Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-07 / 78. szám

&ékéscsaba 1929 április 7 OlJgKtteKaVift! itíMMK Krónika 9 -Megtörtént a világcsoda: Meleg napos az április, izzad minden ember, állat, Izzadok még én magam is. De nemcsak a jó időben Nyilvánul meg e furcsaság: Tavasz jöttén beköszöntött A nehezen várt olcsóság. Az imádott, kedves pengőt Csak emlékül tartogatjuk És ha olyan kedvünk támad, Két marékkal osztogatjuk. Mert a pénzre nincs már szükség : A sok bérlő ingyen lakik És ki nagyon megéhezett, Pengő nélkül jóllakhatik. Akinek meg ruha kéne, Szép tavaszi és divatos, Rendelje meg a szabónál, A fizetés az nem fontos. Cipőhiány sem gond már ma. Csak rendelni kell hirtelen S ha semmit sem fizet érte, Az nem oly nagy veszedelem. Ha valaki azt tenné meg, Hogy fizetné az adóját. Azt az adóellenőrök — Mint közveszélyest — lecsuknák. Politika berkeiben Egyetértés uralkodik, Ellenzék a kormánypárttal Többé már nem marakodik. Jogot adtak mindenkinek És megszűnt a dinom-dánom íUgy hangzik ez, mint valami Mesebeli tündérálom) A diákok tanulhatnak Hthon csendben és békében. Irigylik is ezt mitőlünk A világ minden részében. Ilyenformán az életünk A legteljesebb boldogság És vétkeznénk, ha ajkunkat Elhagyná még egy kívánság. A hazugság, pletykálkodás Ismeretlen fogalom, Nem is él már ezzel senki, Hogy ha van rá alkalom. $ Én is csak ugy füllentettem, Bár tudom, hogy nem szép a! De az egész nem volt egyéb: Egy áprilisi rossz tréfa. erde. FISK PNEU a leggazdasá­gosabb Körzeti képviselet: Szécsi Márton Gyula Telefon 145 BÉKESSÉG SZENT ÓRÁIBAN Nagy csönd van most bennem és künn is. Vésznek, viharnak nyomát sem sejtem. Áldott békében nézem a holdat: Most minden keservem elfelejtem. A szivem halkan, boldogan ver. A lelkem békén, csöndesen pihen. Szines Álmok jönnek, szállnak felém És körülfognak lágyan, szelíden. Sok szép emléket szitál a mult S csattogni hallom az öröm szárnyát. Piros kis tüzek gyúlnak ki bennem Es föl-föllobognak. mint a fáklyák. Minden kín most el, messze illant. Nem fáj Semmi: Elet, vágyak, tervek, Nem rémítget vad, sötét félelem És fogvacogva most nem didergek. Most pihenek, örülök, élek. Szebb óráim tán sohasem voltak. Szines álmok jönnek, szállnak S áldott békében nézem a holdat. MOLNÁR PÁL A gyulai királyi törvényszéktől. Ke. 155 7. szám. 1929. Kérvénye: Első Békéscsabai Bőröndáru és Dobozgyár békés­csabai bej. cég és annak tulaj­donosa, Klein András békéscsa­bai lakosnak csődönkivüli kény­szeregyezségi eijárás megindítása iránt. Végzés A gyulai kir. törvényszék adós kérelmére az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 6. §-a értelmében a cső­dönkivüli kényszeregyezségi eljá­rást a mai nappal kezdődő jog­hatállyal megindítja. Vagyonfelügyelőül: Dr. Weisz Frigves ügvvéd, békéscsabai lakost rendelte ki. őt az 1410—1926. M. E. sz. rendelet 43., 45., 47. §-ok­ban irt jogaira és kötelességeire figyelmezteti. A hitelezőket felhívja, hogy kö­veteléseiket a hirdetménynek a kir. törvényszék hirdetési tábláján alulirt napon kifüggesztésétől szá­mított 20 napon belül, az 52. § ban meghatározóit módon az 0. H. E. szegedi kamara kerületi szervé­nél, Szeged (kereskedelmi és ipar­kamara) jelentsék be. Egyben fel­hívja a hitelezőket, hogy a netán létrejött magánegyezség lényeges tartalmát a Budapesti Közlönyben megjelent közzétételét (2180—1927. M. E. sz. rend. 3. §.) követő to­vábbi 15 nap alatt a netán létre­jött magánegyezség tekintetében fennálló esetleges észrevételeiket az O. H. E. szegedi kamara ke­rületi szervénél írásban nyújtsák be. Figyelmezteti a bíróság a hite­lezőket arra, hogy a magánegyez­ség létre nem jötte esetében a be­jelentett követelések után járó tör­vénykezési illetéket (102/700/1927. P. M„ illetve 62995/1926. 1. M. sz. endelet 57. §-a) az egyezségi tár­gyalás napjáig rójják le. lava-sz^y leck edvcíebb Kirtvök e CIPÓ ^VDEN DARABJÁN ^ * VÉDJEGY KÜLÖNBENUTÍMZAT B-12 A hivatkozott rendelet 8. §-a értelmében a hirdetményt kibo­csájtja és annak a Budapesti Közlönyben és a Békésmegyei Közlönyben egyszer leendő köz­zétételét, valamint a kir. törvény­szék és a békéscsabai kir. járás­bíróság, Békéscsaba r. t. város hirdetési tábláján kifüggeszteni, az adósoknak és az ismert nevü hi­telezőknek kikézbesiteni, a gyulai m. kir. adóhivatalnak, továbbá a Magyar Tudakozódó Egyesületnek és az 0. H. E. központjának meg­küldeni rendeli. Az egyezségi el­járás megindításának nevezett adós ellen bármely végrehajtató javára netán foganatosított végrehajtásról felvett jegyzőkönyvben leendő fel­jegyzése végett a békéscsabai kir. járásbíróságot, végül a kebelbeli céghivatalt a cégjegyzékben való feljegyzés végett megkeresi azzal, hogy az adós az eljárás megindí­tását az 1929. évi március hó 22. napján kérte. Gyula, 1929. évi március hó 22. napján. Dr. Bazsó s. k. tvszéki biró. A kiadmány hiteléül: Kovács s. k. irodafőtiszt. H vándor drótos halála (A Közlöny eredeti tudósitása.) Faricsák Lipót 29 éves drótostót évek óta rótta az országút porát, vagy sarát, szülőfaluja és más városok között, hogy a kilyukadt lábasokat és fazekakat használ­hatóvá tegye, a törött cserépedé­nyeket pedig összedrótozza. A mesterség azonban a mostani rossz gazdasági viszonyok között nem sokat jövedelmezett, ugy, hogy a szegény vándoriparos jóformán még a mindennapi száraz kenye­ret sem tudta megkeresni. A vándor drótos tehát az utóbb^ időben kezdett elkeseredni és 'életunttá válni. Pénteken este, ahogy Békéscsabára érkezett, el­keseredése sötét elhatározássá érlelődött meg benne. Éjjeli szál­lás után nézett és igy került a Berényi-ut végén az 50. számú házba, ahol Pollák Arnold vá­rosi képviselőtestületi tag vendég­lője van. Farjcsák Lipót szállást kért egy éjszakára és ezt szívesen meg­adták a fáradt vándornak. Egy kis kamrában adtak neki helyet, ahol a drótos csakhamar le is feküdt. Ettől kezdve senki sem látta többé élve. Szombaton reggel ugyanis a házbeliek egy ideig hiába vártak a vándor drótos felkelésére. Ami­kor a vendég csendbenléte kez­dett már feltűnővé válni, a ház­beliek gyanút fogtak és szóltak Pollák Arnoldnak, aki telefonon azonnal jelentést tett a rendőr­ségnek. A rendőrségről bizottság szállt ki a helyszínre, ahol felnyitották a kamra ajtaját. A bizottság elé a szokott látvány tárult: az öngyil­kosságig fanyalodott ember holt­teste ott lógott egy kötélen, ame­lyet a meslergerendán húzott ke­resztül. Az arca kékes, szederjes, eltorzult. A testben már régen nem volt élet. • A vizsgálat megállapította a sze­rencsétlen öngyilkos személyazo­nosságát, majd átvizsgálta zsebeit, amelyekben azonban egyetlen fil­lért sem találtak. Ugy látszik, hogy Farjcsák minden pénzét felélte és mivel keresetre nem volt reménye, végső kétségbeesésében halálra szánta magát. írást vagy levelet, amely végzetes tettére világossá­got vetne, nem találtak nála. A rendőrség a hullát a temető halottasházába szállíttatta, Farjcsák Szarvason lakó hozzátartozóit pe­dig értesítették a tragikus esetről. N ÁL UNKA LEGELSŐ FO RRAft BÓ L SZM.ON;FEKETÉ ÉS SÖTÉTKÉK ÖLTÖNY-, S= MINTÁKAT SZÍVESÉN KthLDÜN'fy • « POSZTOCVARI LERAKAT •

Next

/
Oldalképek
Tartalom