Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-06 / 5. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 6. Vasárnap 56-ik évfolyam, 5-ik szám 9 9 POLITIKAI HAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Di*. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Nyilatkoznak a csabai Szlovák Kulturegylet alapitói A ii sr Az egész magyar közvéleményt élénken foglalkoztatja az a rettenetes buzakrach, amely immár hetek óta tart s amelynek mérvét előrelátni lehetetlen. Mindenki arról beszél, hogyan lehetséges az, hogy az utóbbi hetek körülbelül 4 százalékos amerikai buzaáreséssel szemben a budapesti tőzsde cca 10 százalékos áreséssel reagált, jóllehet már a köztudatba is átment azon tény megállapítása, hogy a világ búzaárainak irányítását az amerikai poolok és világspekuláció mérkőzései dirigálják. Ily körülmények között tehát hazánkban is legfeljebb 4-5 százalékos áresésnek szabad lett volna logikusan bekövetkeznie és ime az egész gazdaságunkat megbénitó katasztrofális áresés előtt tanácstalanul állunk. Gazdáink tönkremennek, kereskedelmünk a romlásba követi őket, mert hiszen azon csekély összegekből, melyek a hihetetlen alacsony búzaárakból termelőinknek befolynak, mire sem telik, mert ha a mindenképen előteremtendő adókat kiizzadják, törlesztésre, avagy ujabb befektetésre egy fillért sem rezerválhatnak. A katasztrofális áreséssel kapcsolatban, mint mindig ily alkalmakkor, természetesen a tőzsde a Prügelknabe. A budapesti tőzsdét okolják tehát most is azon szinte hihetetlen körülmény miatt, hogy a külföldi jóval kisebb áreséssel szemben cca 10—12 százaiékos árelmorzsolódást engedett bekövetkezni. A laikusok, valamint a minden praktikusnak örökös ellenségei most* is csak az árelmorzsolódás jelen óriási mértékét nézik és a kereskedelmet igyekeznek fekete színben feltüntetni, ahelyett, hogy tárgyilagos számításokkal mérlegelnék azt, hogy a budapesti tőzsde nemzetgazdasági szempontból milyen sziszifuszi munkát végzett akkor, amikor a korábbi, erőteljes külföldi lanyhaságot nyomon nem követve, az árlemorzsolódást csak az utolsó percben tűrte, amikor a külföld nyomásának ellentállni már semmi körülmények között sem tudott. Ha az általunk, vidéki gabonakereskedők által már annyiszor ostorozott illetékes körök a budapesti tőzsdének, illetőleg a magyar gabonakereskedelemnek idejében sietnek támogatására, határozottan állitom, hogy a mai katasztrofális viszonyok feltétlenül elkerülhetők lettek volna. Hányszor, de hányszor követeltük hiába a vasúti tarifának export szempontjából való revízióját ? Hányszor ankéteztünk ezen ügyben, de minden audienciázásunk sajnos meghallgatáson és ígéreten kívül mit sem eredményezett. És most is a tizenkettedik órának utolsó percében, amikor a katasztrófa bekövetkezése elkerülhetetlenné vált, amikor az újságokban olvasható cikkek szerint Jugoszlávia kiviteli tarifáját 50 százalékkal csökkentette, ime megjelent a Magyar Államvasutak kiviteli tarifakedvezménye is, amely — mond és ird — a semmivel úgyszólván egyenlő 6 százalékos vasúti kedvezményt nyújt a földig sújtott magyar gazdatársadalom és kereskedelem felsegélyezésére. Hogy az ilyen tarifakedvezmények, amelyek minden realitást, minden jóindulatot nélkülöznek, ellenkező hatást érnek el, az természetes, mert hiszen, amikor az egész világot azon óriási quantumokról kürtölik tele, amelyek nálunk feleslegként mutatkoznak, viszont a levezető csatorna zsilipjeit megnyitásuk helyett inkább lecsukják, ennek természetes következményeivel mindenki tisztában lehet. Leginkább tisztában vannak azonban azon számitó és minden körülményt tekintetbe vevő, rutinirozott, praktikus külföldi kereskedők, akik a hozzájuk irányuló feleslegeinket volnának hivatva átvenni. Ezek az urak nagyon jól látják, hogy intéző köreink nálunk mit csinálnak és szemük előtt tartják azt az örök igazságot, hogy dobbal verebet fogni nem lehet. Steinberger Imre. Az ellenzék két kérdésben támogatja a kormányt A békerevizió ügyét a kormánynak végre hivatalos útra kell terelni Budapest, január 5. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Az egységespárt január 15-én, az újévi szünet után tartja első ülését, amelyen Bethlen István a pártot tájékoztatni fogja a politikai helyzetről. Több oldalról felmerült az a gondolat, vájjon a miniszterelnök ki fog-e térni az újév alkalmából elhangzott politikai beszédekre és elsősorban arra az ellenzéki felhívásra, amely az ellenzéki egység megteremtésének kérdését vetette fel a nagyobb problémák megoldására. Az ellenzék két ilyen problémát, még pedig a revízió és a gazdaságistabilizáció problémáját óhajtja megoldani. Errevonatkozóan Rassay Károly ma munkatársunknak a következőket mondotta : — Újévi beszédemben kifejtettem már az ellenzék álláspontját és azt is, hogy mi a mi felfogásunk szerint a legfontosabb kormányprobléma az elkövetkezendő évben. Ezek között az első a békerevizió, amely a legfontosabb az országra nézve, éppen ezért a magam részéről ugy képzelem, hogy a kormányzatnak a béke revízióját a hivatalos útra kell terelnie. Ennél azonban még sürgetőbb a gazdasági stabilizáció. Elismerem, hogy a kormány eddigi munkájával egyensúlyba hozta az állami költségvetést, azonban ezzel a munkájának csak egyik felét végezte el a kormány, mig a fontosabb és nagyobb, t. i„ hogy azokat az adóalanyokat, akik adózásukkal az államháztartást fedezik, rentábilissá tegye, még nem intézte el. Ebben a tekintetben pedig a magángazdaság helyzetét kell a kormánynak egyensúlyban tartani. — Ebben a két kérdésben az ellenzék minden fenntartás nélkül hajlandó támogatni a kormányt, ha a kormány ezt az ellenzéki támogatást igénybe óhajtja venni és ebben a tekintetben még azt is megállapíthatom, hogy a kérdésben semmiféle politikai célunk és feltételünk nincsen. MÁV nyilatkozatát, mert hiszen a vasútépítésre az AEGV részéről a városnak már van egy konkrét ajánlata, amelyhez a szükséges hozzájárulást a közgyűlés elvben meg is szavazta. Félni kellett és kell tehát attól, hogy a MÁV a maga hallgatásával csak halogatja a megoldást és igy a csaba— kondorosi vasút ügye két szék között a pad alá esik. A szegedi üzletigazgató legutóbbi látogátásával kapcsolatban — beavatott helyről nyert értesülésünk szerint bizonyos tekintetben tisztázódott a helyzet, anélkül azonban, hogy érdemileg előbbre jutott volna. A MÁV ugyanis hajlandó megépíteni a vasutat, de csak akkor, ha Csaba és Kondoros az eddiginél nagyobb hozzájárulást ajánlanak fel. Mindenekelőtt pedig nem ezen a hajlandóságon van a hangsúly, mint inkább azon, hogy a MÁV nem hajlandó elviselni, hogy vasúti hálózatának két pontját, ez esetben Csabát és KondoA MÁV akarja megépíteni a kondorosi vasutat A MÁV mindenképen meg akarja akadályozni az AEGV vasútépítési terveit (A Közlöny eredeti tudósítása.) A személyi hirek között sablonosán húzódott meg a minap az a kis közlemény, hogy az államvasút szegedi uj üzletvezetője, dr. Veress Gábor bemutatkozó látogatást tett Gyulán, a vármegyeházán. Ez a gyulai látogatás természetesen Csabán vezetett keresztül s — amint értesülünk — a szegedi üzletvezető ez alkalommal a város vezetőségénél is eljárt, mégpedig a csaba—kondorosi vasút ügyében. Ennek a megépitendő vasútnak az ügyében ugyanis még októberben a városházán értekezlet volt, amelyen a Mávot éppen dr. Veress Gábor üzletigazgató képviselte. Ezen az értekezleten az üzletigazgató kifejezést adott annak a törekvésnek, hogy Békéscsaba város és Kondoros község megfelelő anyagi hozzájárulása esetén a vasutvonalat az államvasút szeretné megépíteni. Legvégül pedig azt a kijelentést tette, hogy a Máv, végleges álláspontját ebben a kérdésben csak december hó elején van módjában közölni. December elkövetkezett, sőt el is mult, a MÁV azonban hallgatott. A decemberi közgyűlésen pedig a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban dr. Gyöngyösi János képviselőtestületi tag sürgette a