Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-18 / 15. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 18. Péntek 56-ik évfolyam, 15-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Az igazságügyminiszterválság elhúzódásának kulisszatitkai Kedden vagy szerdán történik meg Zsitvay Tib©r kinevezése — Almássy László házelnök lesz, Pesthy pártelnök Budapest, január 17. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A szokatlanul hosszú ideig húzódó igazságügyminiszteri válság •megoldása ma fordulóponthoz jutott. Mindezideig a kormánypárt többsége sem tudta magyarázatát adni annak, hogy miért késik az igazságügyminiszternek kiszemelt Zsitvay Tibor kinevezése. Eleinte az a hir terjedt el, hogy Zsitvay Tibor nem hajlandó vállalni az igazságügyi tárcát, mert nem azonosítja magát az uj sajtótörvény rendelkezéseivel, hacsak megfelelő garanciát nem kap abban az irányban, hogy a sajtójavaslatot saját intenciói szerint ót nem dolgozhatja. Később azután kiderült, hogy Zsitvay a sajtójavaslat dolgában is megegyezett Ángyán Béla igazságügyi államtitkárral. Ezek után a Ház elnökének igazságügyminiszíerré történő kinevezésének további halogatását a kormánypárt köreiben azzal magyarázták, hogy Zsitvay Tibornak, mint a Ház elnökének először a parlamentben át kell ültetni az uj házszabályokat és csak azután kerülhet a sor a kinevezésre. Mára azután mindezek a kombinációk megdőltek. Kiderült, hogy Zsitvay Tibort azért nem lehetett ezideig kinevezni, mert előbb tisztázni kellett, hogy ki legyen utódja a Ház elnöki székében, illetőleg az uj elnöknek, Almássy Lászlónak előbb akadályokat kellett elhárítani kinevezésének útjából. A kormánypárton is lehetetlennek tartották ugyanis, hogy Almássy elfoglalja a Ház elnöki székét, mielőtt a Nemzeti Hitelintézettel kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyét el nem intézte, amit csak még jobban komplikált báró Förster Gyula akciója a vallásalapok ellenőrzése tekintetében. Álmássy tudvalevőleg előadója volt a vallásalap ellenőrzőbizottságnak és elnöke a Nemzeti Hitelintézetnek, amelynél a vallásalap érdekeltséget vállalt. Ma azután az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos gordiusi csomót egy huszárvágással oldották meg, amennyiben Almássy bejelentette a Nemzeti Hitelintézet elnökségéről való lemondását. Munkatársunk értesülése szerint azonban a legutóbbi eseményeknek ezen túlmenő következményei is voltak. Amennyiben Almássy László január 15-én Serédi Jusztinián biboros hercegprímáshoz, mint a vallásalapok ellenőrzőbizottságának elnökéhez intézett levelében nem csupán a Nemzeti Hitelintézet elnökségéről, hanem a vallásalapok ellenőrzőbizottságának előadói tisztségéről való lemondását is bejelentette. Ezzel a kormánypárt véleménye szerint elhárult minden nehézség, hogy Almássy Lászlót a képviselőház elnökének lehessen megválasztani. Ezekután már csak Puky Endre személye körüli akadályokat kell kiküszöbölni. Puky Endre ugyanis, mint régi alelnök, mellőzöttnek érzi magát Almássy László elnöksége miatt és azzal a gondolattal foglalkozik, hogy lemond alelnöki tisztségéről. Bethlen már több Ízben tanácskozott e kérdésben Pukyval és mivel Puky protestáns és igy megválasztása nem volna helyénvaló, az amúgy is magát háttérbe szoritottnak érzett katolikusság megsértődnék. Kormánypárti körökben ma az a hir terjedt el, hogy Bethlen és Puky mai tanácskozása már minden nehézséget kiküszöbölt és igy már a jövő hét keddjén, vagy szerdáján megtörténik Zsitvay Tibor igazságügyminiszteri, Almássy László házelnöki kinevezése, mig Pesthy Pál ugyanakkor a kormánypárt elnöki székét foglalja el. Egyébként a vallásalapok ellenőrzésének ügyét, Almássy Lászlónak ügyét a Nemzeti Hitelintézet elnökségéről és a vallásalapok ellenőrzőbizottságának előadói tisztségéről való lemondásával nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárton sem tartják elintézettnek. Strausz István interpellációja révén a Ház elé viszi az ügyet és kéri a kormányt, hogy nyújtson komoly garanciákat abban a tekintetben, hogy a vallásalapok kezelése helyes vágányra terelődjék. Bethlen István gróf válasza Gratz Gusztáv beszédére a külügyi bizottságban A revízióéi*! kell lelkesedni, de ugyanakkor a nehézségekre rámutatni kötelesség — Nagy szerencsétlenség lenne, ha a kormány időszerűtlen kezdeményezéssel állana elő Budapest, január 17. (MTI). A képviselőház külügyi bizottsága Pékár Gyula dr. elnöklete mellett ma délelőtt 11 órakor ülést tartott. Az ülésen megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter is. Az ülés megnyitása után Walkó Lajos külügyminiszter felszólalásában összefoglalta az elmúlt esz" tendő jelentős külpolitikai eseményeit. Ismertette az 1928. esztendőben kötött politikai, jogi, különböző békéltető bizottsági, gazdasági, pénzügyi, forgalmi szerződéseket. Fejtegette, hogy Magyarország helyzete hogyan alakult az elmúlt évben a külföldi álamokkal szemben s rámutatott arra, hogy a jelenben az országunkat környező államokban mélyreható változások történtek, melyeket szomszédi helyzetünknél fogva igen éber figyelemmel kisérünk. Nagy várakozással nézünk elébe annak, hogy ezeknek a változásoknak következtében hogyan fog alakulni az elszakított magyarság helyzete ? Különösen élénken figyeljük a romániai helyzet változást főként abból a szempontból, hogy az uj kormány mennyiben fogja beváltani azon ígéreteit, melyeket kormányra jutása alkalmával tett és amelyek a magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartására vonatkoznak. A külügyminiszter után Gratz Gusztáv dr. szólalt fel s beszédének bevezetésében örömmel és szívesen állapítja meg, hogy külpolitikánk életbevágó kérdésében megvan a nélkülözhetetlen egységes állásfoglalás. A magyar külpolitikai célokban nincs is semmi eltérés a pártok között s ezek a célok: azoknak az állapotoknak megváltoztatása, melyeket nemcsak Magyarország, hanem Európa valamennyi államának kárára a trianoni béke teremtett meg. A tennivalók legelsőjének kell lennie, megteremteni a békerevizió élőTelefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. feltételeit. Ebben a munkában nemcsak érzelmi, hanem egész Európát érintő reálpolitikai szempontoknak kell bennünket vezetniük. Bele kell vinnünk a köztudatba, hogy a reálpolitika folytatása nem jelenti egyúttal azt is, hogy vissza kell állítanunk a békekötés előtti közjogi viszonyokat, mert az kétségtelen, hogy a környező államokhoz csatolt területeket kizárólag ezen az alapon nem nyerhetjük vissza. Ezután fejtegeti azokat a politikai módszereket, melyekkel a fennálló helyzetet megváltoztathatjuk. Végül óva int az olyan optimista elképzelésektől, mintha a jelenlegi állapotoknak gyökeres és javunkra szolgáló megváltozása már közel lenne. Gratz beszédére azonnal válaszolt Bethlen István gróf miniszterelnök. Megállapítja, hogy Gratz Gusztáv dr.-nak a külpolitikánkra vonatkozó alapvető fejtegetéseit helyeseknek tartja. Kell a nemzetnek lelkesednie a revízióért, de viszont a kormánynak kötelessége rámutatni a nehézségekre is. A legnagyobb szerencsétlenség lenne, ha a magyar kormány a revízió érdekében nem időszerű kezdeményezéseket tenne. Semmi körülmények között sem szabad a kormányt a szabad elhatározás jogi alapjáról elmozdítani, mert a csak későbben megvalósítható célok érdekében tett minden kezdeményezés csak zsákutcába vinné külpolitikánkat. Ami Gratz dr. fejtegetéseit illeti, azt látja, hogy a revízióra törő külpolitika egyik módszerét sem hagyta figyelmen kivül. Ebből azt is látja, hogy a közvélemény nagyjában helyesen ítéli meg a helyzetet. Végighaladva Gratz Gusztáv fejtegetésein a külpolitikai módszereket illetőleg, egészen természetesnek tartja annak állandó hangsúlyozását, hogy a szomszéd államok a magyarság jogait tiszteletben tartsák. Anélkül, hogy idegen államok belső ügyeibe beavatkozni akarnánk, nem lehet számunkra érdektelen elszakított véreink sorsa, akikről senki sem vitathatja, hogy fajisága, kulturális fejlődése velünk teljesen azonos. Lukács György dr. szerint sokkal nagyobb propagandát kellene kifejtenünk a békerevizió érdekében. Wolff Károly dr. veszélyesnek tartja külpolitikánkat kapcsolatba hozni belpolitikánkkal, mert mig belpolitikánkban lehetnek közöttünk ellentétek, addig a külpolitikában egységeseknek kell lennünk. Végül Walkó Lajos dr. külügyminiszter adott még felvilágosításokat arra a 34 magyar községre nézve, melyeket a határmegállapitó-bizottság véleményének ellenére csatoltak Jugoszláviához. A külügyi bizottság ülése ezzel véget is ért. Zürichben a magyar pengőt 90.68'5-el jegyezték.