Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-04-07 / 78. szám
Békéscsaba, 1929 április 7 Harisnya Kesztf íi Nyakkendő Uri és női fehérnemű KALAPUJD011SAG0K ESCHER ANDRÁSSY-UT 7 MEL Tanácsülés Az április 5-én tartott tanácsülésben a következő ügyeket intézték el : Iparigazolványt kaptak: Fischer Samu műszaki cikkekkel való kereskedésre, Nóvák Mihály 50 literen aluli tejmennyiség és tejtermék kereskedő és Guba Jánosné kész férfiruhakereskedő iparra. Telekeldarabolási engedélyt kapott Oláh Andrásné — házbontási engedélyt a Békéscsabai Kisgazdák Egylete házbizottsága. Épitési engedélyt kaptak: Szarvas Mátyás, Monori Antal, Vágó Mária, Kovács Pál, Duna Ádám, Molnár András, Kocziha Mihály, Fonféder Vilmos, Tóth Mihály, Havran Pál, Ruttkay Géza, Lipták János és a Kisgazdák Házbizottsága. Kövezési részletfizetési engedélyt kaptak 15-en. Gyorssegélyt kértek és kaptak 3-an. Solymossy Sándor jutalomjátéka (A Közlöny eredeti tudósitása.) Április 11-én, csütörtökön este „Á drótostót" kerül előadásra a Városi Színházban. Ez az előadás egyúttal jutalomjátéka Solymossy Sándornak, aki ez évben mutatkozott be a csabai közönségnek. Solymossy Sándor az igazi humor megtestesítője, akinek minden egyes szereplése még a legsavanyubb ábrázatokat is képes volt mosolyra, sőt kitörő vidámságra deríteni. Solymossy Sándornak igazán a vérében van a komikum s azért van ő teljesen tisztában a hatás minden fogásával, mert ő valójában nem is törekszik hatásra, hanem csak egyszerűen átéli minden egyes szerepét. Valahogy nem látszik rajta a maszk, hanem csak valóban a testből és lélekből álló ember. Ezért olyan ellenállhatatlan erejű minden alakítása és innen van az ő nagy sikere is. Reméljük, hogy az a közönség, mely estéről-estére kacagott vidáman és felejtette a hétköznapok sivár gondjait, a csütörtöki estéből nemcsak önmaga, hanem a derék Solymossy szómára is ünnepnapot varázsol. Gyermekliullát kapartak ki a kistyák Rémes lelet egy nagyréti tanyán (A Közlöny eredeti tudósitása.) Pénteken délután a város határában, az úgynevezett nagyréti tanyák között szörnyű leletre akadtak. A rémes felfedezés az egyik tanyaház közelében történt és a lelet ügyéről most az egész tanyavilágban a legkülönbözőbb híresztelések és találgatások forognak közszájon. A szóbanforgó tanya lakossága ugyanis pénteken délután arra lett figyelmes, hogy a ház közvetlen közelében számos kóbor kutya tevékenykedik. Az ebek mohó csapata egy és ugyanazon a helyen sürgött-forgott, időnként összeröffentek, egymásnak rontottak és összeverekedtek. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy a kóbor kutyák valamin marakodnak, amit mindenképen szeretnének maguknak megszerezni. Á tanyabeliek elkergették a kutyákat és ekkor szörnyűséges látvány tárult a szemeik elé. A kutyák előtt egy félig oszlásnak indult, összerágott, részben széttépett csecsemőholttest feküdt, amelynek egyik része még benn volt a földben. Kiderült, hogy a tanyaház mellett, a belsőségben, egy csecsemőUj tejcsarnok létesítésére kértek engedélyt a város tanácsától A kérvényező a müutak mentén maga gyiijtené össze az odahordott tejet — érdekes kísérlet eszméje vetődött fel az uj tejcsarnok tizemével kapcsolatban holttest volt elásva, amelyet az éhes kutyafalka megszimatolt, majd közös erővel kikapartak a földből, hogy bő iakmározást rendezzenek belőle. A tanyásgazda a borzalmas leletről azonnal jelentést tett a békéscsabai csendőségnek, amely a nyomozást megindította. A nyomozás főleg arra terjeszkedik ki, hogy a csecsemőhulla milyen módon és ki által került a tanya földjébe és hogy a holttest tulajdonképpen bűncselekmény révén jutott-e ismeretlen, jeltelen sírjába. Nem lehetetlen ugyanis, hogy nem történt bűntény, csupán a csecsemő szülei a temetési költségek megtakarítását célozták akkor, amikor a kis holttestet a földbe tették. egy igen nagy jelentősége, nevezetesen az, hogy vállalkozása módot nyújtana egyrészt a tejfogyasztást megfelelően propagálni, másrészt szociális jótéteményként bizonyos kísérleteket végezni. Mint ismeretes, a főváros két év óta a tejpropaganda egyik módszereként iskoláiban tejtáplálkozási kísérleteket rendezett és pedig igen kitűnő eredménnyel. Ezekre a kísérletekre nyújtana módot Enyedi István azzal, hogy bizonyos mennyiségű lefölözött tejet bocsájtana a város rendelkezésére, melyet a város aztán az elemi iskolás szegénysorsu és vérszegény gyermekek között osztana ki naponként egy-egy zsemlével együtt. A lefölözött tejről általában az a hit, hogy annak semmi tápértéke nincs. Ez tévedés, mert a lefölözött lejből tulajdonképen csak a vajtartalom túlnyomó részét vonták el. ellenben némi vajtartalom mellett benne marad a teljes fehérje tartalom s azonkívül számtalan, a fejlődő szervezet számára szükséges egyéb anyag. A lefölözött tejtől legfeljebb hízni nem, erősödni azonban feltétlenül lehet. Miután a kérvényező szándékának véleményünk szerint alig állhet valami útjában, kíváncsian várjuk, hogy miként fog ez az életrevaló vállalkozás gazdasági életünkben beválni. Nagyszabásúlesz a cserkészest —. — Dus, nívós műsorral mutatkoznak be a cserkészek . (A Közlöny eredeti tudósitása.) Érdekes beadvány érkezett szombaton délelőtt a város iktató hivatalába, melynek benyújtója Enyedi István gyulavárii tejfeldolgozó iparos. Beadványában annak megengedését kéri a város tanácsától, hogy Békéscsabán a Baross-utcában egy tejcsarnokot létesíthessen, melyben naponként friss tejen kívül mindennemű tejterméket is árusíthasson. A kérvényező a csabai piacokról is előnyösen ismert kitűnő vaj-, turó- és sajtgyártmányairól. Ezidőszerint Gyulaváriban van már egy igen jól prosperáló üzeme, mely egy igen nagy terület tejtermelését képes biztositani életrevalóságával. A tejfeldolgozás minden csinyjátbinját Oroszországban sajátította el, ahol hosszú évekig volt hadifogoly. Csabai vállalkozásával az a terve, hogy mindenekelőtt megállapodik mindazon csabai gazdákkal, akik hajlandók naponként a kövesuthoz kiszállítani a tejet, ahonnan ő saját autójával gyüjtené össze, hozná be Csabára s itt friss tejként kiárusítaná, a megmaradottat pedig feldolgozná. Vállalkozása különösen a tejtermelő gazdáink és a fogyasztóközönség szempontjából bir rendkívül nagy jelentőséggel, mert az általa tervezett tejgyüjtési módszer a friss tej naponkénti biztosítása mellett magával hozza a higiénikus kezelést is. De van ezen kivül még (A Közlöny eredeti tudósitása.) Mint már röviden hirt adtunk, cserkészeink nagyszabású előadásra készülnek 13.-án, szombaton este a Vigadó termeiben. Az előadás keretében mind az öt csapat cserkészei bemutatkoznak kÍ3 színdarab, szavalat vagy más szám előadásával. Az előadás után tánera kerekedik az ifjúság és reméljük, hogy cserkészeink meg fogják mutatni, hogy nemcsak a táborban, a virágos réten, hanem a parketten is megállják a helyüket. A jósikerünek ígérkező előadás műsora a következő: 1. »Fiuk, fel a fejjel*. Cserkészinduló, éneklik az összes cserkészek. 2. Prológus. Elmondja egy »Csaba«cserkész. 3. A közs. fiu felsőkeresk. iskola zenekarának zeneszáma. 4. 'Csizmadia, mint költő* cimü paródiát előadják a »Munkacsv«cserkészek. 5. Szaval egy »Petőfi«• cserkész. 6. »Lesz még tavasz« egyfelvonásost előadják a »Körös«-cserkészek. 7. A keresk. iskola zenekarának zeneszáma. 8. »Hadifogoly«, cserkészegyfelvonásos Előadják a »Petőfi «-ek. 9. Előképeket mutatnak be a » Csaba* • cserkészek. 10. A Rákóczi-indu'ót játssza a fiu felsőkeresk. iskola zenekara. Mivel a színdarabok keretében sokcserkész szerepel, a szereplők neveit is feltüntető részletes műsort és táncrendet az előadáson fogják a cser készek osztogatni. Jegyek előre válthatók a cserkészeknél, Belépődíj, mely a táncra is érvényes: I—V,ig 2 P, VI-XIV. sorig 1'50 P a többi sorok és a karzati ülő 1 P. Diákjegy 50 fillér. Az előadás tiszta jövedelme főként a szegénysorsu cserkészek táborozási költségeinek fedezését fogja szolgálni, ezért felülfizetéseket köszönettel fogadnak a parancsnokságok. Aki az előadáson megjelenésével honorálja a cserkészek fáradozásait, a magyar ifjúságot támogatja. Nem szabad meritőhálőval halászni Közalkalmazott-halászok a halászati társulat határozata ellen (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Kettős-Körösi Halászati Társulat közgyűlési jegyzőkönyvét az alispán a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztvén, a miniszter az abban foglalt közgyűlési határozatokat jóváhagyólag tudomásul vette. A jegyzőkönyv egyik határozata szerint a közgyűlés kimondotta, hogy a társulati vizek bérlői csak kifejezetten sporthalászoknak és csak nyeles horoggal űzött halászatra adhatnak engedélyt, mivel a meritőhálóval való halászatnak, az u. n. pókászásnak megengedése albérletbe adásnak tekintendő, amit azonban az érvényes üzemterv tilalmaz. Ez ellen a határozat ellen a gyulai közalkalmazott altisztek, mint sporthalászok kifogást eméltek és annak megváltoztatását kérik, azzal az indokolással, hogy a nyeles horoggal való halászat csak gyermekeknek vqló, amellyel elegendő halat fogni nem lehet. A földmivelésügyi miniszter azonban a panaszt nem vette figyelembe és megállapította, hogy a sérelmezett közgyűlési határozat a sporthalászat fogalmát helyesen értelmezi. Gyula és Szoíi^ok között április 3-án egy auiókerék Megtalálója, ha utánvéttel nekem postán beküldi, 20 P jutalomban részesül. Szalontay Elek, Budapest, Margit-körút 64/b. B 13