Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-06 / 5. szám

2 JMMÖYM MíMiTt Békéscsaba ; 1929 január 6 rost, más vasúttársaság pályája kösse össze. Éppen ezért minden eszközzel, még a vasút megépíté­sével is, lehetetlenné akarja tenni az AEGV ajánlatának megvalósí­tását. Bennünket ebben az egész kér­désben csak egy szempont érde­kel : Minél előbb fütyöljön a kon­dorosi vonat. De ha már egyszer felszínre került ez a közgazdasá­gilag Csabára rendkívül fontos kér­dés, nem fogjuk engedni újból el­menteni. Vagy-vagy. Egész bizo­nyos, hogy a dologgal a januári közgyűlés is foglalkozni fog. LAKATOS PENSIO Budapest, Hold-utca 29. (Alkotmány-u. sarok) Újonnan megnyitott családi otthon. Elegáns szobák, hideg-meleg folyóvizzel, központi fűtéssel, kiváló házikonyha. Polgári árak Ebédbérlet házonkivül Telefon Aut. 990—38. A szegedi kamara főtitkárától a következő sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjának január 3-i számá­ban „Békéscsaba iparosságát mély­ségesen elkeserítette a miniszter leirata" címmel egy közlemény je­lent meg, amely a kézmüiparos­ság központi szervének felállításá­val foglalkozik. Magának a cikk­nek érdemi részére nem kívánok reflektálni, minden esetre azon­ban szükségesnek látom, hogy egy pontját, amely a kereskedelmi és iparkamarára vonatkozik, megfele­lően helyesbitsem. A cikk ugyanis egyik passzusában szórói-szóra a következőket mondja : „A csabai iparosság egyébként is azon az állásponton van, hogy a kereske­delmi és iparkamara fenntartásá­hoz jelentékeny mérvben hozzá­járult hosszú éveken át 10 száza­lék kamarai illetékkel, melyet a miniszter szállított le a közelmúlt­ban 5 százalékra." Nem tudom, hogy a cikkiró honnan kapta ezt az adatot, de ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az in­flációs években ugyanis a kamara a kormány által adott kölcsönök­ből és egyes nagyobb vállalatok hozzájárulásából tartotta fenn ma­gát. A 10 százalék illetékkulcsot a kereskedelemügyi és pénzügymi­nisztérium 1924. év végén enge­délyezték, mikor az uj adóztatási rendszer életbelépett, de még an­nak várható hozadékát nem lehe­tett megállapítani. A leszállítás nem a minisztériumból indult ki, hanem azt 1925 végén maga a kamara kérte, mikor látta, hogy az adókivetések eredménye olyan, hogy alacsonyabb kulcs mellett is fedezni lehet a kamara fenntartá­sának költségeit. Ezt azért láttam szükségesnek elmondani, hogy vé­get vessek annak a mesének, hogy hosszú éveken át volt a 10 százalék illetékkulcs érvényben és azt a miniszter volt kénytelen le­szállítani. Kiváló tisztelettel Tonelli Sándor Zürichben a magyar pengőt 90.55.5-el jegyezték. Népszerű pedagógiai előadások szili részére Imre Sándor professzor Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint már megírtuk, az iskolánki­vüli népművelési bizottság felké­résére Imre Sándor dr. pécsi egye­temi tanár január 12-én, szomba­ton délután 6 órakor a Kultúrpa­lotában népszerű pedagógiai elő­adást tartanak tanárok, tanítók, szü­lők és a serdültebb ifjúság számára. Imre professzor legkiválóbb kép­viselője nálunk annak a haladó iránynak, mely az báró Eötvös Józseffel nagy ivben megindult, nemes veretű, liberális, nemzeti pedagógiát mindig összhangba hozta a fejlődés eszméivel, a nyu­gatról átvett, hazai viszonyok sze­rint szükségszerűen átformált ke­retek szerint. Imre professzor taní­tásaiban mindig hangsúlyozta, hogy a családi élet nem elkülö­nült része a társadalomnak, ha­nem a szervezetnek a nemzetnek szerves összefüggésben kialakult egyéni megnyilvánulása. Az előadás, amely iránt érthető érdeklődés nyilvánult meg, díj­talan. Husz év anyaköip statisztikája Biscsaü Legkisebb voll a szaporulat 1918-ban, legna­gyobb 1926-ban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Sok szó esett a lakásínséggel kap­csolatban Békéscsaba város la­kosságának szaporodásáról. A la­kásínséget nem minden alap nél­kül sokan éppen annak a nagy szaporulatnak tulajdonították, mely a háborús esztendők óta kétség­telenül megállapítható. A legutolsó 10 év szaporulatát hozzávetőleges számítás szerint mintegy 8 ezer főre becsülték az illetékesek, akik mindjárt meg is állapították, hogy ez nem természetes szaporulat, hanem a tekintélyes számnak kö­rülbelül kétharmad része beköltö­zés utján állott elő. Az anyakönyvi hivatal adatai kétségtelenül be is igazolják ennek a megállapításnak helyességét. Az anyakönyvek bejegyzései szerint ugyanis a város évi átlagos sza­porulata évi 250—300 fő. Egy vá­ros fejlődésének egészségességét tulajdonképpen ez a természetes szaporulat jelenti. Mennél állan­dóbban növekedik évről-évre a születések száma a halálozáso­kéval szemben, annál életerősebb a társadalom. Meg kell állapita­nunk, hogy ez az erősödési fo­lyamat egészen 1914-ig igen erő­teljes volt s azután következett a világháború rémes vérvesztesége, nemcsak a halottak, hanem a meg nem született életek révén is, amikor csak a halál aratott a harctereken is, itthon is. Ezt a roppant veszteséget csak éppen hogy kezdjük kiheverni s az anya­könyvi statisztika éppen arról a lassú, de immár biztos erősödés­ről tanúskodik, mely ennek az egészséges népnek elpusztíthatat­lan életerejét jelenti. Szemléltetésül alább adjuk 20 év statisztikáját az anyakönyvi hivatal vezetőjének. Maján Gyu­lának hiteles adatai alapján. Eb­ből a statisztikából látható, hogy a legrosszabb esztendő volt 1918., amikor 544 emberrel több halt meg, mint amennyi születelt s ezzel szemben a legjobb az 1926-ik év, melyben a születések száma 709-el haladja tul a halálozásokét. A statisztika a következő: év cn '•B :3 N ú 3 N ^ 1 • m x « s co <S 8:2 1908 1525 369 992 533 1909 1590 333 1043 547 1910 1451 371 975 476 1911 1443 376 1032 411 1912 1491 319 859 632 1913 1409 327 896 513 1914 1507 212 910 597 1915 938 123 1015 —77 1916 801 114 944 —143 1917 711 140 1062 -351 1918 681 237 1225 -544 1919 1046 591 832 214 1920 1095 517 818 277 1921 1262 552 944 318 1922 1164 387 920 244 1923 1097 386 741 356 1924 1045 374 751 294 1925 1106 434 658 448 1926 1129 408 620 709 1927 1048 355 702 346 1928 1054 371 707 347 i nyulai HÍM iiegességei (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyulai városi muzeum régiségei között az egykori muzeumi igaz­gató, id. Mogyoróssy Jánosnak 1885-ben megjelent Képes kalauza nyomán lapunk munkatársa, jel­lemzésül a régi, elavult katalógu­sok jámbor jóhiszeműségére vonat­kozólag, több olyan furcsaság­számba menő tételt talált, melyek felsorolását sine ira et stúdió, kom­mentár nélkül is érdemesnek ta­lálta. Erre az igazén célzat nélküli, rövid kis ismertetésre a muzeum jelenlegi érdemes őre, Implom Jó­zsef tanár ur hosszabb levelet irt szerkesztőségünknek, melyben köz­li, hogy a cikkben felsorolt antikvi­tások jelenleg nem léteznek, leg­alább nem oly cimek alatt, amint azt a cikk említi s a tanár ur na­gyon helyesen sejti, hogy a szó­ban forgó cikkünkben szereplő megjelölések igenis a Mogyoróssy­féle „délibábos, elárvult" Képes kalauzból vétettek ki szószerint, jellemzéséül az akkori idők archeo­lógusi fantáziájára s merész haza­fias képzeletjátékára. Maga a ta­nár ur is elismeri, hogy cikkünk­ben nem volt célzatosság, bár ele­inte ilyesfélére gondolt, mivel saját szavai szerint : „A két város lég­vonalban alig 15 kilométerre van egymástól, de vonzalomban és megértésben messzebb van, mint Makó Jeruzsálemtől." A magunk részéről különben ki kell jelentenünk, hogy mindig a békés együttmunkálkodás hivei vol­tunk s maradunk a jövőben is. Igen sok esetben, amikor itt és ott éretlen nyelvöltögetéssel támadtak és piszkáltak bennünket, vissza­vágás helyett inkább a józanabb fél fölényével tértünk napirendre a csipkedések felett. Mikor azon­ban a közérdek feltétlen megkí­vánja, kötelességszerűen a kardot mi sem félünk felvenni. Gyula vá­rosával szemben azonban semmi okunk a legcsekélyebb aggresszi­vitásra sem s feltétlen hivei va­gyunk a legteljesebb jó viszony ápolásának. — Szép divatos cipők érkeztek Kürthy cipőáruházába Békéscsaba, Luther-utca 8. szám. 4 miniszterinél verssnytermsiési programja (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmivelésügyi minisztérium ver­senytermelési programmjáról a kö­vetkezőket irja dr. Schandl Károly ny. földmivelésügyi államtitkár a Versenytermelési Útmutatóban. A versenytermelési programm legfontosabb része, a gabona és növénytermelési programm, már el is indult a megvalósulás utján. Arra irányul, hogy a talaj előké­szítése minél tökéletesebb legyen, a talaj jobb és több táperőt nyer­jen, minél jobb és megfelelőbb vetőmagot használjanak a gazdák és az eddig termelt mezőgazda­sági növényeken kivül olyan ujabb ipari növények is termeltessenek, melyekkel a külföldi behozatalt kiszorítjuk. Ezeknek a céloknak elérésére a földmivelésügyi miniszter évente mintegy 200 traktor és kisebb szántógép jutányos beszerzését teszi lehetővé a gazdáknak azzal, hogy a gépek vételárának egy kisebb részét maga fedezi. Ezáltal lehetővé válik a föld jobb meg­művelése. A kisebb gazdák föld­jüknek megfelelő műtrágyát ren­delhetnek olykép, hogy annak árát csak az uj, tehát a többter­melésből kell kifizetniök. A mű­trágya órának egy évi kamatait a földmivelésügyi minisztérium fizeti. Mivel azonban a műtrágya mellett jó istállótrágyára is szükség van, egyrészt csak azok a gazdák kapnak kedvezményt, akik istálló­trágya gödreiket ugy hozzák rend­be, hogy a trágyaérlelő trágyáié lefolyhasson, másrészt cement trá­gyagödrök építéséhez is nyújt a minisztérium segítséget. E réven már az idén 5000 vagonnal nö­vekedett az ország mütrágyafo­gyasztása. Legfontosabb része a program­nak, hogy a nemesitett vetőmag­termelést a földmivelésügyi minisz­térium irányítja, Hogy mindegyik vidéknek meg legyen a saját klí­májának megfelelő vetőmagja, az országot 200 klimakörzetre osztva, fokozatosan 200 gazdaságban ho­nosítják meg a nemesitett vető­magvak kísérleti termelését. A vetőmagvakat a miniszter a mező­gazdasági kamarák utján osztja szét. Az országban 600.000 hold mészszegény szikes terület van, amelyet meszezéssel kiván a föld­mivelésügyi kormány megjavítani, évente 10—20 ezer holdat. Jó reggelt! A soproni határőrség őrizetbe vett egy 17 éves fiút és egy 15 éves leányt, akik útlevél nélkül átakartak szökni Ausztriába, ho gy ott okmányok nélkül házzasságot kössenek. A határőrség azért aka­dályozta meg a szökést, mert a szökevényeknél nem talált elég zsebkendőt. * Külföldi híradások szerint több helyen járvány tört ki, melyről még nem tudják megállapítani, vájjon spanyolnátháról van-e szó, de azért a szükséges óvintézkedést megtették. Nálunk már régen járja a zseb- és váltóláz, de azért semmi óvintézkedés nincs folyamatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom