Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1929-01-11 / 9. szám
Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 11. Péntek 56-ik évfolyam, 9-ik szám POLITIKAI NAPILAP nui: a-t-: . Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Példányonkint 10 fillér. Hirdetés díjszabás szerint. A bnza válsága Szorongatott most a gazda helyzete. Egy év alatt a buza ára 33 pengőről 22 pengő néhány fillérre esett le. Valamikor igy volt a koronával is. Annak az értéke is egyre zuhant, csak zuhant, amig csak a kormány erélyes kézzel közbe nem lépett. Pénzünk, a pengő már szanálva van, de mi lesz a búzával és ki fogja szanálni a gazdákat ? A gazdók eddig reménykedtek a kormány segítségében, meri hiszen nemcsak az egész kormányzati politikának az alapja — állítólag — a gazdatársadalom, de az egész ország közgazdasága és megélhetése — bizonyosan — a mezőgazdasági termelésre támaszkodik. A gazdák abban bíztak, hogy a kormány nem engedheti, hogy a gazdák tönkremenjenek. Pedig ha igy halad tovább, ugy csak az lesz a vége. Fejetetejére állt ez az egész világ. Az uj pénzügyminiszter beígérte, hogy az adóterheken könynyiteni fog és mégis az elmúlt év november hónapjában 12 millió pengővel több adó folyt be, mint amennyire számítottak és amenynyire szükség lett volna. Kinek volt olyan sok felesleges pénze? Talán a gazdáknak, vagy iparosoknak. és kereskedőknek ? Buza termett, de annak nincsen ára. Kukorica pedig nem termett — az állattartó gazdának magának is be kell azt szereznie — és igy annak az ára természetes, hogy nagyon magasra emelkedett. A sors gúnyolódik a gazdával, amikor a kukorica ára 25 százalékkal drágább a buza áránál. A sertés és egyéb állati árakról pedig ne is beszéljünk. Az okos és előrelátó gazda a termés betakarításakor meghánytavetette az évi szükségletét. Kiszámította, hogy mennyi kell cselédbérre, törlesztésre, szerszámra, de azt is megállapította, hogy mennyi búzát kell félre tenni, — hogy fertálykor legyen majd adóra. Az a gazda, akinek 300 pengő az adója, jogosan tett félre annak idején 10 mázsa búzát, mert azt hitte, hogy az elegendő lesz adóra. És most, amikor majd az adót kell fizetni, sajnálattal azt tapasztaljuk, hogy azért a tiz mázsa búzáért 225> pengőt kapunk és ha az adókönyvet tisztázni akarjuk, ugy több búzát kell adni. hogy belőle az adó fussa. De a helyzet az, hogy nagyon sok gazda az egész buza termését még aratáskor beosztotta, hogy mennyi buza majd mire kell, de nem számított arra, hogy a kukoricát 28 pengővel kell majd mázsánként megvenni. Miután pedig gazdálkodni sertésvágás nélkül nem lehet, igy természetes, hogy ami felesleg buza volt, az mind elment kukoricára és darára. Nem maradt buza a még hiányzó adó befizetésére. Amint méltóztatik látni, igy lesz a gazdának adóhátraléka. Ami után kamatot fizet és amiért esetleg végrehajtják. Az államháztartás egyensúlya, de az egész ország gazdasági élete, az ipar és kereskedelem forgalma is a mezőgazdasági termelés eredTelefonszám 9 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. ményétől függ. És mégis ez a gazda helyzete egy olyan esztendőben, amidőn a búzatermés az átlagnál jóval jobb volt. Rassay zászlót bont Szegeden A közeli napokban több képviselővel Szegeden politikai tájékoztatói mond Budapest, január 10. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Már csak egy hét választ el a parlament újból való megnyitásától és máris olyan élénkség tapasztalható a politikai életben, amilyenre már régen volt példa. Főleg az ellenzéki oldalon nagy a mozgolódás, egyré&zt azért, hogy milyen javaslatokkal akarja a kormány foglalkoztatni a Házat, másrészt : vájjon az utolsó pillanatban sikerül-e megteremteni az ellenzéki egységet. Rassay Károly a közeli napokban Szegedre utazik és ottani barátai köréből felhívást intéz az ellenzék tagjaihoz az ellenzéki közös front megteremtésére. Ugyanakkor megjelöli azokat a módozatokat is, amelyekkel ez az ellenzéki front megvalósítható. Értesülésünk szerint Rassay szegedi beszéde országos politikai jellegű lesz, amennyiben Rassayt erre a szegedi útra pártjához tartozó képviselőtársain kivül lekíséri Nagy Emil volt igazságügyminiszter, Strausz István, Kun Béla és valószínűen Szilágyi Lajos is. Ez az akció egyébként már anynyira előrehaladott stádiumban van, hogy Gaál Gaszton is mái kijelentette, hogy az ellenzéki front megteremtéséhez hozzájárul. n***** lTTi rTi ,ri'i ir •V1rV¥ tYV W> r tl V>f>ri<¥V W^ WriA»Ml)" A sajtójavaslatot csak hetek múlva kezdi tárgyalni a Ház A javaslat tárgyalását az uj igazságügyminiszter kinevezése hátráltatja Budapest, január 10. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben sok szó esett arról, hogy az igazságügyi válság, vagyis az uj igazságügyminiszter kinevezésének elhalasztása kitolja a sajtójavaslat sorsát is. Szóbakerült az is, hogy a sajtójavaslatot Bethlen István maga fogja képviselni a parlamentben és az uj igazságügyminisztert, Zsitvay Tibort csak e súlyos felelősséggel járó javaslat megszavazása után nevezik ki. Errevonatkozóan Ángyán Béla igazságügyi államtitkár munkatársunknak a következőket jelentette ki: — A sajtójavaslat parlamenti tárgyalása mindenképpen az uj igazságügyminiszter feladata lesz. Az volt a szándék, hogy a sajtónovella előadói tervezetét még ezen a héten kiosztják az érdekeltségnek, azonban ezt a számítást az uj igazságügyminiszter kinevezésének elhalasztása keresztülhúzta. Most már nem történik intézkedés mindaddig, mig az trj igazságügyminiszter kinevezést meg nem történik. Ilyenformán tehát a sajtójavaslat tárgyalását az. uj igazságügyminiszter kinevezése annyiban befolyásolja, hogy a javaslat csak néhány heti késéssel kerül az érdekeltekhez, majd innét a minisztertanácshoz és ennek letárgyalása után a parlament elé. A Kereskedelmi Csarnok foglalkozott a kondorosi vasút A választmány a kényszeregyezségi eljárás reformjáról mmmmmmmmmmmmmjvwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww A kereskedőtanonciskola igazgatóságának átiratára az iskola felügyelőbizottságába Péli Mihályt és Hauer Fülöpöt delegálta. Több belső ügy elintézése után. Róna Gusztáv a felsőkereskedelmi iskola siralmas elhelyezését teszi szóvá. Az iskola négy évfolyammá való kibővítésével elkerülhetetlen, hogy a város uj épületről ne gondoskodjon, mert ez ellenkező esetben az értékes és életképességét sokszorosan igazolt tanintézet viszszafejlesztését vonná maga után. A Kereskedelmi Csarnoknak, mint kereskedői érdekképviseletnek elől kell járnia abban, hogy ez be ne következzen. A választmány elhatározta, hogy az iskola felügyelő bizottságában helyet foglaló tagjsi utján fogja szorgalmazni, hogy az iskola felépítésének ügye érdemi elintézés alá kerüljön. Az újonnan belépő tagok felvétele után az elnök az ülést berekesztette. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi Csarnok választmánya ma este ülést tartott dr. Tardos Dezső elnöklete alatt, amelyen dr. Gyöngyösi János főtitkár előterjesztése alapján foglalkozott a csabai vámhivatal felállítási és fenntartási költségeinek ügyével, továbbá a csaba—kondorosi vasút kérdésével. A választmány felfogása az utóbbi tekintetében abban jegecesedett ki, hogy a vasút megépítését közgazdaságilag rendkívül fontosnak tartja, azt minden körülmények között támogatja, azonban módot kell találni arra, hogy a vállalandó kötelezettség aránytalanul súlyos terhet ne jelentsen az adózó polgarsagra. A kérdéssel kapcsolatban Reisz Hermann szóvá teszi az AEGVnek Békéscsabára hátrányos díjszabás beosztását. Kívánatosnak tartja, hogy az egyesület szorgalmazza, hogy a helyi motorosvonat utvonalát kiterjesszék. Bíró Emil dr. ügyész a szegedi kamara megkeresését ismerteti a kényszeregyezségi eljárás reformja tárgyában. A választmány véleményében állást foglal a birói eljárás kiküszöbölése ellen, de a kényszerfelszámolás mellett. Kereskedelmi szempontból szükségesnek tartja, hogy az áruraktár szabadkézből, eyy tömegben legyen értékesíthető.
