Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-04-28 / 96. szám
Békéscsaba, 1929 április 28 Harisnya Kesztyű Nyakkendő T Uri és női fehérnemű 1 ESCHER -ÜÉL KALAPUJDONSAGOK ANDRÁSSY-UT 7 Tanácsülés A folyó hó 26-án megtartott tanácsülésen a következő ügyek -nyertek elintézést: Iparigazolványt kaptak : Fabrici Elemér nőifodrász, Hrabovszky Mihály cukrász, Szpevár Mihály korcsma, Szombati Györgyné dohányzási cikk-kereskedésre. Fagvialtárusitásra engedélyt kapott Balta Sámuel és Vrauko Gyula. A tanács a Hadröá részére engedélyt adott arra, hogy a Szent István-téren levő járdaszigeteken korzópadokat helyezzenek el. Segélyt kaptak hatan. Kövezési részletfizetési kedvezményt hárman. Építési engedélyt kaptak: Korcsok Pál, sLajkó Sándor, Medovarszky Mátyás, Feledi Pál. Kovács Frigyes, Kiss Árpád, Lázár György, Fehér János, Franyó Mihály, Zahorán Márton, Szűcs János, Sanovics Miklós, Andó Pál, özv. Molnár Mártonné, Szőke János, Koczky Mihály, vitéz Tarnóci János, Weisz Mihály, Kovács Mihály, Kucsa Mihály. A szegényházi ápolói állásra a tanács Hajdúk György békéscsabai lakost választotta meg ideiglenes minőségben. Országos molnárgyülés Budapesten Május 10-én tartják meg fontos tárgysorozattal (A Közlöny eredeti tudósitása.) Május 10-én, pénteken reggel 9 órai kezdettel Budapesten, Pestvármegye közgyűlési nagytermében (IV., Városház-u. 7.) országos molnárgyülést tartanak. A Tavaszi Arumintavásárral öszszeesik az időpont és ezért a résztvevők féláron utazhatnak május 4-től 18-áig a fővárosba és vissza. Az erre jogosító igazolványok egyeay személyre szólnak, a kiállításra belépőjegyül is szolgálnak (többszöri látogatásra is) és darabonként 3 pengő 20 fillérbe kerülnek. Maguk a malomtulajdonosok és malombérlők sürgették a gyűlés megtartását, ahol országos érdekű ügyekben kell dönteni. A tárgysorozat valamennyi pontja sürgős intézkedést kiván, mert a magyar molnárság anyagi leromlását idézi elő az, ha tovább is ölbetett kézzel, megmozdulás nélkül várja a jövendőt. A gyűlésen a kormány és az egyes minisztériumok nevében megjelenő szakemberek előtt szükséges az egységes fellépés és a molnárság öntudatos cselekvési elhatározásának kidomboritása. A tárgysorozat egyes pontjai a következők : 1. A malomtelepi vámmalmi jellegű adómentes cserélés. A cserélő szatócsok ügyei. 2. Az adóalapnál a malmok haszonkulcsának megváltoztatása. 3. Az iparigazolványok és a képesítés ügyei. 4. A Társadalombiztosító Intézettel kapcsolatos megterhelések. 5. Vízimalmok adó- és haszonbérleszállitása a fagykárok miatt. 6. Jogtalan vízelvonások a vízimalmoktól. Kártalanítás. Medertisztogatás. 7. A kontingenstartalékok és az elszámolások. 8. A darálórendelet kijátszása. 9. A földmivelési miniszter 62000/ 1929. sz. rendelete a vámmalmok lisztjeinek tőzsdei lisztjellegminta alapján való forgalombahozataláról. A lisztek nedvességéről szóló rendelet. Az egységes vámőrlési napló és annak hitelesítése. 10. Gőzmalmok kéményeinek seprése. Alaptalan pénzkidobásra kényszerítés. A mértékhitelesitésekkel való zaklatások. 11. Az olajmalniok és paprikamalmok általányczása és vámkeresményüknek forgalmiadómentes eladása. 12. A nyersolaj, benzin, kőolajok adója és kincstári haszonrészesedése. 13. A magas szénárak és fuvardijak. A rayonirozás. Kalória-alap. 14. Villamoshálózatok és a malmok meghajtása. 15. Közgyűlés. 16. Inditvánvok. Békéscsaba várost és Zahorán Pál intézőt kitüntette a földmű" velésügyi miniszter A kitüntető okleveleket rendkívüli közgyűlésen fogja a miniszter képviselője átnyújtani kán 12 holdnyi gazdasági fásítást végzett. Egyben arra kéri a város vezetőségéi az erdőhivatal igazgatója, hogy miután a miniszter a kitüntetéseket ünnepélyes keretek között kívánja átnyújtani, ecélból rendkívüli közgyűlést hivasson egybe, melyre az igazgató a két elismerő oklevelet személyesen fogja lehozni Békéscsabára. Igaz örömmel számolunk be a két szép kitüntetésről, mert érdemesebb okból alig kaptak még kitüntetést ebben a portengerben fulladozó városban. Reméljük, hogy a két kitüntetés serkentőleg fog hatni az ilyen irányú további és fokozottabb tevékenységre is. (A Közlöny eredeti tudósitása.) Éppen tegnap számoltunk be a földmüvelésügyi miniszter rendelete kapcsán arról, hogy az elmúlt években történt fásításokért a miniszter ujabb jutalmakat fog szétosztani. Ezekért a jutalmakért mindazok a gazdák és bérlők pályázhatnak, akik a saját földjeiken végeztek fásításokat. _ Ma aztán megérkezett a városhoz a m. kir. erdőhivatalok igazgatóságának átirala, melyben két szép kitüntetésről értesíti a várost. Az egyik kitüntetésben Békéscsaba x. t. várost részesítette a miniszter a területén végzett fásításokért, a másikban pedig Zahorán Pál gazdasági intézőt, aki a város birtoa iiagiikölGsiinkiSfvénifeseicet » elutasitani A mai t?aporc egy 38.900 koronát jegyzett hadikölcsön • kötvénytulajdonost utasított el a minisztérium — Az ok: az évi jövedelme az 1500 pengőt meghaladja (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ismeretes, hogy január 31-éig lehetett jelentkezni azoknak az elszegényedett hadikölcsönjegyzőknek, akik a világháború folyamán 5000 koronánál magasabb összegű hadikölcsönt jegyeztek és ezidőizerint jövedelmük az évi 1500 pengőt meg nem haladja. Ilyen elszegényedett hadikclcsönjegyző szép számmal akadt nemcsak Békéscsabán, hanem az egész vármegye területén és a népjóléti minisztériumban a minden megyéből beérkező kérvények csakhamar két-három jókora hivatalszobát töltöttek meg. Ennek a hatalmas mennyiségű kérvénytömegnek feldolgozása csakhamar megkezdődött, azonban a munka csak lassan haladhatott, mivel az influenzajárvány a minisztérium tisztviselői karát alaposan megtizedelte. Most azonban a járvány veszített erejéből és ennek következtében a kérvények feldolgozása is gyors tempóban halad előre. Békéscsabán máris két kérvényező ügyét intézték el. Sajnos, azoknak, akik a nagy sietség iránt ellenszenvvel viseltetnek, ezúttal is igazuk volt: az eddig elintézett békéscsabai kérvényeket egytölegyig elutasítóiba a minisztérium. Az első elutasított hadikölcsön kötvénytulajdonos annakidején nem kevesebb, mint 38.000 koronát jegyzett. Ezt a rengeteg pénzt, amelyen abban az időben legalább száz holdas birtokot lehetett volna vásárolni, minden élő- és holt felszerelésével együtt, boldogan és bizakodva adta oda az illető, mert hitt abban az ígéretben, hogy a kölcsönt annak rendje és módja szerint vissza fogja kapni. A minisztérium azonban most mégsem találta támogatásra vagy segélyezésre érdemesnek a 38.000 aranykorona kölcsönadóját, azzel az érdekes indokolással, hogy a kérvényező jövedelme az előirt évi 1500 pengő törvényes jövedelmi felsőhatárt meghaladja. Emiatt a kérvényező kérelmét a karitatív segélyezés iránt a minisztérium elutasitotta és neki a hadikölcsönkötvények visszaadását elrendelte. A másik kérvényező „csak" 6400 koronát jegyzett, ezt ugyancsak elutasitotta a minisztérium. Ebben az esetben a vissszautasitás azért történt, mert 2000 korona névértékű címlet nem eredeti jegyzés utján, hanem a támogatási igényjogosultságot kizáró, élők közötti ajándékozás utján szerzett címletnek bizonyult és a fennmaradó 4400 korona névértékű összeg nem éri el a segélyezés feltételéül 5000 koronában megállapított törvényes alsóhatárt. A két elutasított kérvényező nem nagy örömmel, sőt valósággal kétségbeesetten vette tudomásul a rideg elutasítást, miután anyagi helyzetük — éppen az egykori jelentékeny összegű hadikölcsönjegyzés következtében — már-már teljesen elviselhetetlen és kibírhatatlan. Atüla-temetés lesz Szentesen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A nagy hun fejedelem sírjának helye a legendák ködében vész el. A népmonda arról is szól, hogy Attila Fejérmegyében, Tárnokvölgye közelében egy halomban pihen öt öl mélységben. Némely tudós azt is feltételezi, hogy Attila holttestét az akkori hun-szittya szokás szerint elégették s hamvait ércedénybe, nem pedig hármas fémkoporsóba tették. Történelmi feljegyzésen alapul az az általánosan elterjedt néphiedelem, hogy Attila a Tisza medrében pihen. A szentesi muzeum tudós igazgatója évek óta tárja már fel Szentes környékén a hun sírokat s az a véleménye, hogy Attila táborozó és temetkező helye is Szentes közelében lehetett. Most, amikor a világszerte nagy érdeklődéssel várt Attila-filmet készítik, melyhez, tekintettel a turáni szoros kapcsolatra, a főváros 800 ezer pengővel járul hozzá, Csallány Gábor múzeumigazgató lépéseket tett az iránt, hogy a temetési jelenet Szentes határában készüljön, mint amely hely a történeti valószínűség szerint is legtöbb igényt tarthat erre. Azt is tervbe vették, hogy a temetés helyén a Tisza medrét kettéválasztják s a meder e részét szabaddá teszik, hogy a temetés teljesen a legendákhoz híven vétessék fel. E temetési jelenetnek óriási nézőközönsége lesz az ország minden részéből. Szőnyeget olcsón készít, fia fonalait a Dobó kézimunka-sz alólad szerzi be. Kocziszky-palota nu giii rm C%oen. Ford. Chevrolet alkatrészek, ^utófelszerelések NAGY \ JÓZSEF BUDAPEST Vli Andrássy-ut 34. Telefon 221-97, 285-62 B-9