervet, hogy több kilométer szé­les semlegességi zónát létesítsen. Lasciter amerikai repülőőrnagy 10 ezer katonával a mexikói Naco várossal szemben állomásozik és teljes felhatalmazást kapott arra nézve, hogy mexikói területen is megvédje az Egyesült-Államok ér­dekeit. Mexikó City, április 9. Hivatalos jelentések szerint Calles tábornok éjfél felé Guadalajarába érkezett, innen Mazatlanba megy és ott üti fel főhadiszállását. A nyugati par­tokon a szövetséges haderő tovább nyomul előre a felkelők ellen. A szövetségi csapatoknak Chihuahua város ellen megindított előnyomu­lása is tovább tart, anélkül, hogy harcokra került volna a sor. Juarez, április 9. Escobar tábor­nok, a Sonora és Chihuahua álla­mokbeli felkelők vezére nyilván­valóan kikerülhetetlen veresége ellenére ideiglenes elnöknek pro­klamáltatta magát. Tegucigalpa, április 9. (Hondu­ras). A managuai (Nikaragua) ame­rikai repülők, akik bombázás alá vették a határmenti felkelők tábo­rát, bombákat dobtak a Hondu­rasban fekvő Las Limas városra is. A bombavetések által okozott Súlyos gazdasági helyzetről szólt az alispán március havi A vármegyei közigazgatási bizottság ülése — Hetven­ezer pengőnyi tűzkár egy hónap alatt — Eladósodnak a községek, a vármegye kénytelen takarékbetétjeihez nyúlni (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békésvármegye közigazgatási bi­zottsága hétfőn tartotta meg már­cius havi ülését, amelyen Ko­vacsics Dezső dr. főispán elnökölt. Az ülésen a szokásos pénzügy­igazgatói, tanfelügyelői, ügyész­ségi és alispáni jelentéseket ter­jesztették elő. Az alispáni jelen­tésből a következő részleteket kö­A folyó évi március hóról szóló rendszerinti jelentésemet az aláb­biakban terjesztem elő: Öngyilkosság a mult hó folya­mán 17 fordult elő. A balesetek száma 39 volt. Államellenes, des­truktív mozgalmak jelenségeit a mult hó folyamán nem tapasztal­ták. Márciusban tüzesetekről 15 esetben érkezett be tüzkárjelentés és számlálólap. A károsultak szá­ma 17. A tűzkár épületekben 15142 P, ingóságokban 50675 P. Az összes tűzkár 65817 P, mely­ből biztosítás folytán 38992 P té­rül meg. Nem volt btztositva 26825 P értékű épület, illetve in­góság. Az elmúlt hónapban a tűzkárok csökkentése és a tűzvédelmi sze­rek és eszközök megvizsgálása érdekében adtam ki rendeletet. A vármegye tűzrendészete terén ujab­ban a következő változások van­nak : Szarvas község képviselőtes­tülete egy autófecskendő, Újkí­gyós község képviselőtestülete pe­dig egy kézifecskendő beszerzé­sét határozta el, Dobozmegyer község a köteles tűzoltóság jóvá­hagyott szabályzata alapján az önkéntes tűzoltótestület tartaléka­ként 20 főből álló köteles tűzoltó­ságot állított fel. A beérkezett jelentés szerint a testületi tanfo­lyamokat a tűzoltók szorgalmasan látogatják, egyes községekben a tanfolyam a befejezéshez közele­dik, ugy hogy e helyeken a záró­vizsga rövidesen megtartható lesz. A mezőgazdasági munkások helyzete — munka és kereseti al­kalom hiányában — elég súlyos volt, most azonban különösen a mezőgazdasági munka elkésése miatt már munkakereslet mutat­kozik és igy remélhető, hogy a kemény télen munkanélkül síny­lődő mezőgazdasági munkásság végre munkaalkalmakhoz és kere­sethez jut. Megnyugvással állapit­ható meg, hogy a munkásság túl­nyomó része az aratási és csép­lési munkákhoz már leszerződött. A kereskedelem és ipar terén az általános pénztelenség és ne­héz gazdasági viszonyok követ­keztében a pangás még mindig fennáll. Különösen nehéz a kis­iparosság helyzete, amely osztály a kartelekkel és a nagy vállala­tokkal tőkehiány miatt a versenyt nem képes felvenni, noha a kis­iparosság produktumai jobbak a gyári munkánál. Köröstarcsán a Körös—Tisza— Marosi Ármentesitő Társulat part­magasitási munkálatainál az ottani munkások elhelyezést nyertek. A békés—tarhos—vésztői ut munká­latai megkezdődtek, itt pedig a békési munkások jutnak kereset­hez. Kondoros község a földmun­kásokat a téli időben, mig az ille­tők munka- és keresetnélkül vol­tak, akként segélyezte, hogy a Horthy Miklós-segélyalapból 300 mázsa búzát osztott szét, azzal a kötelezettséggel, hogy azt az ősz­szel tartoznak visszafizetni. A községek amiatt, hogy az adó­fizetések hiánya folytán pénzük nincs, súlyos anyagi nehézségek­kel küzdenek és a legtöbb község sem a vármegyei hozzájárulást, sem pedig a községi alkalmazot­tak fizetési alapjához az őket ter­helő összegeket befizetni nem tudja s igy a vármegye sem jut­ván hozzá az őt illető anyagi esz­közökhöz, kénytelen a megtakari-

Next

/
Oldalképek
Tartalom