Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-28 / 96. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 április 28. Vasárnap 56-ik évfolyam, 96-ik szám BEKESMEGYEI KOZLONT POLITBSCAI 83 APILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Felelős szerkesztő: Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II.. Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Őt évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel alakí­tottuk át napilappá a Békésme­gyei Közlönyt, amely félévszáza­dos múltra nézhetett vissza a ma­gyar kultura szolgálatában. Igaz lelkesedés fűtött bennünket: ennek a hatalmas lendülettel előretörő városnak érdekeit szolgálni és védeni. Kitűzött céljainknak a leg­nagyobb részben meg is tudtunk felelni, amit nem dicsekedéskép­pen mondunk, hanem csak a valóság puszta megállapításául. Ezt bizonyítja, hogy lapunk köré csakhamar tekintélyes olvasótábor csoportosult, ezenkívül mellénk állott a város haladottabb polgár­ságának elilje is. Ez a támogatás mindaddig tartott, amig a mai, gyilkosan nehéz és könyörtelenül kegyetlen gazdasági helyzet be nem következett. Olvasótáborunk teherbiróképessége a minimálisra csökkent, a merkantil-körök nap­ról-napra való elszegényedése és összeroppanása pedig velünk is éreztette hatását. A mai gazdasági viszonyok rop­pant nyomása következtében kény­telenek vagyunk tehát lapunk megjelenését az eddigi helyett hetenként kétszerre redukálni. Ez a változás azonban — és ezt erő­sen hangsúlyoznunk kell — csak ideiglenes, esetleg csupán néhány hónapig tartó. A viszonyok válto­zásával, a gazdasági helyzet nor­mális mederbe terelődésével ter­mészetesen ismét naponként fogunk megjelenni. Amikor ezt a kényszerű válto­zást bejelentjük, hangsúlyozzuk, hogy nívóban, hírszolgáltatásban ezentúl is elsőrangút fogunk adni. Eleven, tartalmas lapot adunk, amelyben meg fogja találni az olvasó ugyanazt, mint egy napi­lapban, csakhogy röviden és sürü­sitve. Elhatározásunk miatt olvasóink szives elnézését kérjük, a továb­biakhoz pedig kérjük megértő tá­mogatásukat, hogy együtt haladva, céljainkat közös erővel kivívhas­suk. Ezután is, mint eddi}?, kizá­róan a város, a közönség érdekei­nek önzetlen szolgálata fog'ja ve­zetni tollúnkat, ami a hivatását jól felfogó sajtó kizárólagos fel­adata. Dolgozni és küzdeni fogunk ennek a városnak haladásáért és boldogulásáért és a csonika haza dicsőséges feltámadásáéi,! A közszállitási szabályzat ügyében ankét volt a minisztériumban Az angol szabályok lesznek irányadók a revíziónál Budapest, ápr. 27. (MTI) Ma délelőtt a kereskedelmi miniszté­riumban Herrmann Miksa keres­kedelmi miniszter elnöklete alatt ankét volt, amelyen a kőszállítási szabályzat reformjának ügyét vi­tatták meg. Az értekezleten a kü­lönböző érdekeltségek képviselői, . a hatóságok mintegy 150 kikül- I dőltje jelent meg. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter megnyitó beszédében rámutatott a közszál­litási kérdés nagy jelentőségére és gyakorlati fontosságára. Mint min­den élő intézmény — mondotta — ugy a közszállitási szabályzat is, fontos evolúciókon kell, hogy átmenjen. A külföldi példák közül igen sokszor hivatkoztak Angliára és én az ott követett példát igen megszívlelendőnek tar­tom. Angol példára kell kiépíte­nünk közszállitási szabályainkat, de a lehetőséghez képest tartóz­kodnunk kell a mindig ujabb és ujabb gyökeres reformoktól. Ott, ahol hibák mutatkoznak, fokoza­tosan javítani kell és a szerzett tapasztalatokat érvényesíteni. A mostani reformnak egyik főfeladata lesz az ellenőrzés lényeges resti­tuálása és a reformált közszálli­tási szabályzatnak, mint fegyver­nek felhasználása abban a tekin­tetben, hogy a belföldi produktu­mok intenzivebb felhasználását elősegítse. A takarékossági bizott­ság e tekintetben behatóan fog­lalkozott a közszállitási szabály­zattal és bizonyos elveket fektetett le. Egyesíteni kell és intenzívvé kell tenni a felelősséget. Nagyon jól tudjuk, hogy számos hatóság van, mely nem akar tudomást venni a miniszteri rendeletekről és nagyon könnyen megy bele külföldi áruk vásárlásába. A tárcaközi bizottságnak lesz a feladata, hogy megszüntesse ezeket a bajokat. Még egy uj momentuma is lesz a közszállitási szabályzat mó­dosításának és ez a felelősség kér­dése. A tárcaközi bizottság tagjai az egyes minisztériumok gazda­sági osztályainak a vezetői lesz­nek és az ő személyi felelősségük jut előtérbe abban a tekintetben, hogy egyes tárcák betartják a köz­szállitási szabályrendeletet, vagy sem. A közszállitási és közmun­káknál kiirt bánatpénz intézkedése körűi is bizonyos módosításokat tervez a javaslat és gondoskodni kívánnak annak az elvnek érvé­nyesítéséről is, hogy a 'leg­olcsóbb árajánlat még nem jogo­sít fel a szállítás elnyerésére. A kereskedelemügyi miniszter ezután kijelentette, hogy a minisztertanács a javaslatot már letárgyalta és hozzájárult ahoz, hogy az uj sza­bályzat minél előbb érvényesüljön, éppen ezért lehetőséget kivánt nyújtani az érdekelteknek arra, hogy az ügyhöz hozzászólhassa­nak. Kijelölték a társadalombiztositói választások szavazatszedő­kiildöttségeif A szavazatszedö-küldöttségek tagjainak teljes név­Három helyen működnek a küldöttségek 1. a munkaadók közül tagokul: 1. Baukó Mihályt, 2. Lázár Pált és 3. Román Pált, II. a biztosításra kötelezettek kö­zül tagokul : 1. Korcsok Györgyöt, 2. Paroczai Sándort és 3. Kovács Lászlót jelölöm ki. E szavazat­szedő-küldöttség Békéscsaba, Ap­ponyi-utca 2. sz. a. (Kereskedelmi Csarnok) működik. 2. a békéscsabai 2. sz. helyi szavazatszedő küldöttség elnökévé Hegedűs Istvánt, helyettes elnö­kévé Réthy Lászlót, jegyzővé Makó Károlyt, helyettes jegyzőjévé Mo­hos Dezsőt, I. a munkaadók közül tagokul: 1. Szikora Jánost, 2. Timkó Jánost, 3. Deutsch Arthurt, II. a biztosításra kötelezettek kö­zül pedig tagokul: 1. Tanka La­jost, 2. Kraszkó Andrást, 3. Be­rényi Györgyöt jelölöm ki. E sza­vazatszedő-küldöttség V. kerület, Orosházi-ut 49. sz. a. (Áll. elemi sora (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Társadalombiztosító Intézet gyu­lai kerületi pénztáránál működő kerületi szavazatszedő-küldöttség elnöke ma a következő közleményt küldte be lapunkhoz közzététel végett: Az Országos Társadalombizto­sító Intézet önkormányzati szer­veinek 1929. május 12. és 13. nap­jaira kitűzött választásával össze­függő teendők ellátására az Intézet alapszabályának 127. §-a értelmé­ben hivatott helyi szavazatszedő küldöttséget megalakítom. Az inté­zet alapszabályának 129. §-ában, illetőleg 5413/eln. 1927. N. M. M. sz. rendeletben biztosított jogkö­römből folyólag 1. a békéscsabai 1. sz. helyi szavazatszedő-küldöttség elnökévé Zsarkó Pétert, helyettes elnökévé Kovács. Istvánt, jegyzőjévé Al­mássy Árpádot, helyettes jegyző­jévé Ferdényi Ferencet, iskola) működik. 3. a békéscsabai 3. sz. helyi szavazatszedő küldöttség elnökévé dr. Kádár Bélát, helyettes elnö­kévé Kozéki Zoltánt, jegyzőjévé Moldoványi Gézát, helyettes jegy­zőjévé G. Kiss Sándort, I. a munkaadók közül tagokul 1. Martincsek Mátyást, 2. Lepényi Tamást, 3. Kulpin Ferencet. II. a biztosításra kötelezettek kö­zül pedig tagokul: 1. Vereska Györgyöt, 2. Ardeleán Jánost. 3. Szikszai Antait jelölöm ki. E sza­vazatszedő-küldöttség Békéscsaba, Luther-utca 3. sz. a. (Evangélikus iskola) működik. Gyula, 1929. április 22-én. Fekete az 0. T. 1. gyulai kerületi Pénztáránál működő kerületi szavazatszedő-küldöttség elnöke. Egy békésmegyei ta­lálmány sikere a modern tanításban (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Szegedi Dugonics Társaság leg­utóbbi ülésén egy kiváló fővárosi pedagógus, Nemesné N. Mária, az „Uj Nevelés Ligája" magyarországi megalapítója feltűnést keltő, rend­kivül értékes előadást tartott az uj nevelés irányeszméiről. Az ő „Családi iskola" rendszere az egész világon el van terjedve. Nemesné N. Mária meglátogatta Szegeden a belvárosi elemiiskolát is, ahol Veszelovszky József ta­nitó úgynevezett átvilágítható(trans­parens) képeket mutatott be, mint a tanítás nagyszerű segítőeszkö­zeit. A képek annyira megnyerték a kiváló pedagógus nő tetszését, hogy azonnal megtanulta azok ké­szítési és használati módját, mivel az ő fővárosi, világszerte ismert, modern pedagógiai intézetébe, a „Családi iskolába" szintén beve­zeti ezeket az ötletes és zseniáli­san egyszerű szemléltető képeket. E transzparensképeknek érdekes történetük van. Még a békeidőben, 1912-ben az akkori szarvasi fiu­tanitóképző tanára, Krecsmarik Endre találta fel. Legelőször a bé­kési járási tanítóegyesület közgyű­lésén lettek bemulatva, majd a szegedi járási tanitógyülésen, ele­miiskolákban, a szegedi tanyákon népművelési előadásokon stb. Megtekintette e képeket annakide­jén a tanítóképzők orsz. szakfel­ügyelője, Farkas Sándor, továbbá a szegedi tanfelügyelőség vezető­sége s mindenült a legteljesebb elismeréssel szólottak ezekről a teljesen uj ötleten alapuló, szem­léltető, szines képekről. Hogy tehát most a legmoder­nebb rendszerű fővárosi tanintézet is, mint a leghatásosabb és leg­egyszerűbb taneszközök egyikét vonja be a képeket a modern ta­nítás körébe, ez a siker a mi me­gyénk dicsősége a tanügyi kultura terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom