Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-04-10 / 80. szám
Békéscsaba, 1929 április 10 Harisnya Kesztyű lyakkendő j UH és női fehérnemű I ESCHER ÜÉL KALAPUJDONSAGOK ANDRÁSSY-UT 7 tott és takarékpénztárban elhelyezett tőkéjéhez nyúlni. A hátralékban levő községek, természetesen késedelmes befizetés esetén, késedelmi kamatokat fizetnek, egy tekintélyes része pedig súlyos feltételű függőkölcsön felvételével segit nehéz anyagi helyzetén. Ez a helyzet azonban már tűrhetetlen és legfőbb ideje, hogy a kormány által kilátásba helyezett törvényjavaslatot a községek háztartásáról és anyagi helyzetének rendezéséről, az országgyűléshez mielőbb beterjesszék és törvényerőre emeljék. Az országgyűlési képviselőválasztók 1930 évre érvénypyel birandó névjegyzékének alapjául szolgáló és az összeiró küldöttségek által elkészített ideiglenes névjegyzékek felülvizsgálata, a várm. központban folyamatba tétetett. Az uj közigazgatási törvény, amely ugyan még csak tárgyalás alatt áll, egyik végrehajtási rendelkezése gyanánt, a belügyminiszter elrendelte az országgyűlési képviselőválasztók folyó évi érvényes névjegyzékének 3 példányban való leírását, amely alapjául fog szolgálni az uj törvényhatósági bizottsági tagok választásának, akiknek a száma a törvényjavaslat szerint Békésvármegyében 180 lesz. Vésztő községben megüresedett IV. jegyzői állásra Gyökössy Gyula segédjegyzőt, mig Szeghalmon az I. tizedben megüresedett esküdti állásra Hajdú Józsefet választották meg. Békésszentandráson dr. Sinkovits György ny. községi orvos, várm. tb. főorvos 87 éves korában meghalt. A gyomai járás főszolgabirája Hornok Elek községi adóellenőr Írnokot, súlyosabb természetű szabálytalanság miatt, állásától felfüggesztette. Kitüntetési ünnepély Vésztőn Petry Józsefné kormányzói elismerése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kormányzó a vésztői árviz alkalmából megengedte, hogy Petry Józsefnének, Petry József vésztői gyógyszerész feleségének az árvízkárosultak segélyezése és ellátása körül kifejtett emberbaráti és fáradhatatlan működéséért elismerését tudtul adják. Ez a tudtuladás folyó hó 6-án, szombaton történt meg Petryék vendégszerető házánál, ahol ez alkalommal dr. Kovacsics Dezső főispánon kivül jelen voltak : dr. Daimel Sándor alispán, Kiss László szeghalmi, Moldoványi János békési főszolgabirák, dr. Zöldy János vármegyei tisztifőorvos, Horémusz István, a gyulai folyammérnöki hivatal főnöke, műszaki tanácsos, Petrovszky Géza községi főjegyző, Kincses István községi bíró, dr. Katona Gábor és dr. Kiss Elek községi orvosok, mint hatósági személyek. Ezenkívül mint vendégek ott voltak a főispánná és leánya, Kiss Albert uradalmi főtiszt, Gönczy Béla ref. lelkész, Tardy Lajos ny. községi főjegyző. Délelőtt fél 12 órakor volt a signum laudis ünnepélyes átadása. Kovacsics Dezső dr. főispán a tőle megszokott, valóban magasszárnyalásu beszéd kíséretében tűzte mellére a kitüntetett háziasszonynak a kormányzói elismerés külső jelvényét. Petry Józsefné meghatottan köszönte meg a kitüntetést. Petrovszky Géza főjegyző Vésztő község közönsége nevében üdvözölte az ünnepelt úrnőt kitüntetése alkalmából. Ezután 20 teritékes ebéd volt az ünnepelt háziasszony házánál, a melyen Daimel Sándor dr., a vármegye alispánja az egész vármegye közönsége nevében hálájának és legnagyobb elismerésének adott kifejezést. Kovacsics Dezső dr. főispán és Horémusz István műszaki tanácsos azért az emberi erőt felülmúló, hónapokig tartó munkájukért és fáradozásukért mondtak köszönetet, amelyet oly önzetlenül és emberbaráti szeretettől áthatva végeztek az árvízveszély továbbterjedése és az okozott rombolások helyreállítása körül. Több felköszöntő is volt dr. Zöldy János, Kiss László, Tardy Lajos mondottak szellemes pohárköszöntőt. A kitüntetés tudtuladása a kitüntetett urnő kérésére történt csak most, amikor már az árvizokozta fájdalmak megszűntek. Saját veje gyilkolta meg a gyulai országúton holtan talált gazdálkodót A gyilkos Csöke István gyulai gazdálkodó, aki két fejszecsapással ölte meg apósát — Azért ölte meg, mert az öreg vásárra akart menni —A rablógyilkos mindent töredelmesen beismert (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról a szörnyű leletről, amelyet a Gyuláról Kétegyháza felé vezető országúton találtak Vámosi István gyulai gazdálkodó személyében. A gyulai rendőrség és csendőrség bravúros nyomozása azóta rövid pár óra alatt kibogozta a bonyolult ügyet és zár alá helyezte a tettest, ami a legszebb teljesítményt jelenti. A borzalmas rablógyilkosságról ujabb értesüléseink a következők : A hullát tulajdonképen Góg István gyulai gazdálkodó, aki kocsin hajtott tanyájára és Japport Márton szintén gyulai lakos, aki motorbiciklin az áteresz előtt találkozott az előbbi gazdával, találták meg. Mind a kettőnek feltűnt az átereszből kilógó emberi láb s azonnal bűntényre gondoltak. Japport motorbiciklijén berohant Gyulára, ahol a leletet jelentette a rendőrségnek és csendőrségnek. A csendőrségről nyomban kimentek a helyszínére Kulcsár Márton csendőralhadnagy, Busay Sándor örsparancsnok, Hogyák tiszthelyettes és Börcsök csendőrörsvezető, a rendőrségtől pedig Takácsy Lajos dr. rendőrorvos, Borsos Béla dr. kapitány és Sefcsik István csoportvezető. Sefcsik István detektivcsoportvezető a halottban nyomban felismerte Vámosi István 50 éves gyulai, Szent István-utca 49. sz. alatt lakó gazdálkodót és tudta róla, hogy nagyon rossz viszonyban élt a vejével, Csöke István gazdálkodóval. Ez a körülmény nyomban Csöke ellen fordította a gyanút. Tudta Sefcsik azt is, hogy Vámosi elváltán él feleségétől, akivel szintén nagyon rosszul élt. Intézkedésére Vámosi elvált feleségét azonnal őrizetbe vették. Ezután Csöke István lakására siettek. Csöke nem volt otthon és nélküle láttak hozzá a házkutatáshoz. Mindjárt a székerét vizsgálták meg és pedig teljes eredménnyel. A szekér oldala és a benne levő szalma csupa vér volt. Elővették a házbelieket. Csöke felesége és anyja volt otthon. Azt mondták, hogy Csöke hajnalban kiment pili tanyájára. Két lovascsendőr vágtatva indult nyomban a tanya felé, hogy Csőkét onnan hazahozza. Útközben találkoztak vele, útban volt már hazafelé. Nyomban elfogták és hazakisérték. Csőkét, amint hazaérkezett, nyomban vallatóra fogták. Nem kellett sokáig faggatni, töredelmesen bevallott mindent. Elmondotta, hogy szombaton utazott el apósának Lajos nevü fia, aki lakatos Budapesten és látogatóban volt itthon. Valamennyien kikísérték az állomásra : az öreg Vámosi, Csöke, valamint ennek felesége és anyja. A vonat elindulása után betértek az állomás melletti Motor-szállodába italozni és az öreg Vámosi még éjfél után sem akart hazamenni. Végre is a két asszony hazament és a férfiak ott maradtak. Vámosinál 460 pengő készpénz volt és a medgyesegyházai vásárra akart menni. Csöke ezt minden áron meg akarta akadályozni és ezért hajnali három órakor hazacsalta az öreget az ő lakására. Itt az istállóban csinált neki fekvőhelyet. Virradatkor az öreg Vámosi öltözködni kezdett. Csöke — amikor ezt észrevette — kiment az udvarra. Levetette a kabátját és belecsavarta az udvaron levő hatalmas fejszét. Azután az istállóba ment. Olt veszekedni kezdett az apósával, hogy ne menjen a vásárra. Amikor ez nem tágított, ledobta a kabátot, felkapta a fejszét és teljes erővel fejbesujtotta vele. Az ütés a halántékán érte az öreget, aki nyomban elvágódott a földön. Csöke ekkor felrántotta a földről és amikor újból elterült, a fejszével mégegyszer fejbesujtotta. Az öreg egyetlen jajszó nélkül meghalt. Csöke ekkor ruhával letakarta a halottat, azután bement a házba és mindent elmondott a feleségének és anyjának. Egész vasárnap ott feküdt a holttest az istállóban. Vasárnap reggel Csöke kiment a tanyára a lovaiért. Este hazatért és nyugodtan lefeküdt aludni. Hajnali két óra tájon felkelt és hivta az asszonyokat, hogy segítsenek feltenni a holttestet a szekérre. Ezek vonakodtak, mire egymaga ment az istállóba és ő maga dobta fel a hullát a kocsira. Előzetesen azonban egy ruhadarabbal bekötötte a halott fejét, hogy az esetleg szivárgó vér árulója ne legyen. Azután kivette a halott zsebéből a 445 pengő pénzt és átadta a feleségének, aki azt a szalmazsákban elrejtette. Azután kivitte a holttestet a kétegyházi országútra. Az volt eredetileg a szándéka, hogy valamilyen járatlan szikes földre viszi és ott a kútba dobja. Később attól félt, hogy a keréknyom elárulja és ezért nem tért le a köves országútról, hanem bedugta a holttestet az átereszbe és hazahajtatott. Reggel ismét kiment a tanyára és amikor onnan hazajött, útközben elfogták a csendőrök. A rendőrség ezután a két aszszonyt hallgatta ki. Mindketten azt erősitik, hogy sejtelmük sem volt Csöke sötét szándékáról, bár tudják, hogy gyűlöli az apósát. A rendőrség ugy Csöke Istvánt, mint ennek feleségét és anyját, valamint a meggyilkolt Vámosi elvált feleségét előzetes letartóztatásba helyezte. A vármegye központi közigazgatásának ügyforgalma (A Közlöny eredeti tudósítása.) A folyó év I. negyedében Békésvármegye közp. közig, iktatójába beérkezett 7956 ügydarab, amely valamivel kevesebb, mint a tavaly hasonló időszakban beérkezett ügyek száma. A vármegyei közig, iktatóban azonban a folyó év I. negyedében 998 ügydarab lett beiktatva, a tavaly ugyanebben az időben beérkezett 1783 darab ügyszámmal szemben. A kihágási ügyek száma, amelyek II. fokú elbírálásra terjesztettek be az alispánhoz 396, a tavalyi 449-el szemben. A központi választmányi ügyek, valamint az útlevelek, utlevélmeghosszabbitások száma a tavalyival szemben lényeges emelkedést tüntet fel. A közigazgatási bizottsági ügydarabok számában megállapítható csökkenés nem jelenti azt, hogy • az ügyek száma lényegesen apadt volna, mert a csökkenés összefüggésben áll azzal, hogy a gazdasági albizottság által elintézett ügyekkel kapcsolatosan kiadott igen nagyszámú telekkönyvi végzések iktatása körül lényeges egyszerűsítés történt, aminek következménye azután az ügyszámok lényeges lecsökkenése. Békésvármegye árvaszékéhez a folyó év I. negyedében 7627 ügydarab érkezett, a tavalyi 7599-el szemben. Selyemcsipke és selyem különlegességeket a Csipkeáruházban találhat. Andrássy-ut 6.