Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-11 / 9. szám

2 msan peoggo aioii adóalapok atáa röpte (Ét jaonár végéig kell li - (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az adóösszeirósi ivek már a felekhez régen kimentek s az ujabb adókivetés is rövidesen megkezdődik. Ezzei az alkalommal kapcsolatban érdemes lesz megemlékezni a folyó évi adófizetés tudnivalóiról is. Mindenek előtt megállapítjuk, hogy a törvény szerint az együttesen kezelt közadók első negyedévi részlete már január 1-ével esedékessé vált. Aki január 15-ig ezt az első részletet befizeti, az az adóösszeg után késedelmi kamatot nem fizet. Viszont mindazoknál, akik az adófizetést ezen a határidőn tul halasztják, ha a késedelem három hónapnál kevesebb, havi félszázalék, ezen tul pedig havi egy százalék a késedelmi kamat. A rendelet szerint minden adózónak joga van január végéig az előző évben rögzített adóját felmondani. Akinek tehát jövedelme, vagy keresete az előző évi helyzettel szemben csökkent, annak joga van a pénztárral szemben a felmondásra. A felmondást pedig már akkor is tekintetbe kell venni, ha a csökkenés 5—10 százalékos is. A kincstár azonban a rögzítést csak akkor mondhatja fel, ha az adóalap legalább 20 százalékot emelkedett az előző évivel szemben. Az adóhivatalok ezt a felmondást február 1-től március l-ig eszközölhetik. Miután közönségünk legtöbbször elszalajtotta a felmondási alkalmat, ezúttal felhívjuk figyelmét arra is, hogy 6000 pengőnél kisebb adóalapoknál kizárólag januárban lehet ezt a jogot gyakorolni. 6000 pengőn felüli adóalapoknál az adózók február 25-ig tartoznak vallomást adni. iriiil IIÉÜI (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk már, -hogy a kereskedelemügyi miniszter felszólította az ország ipartestületeit, nyilatkozzanak afelől, akarják-e a Kézműves Kamara felállítását s ha igen, vállalják-e a megszervezéssel és fentartással járó kiadásokat ? Ámbár az ország iparossága teljesen elégedetlen a miniszter felszólításának kikötéseivel az országban mégis mindenütt megindultak már a szavazások a kérdésbén. Az ipartestületek már nagyrészt összehívták rendkívüli közgyűlésüket, sőt több már meg is .tartotta azokat és a szavazásokat is megejtette. Békéscsaba ipartestületének közgyűlése szintén ki van már tűzve s ismerve az iparosság felfogását, egészen bizonyosra vesszük, hogy a csabai ipartestület vita nélkül, egyhangúlag nyilvánítja akaratát a Kézműves Kamara felállítása mellett. Értesülésünk szerint a szavazások eddigi eredményéből máris látható, hogy az ország ipartestületeinek nagy többsége hova fog majd szavazni, miután az eddig leszavazott ipartestületek mind a Kézműves Kamara mellett szavaztak. Igy az egri ipartestület 630 iparosa egy hangúlag szavazott, hasonlóan a tállyai. a zsámboki, az izsáki és a tamási ipartestületek is. Általában Békésvármegye ipartestületei kivétel nélkül kívánják a kézműves Kamarát, s miután eddigi értesüléseink szerint ellene csak a budapestiek és debreceniek állásfoglalása vehető bizonyosra, az egy-két bizonytalant is beleszámítva, már. most biztosra vehető, hogy a Kézműves Kamara az országos szavazásból impozáns többséggel fog kikerülni. A betegségi és öregségi törvény alapján minden alkalmazottat be kell jelenteni ftz Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi pénztárának hirdetménye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már néhányszor irtunk a betegségi, baleset, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló törvény életbelépéséről és arról, hogy ennek következtében mindenfelé az országban megkezdődött a biztosításra kötelezett alkalmazottak összeírása. Ezzel kapcsolatban a Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi pénztára tájékoztató és felvilágosító hirdetményt bocsátott ki, amelyből a munkaadók és az alkalmazottak pontosan megtudhatják jogaikat és kötelességeiket a bejelentés körül. A terjedelmes hirdetményből a következő részeket közöljük: Az 1928: XL. t.-c. értelmében 1929. évi január hó 1-től kezdődően mindazok a munkavállalók (a háztartási alkalmazottak, stb. kivételével), akik betegség és baleset esetére biztosításra kötelezettek. egyben öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére is biztosítási kötelezettség alá tartoznak. Ezért a munkaadók mindazokat a biztosításra kötelezett munkavállalóikat (alkalmazottaikat), akik vállalatukban, üzemükben, gyárukban, hivatalukban, irodájukban, stb. 1929. január 1. napján alkalmazásban áljanak, legkésőbb 1929. január lo-ig az erre vonatkozó szabályok szerint az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi pénztáránál bejelenteni kötelesek, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg már be voltak-e jelentve, vagy sem. Azokat az ipari munkavállalókat és magánalkalmazottakat, akiknek betegségi biztosítását nem az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi pénztára, hanem valamely különálló betegségi biztosító intézet (pld. a Magyar Hajózási Betegségi Bizt. Intézet, a Dohányjövedéki Betegségi Bizt. Intézet, stb.) vagy bányatárspénztár teljesiti, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére is annál a különálló intézetnél vagy bányatárspénztárnál kell bejelenteni, amely az illető munkavállalóra nézve a betegségi biztosítást teljesiti, illetőleg teljesítené az esetben, ha a betegség esetére biztosítási kötelezettség alá esnének. A biztosításra kötelezett vállalatokban, üzemekben, hivatalokban és foglalkozásokban alkalmazott munkavállalók közül az ipari munkavállalókat keresetük nagyságára való tekintet nélkül újból be kell jelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni a tisztviselőket, művezetőket s általában a hasonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazott munkavállalókat, az u. n. magánalkalmazottakat (tisztviselők, kereskedősegédek, raktárfelügyelők, ügynökök, utazók, kirakatrendevők, pénzbeszedők, kereskedelmi gyakornokok és kereskedelmi tanoncok, rajzolók, könyvelők, pénztárosok, levelezők, gépírók, ügyvédjelöltek, közjegyzőjelöltek, gyógyszerészsegédek, segédalkalmazottak, ideértve az irodai segédeket, pénzkézbesitőket, ajtónállókat, kapusokat, lifteseket, stb.) is még abban az esetben is, ha javadalmazásuk havi 300 pengőt meghalad ugyan, de havi 500 pengőnél nem több. A magánalkalmazottak közül ugyanis azok. akiknek javadalmazása havi 300 pengőn felül terjed, de havi 500 pengőt nem halad meg, csupán öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére kötelezettek biztosításra, ellenben azok. akiknek javadalmazása havi 300 pengőnél kevesebb, ugy betegség, mint öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezettek. Az általános bejelentési kötelezettség a háztartási alkalmazottakra (cseléd, szobaleány, szakácsnő, komorna, gyermekleány, felolvasó, társalkodónő, nevelő, magánkocsis, magángépkocsivezető, stb.) nem terjed ki. Ezeket tehát az általános bejelentések során újból bejelenteni nem kell. Az ipari munkavállalók és magánalkalmazottak általános bejelentését külön nyomtatványon, az u. n. „Általános bejelentőlap"-on kell teljesíteni. A bejelentés más nyomtatványon vagy levélben eszközölhető. Azoknak a munkaadóknak, akik bejelentési kötelezettségüknek a kerületi pénztártól (kirendeltségtől) mór régebben nyert engedély alapján ez ideig heti vagy havi bejelentési jegyzékkel tettek eleget, a munkavállalókról „Általános bejelentőlap"-ot kiállitaniok nem kell. Ezeknek a munkaadóknak ugyanis az általános bejelentés célját szolgáló adatokat az 1929. évi első heti, illetőleg havi bejelentési jegyzéken kell beszolgáltatniok e jegyzékek benyújtására megszabott határidő alatt. Az „Általános bejelentőlap"-ot a pénztár minden egyes munkaadó részére a bejelentett munkavállalók számának megfelelő mennyiségben az üzem, vállalat helyére díjmentesen fogja kézbesíteni és ingyen szolgáltatja ki. 1929. évi január hó 1-től kezdődően kizárólag az uj űrlapokon LAKATOS PENSIO Budapest, Hold-utca 29. (Alkotmény-u. sarok) Újonnan megnyitott családi otthon. Elegáns szobák, hideg-meleg folyóvízzel. központi fűtéssel, kiváló házikonyha. Polgári árak Ebédbérlet házonkivül Telefon 990—38. lehet a bejelentéseket teljesíteni. A régi szövegezésű nyomtatványokon eszközölt bejelentéseket a kerületi pénztár (kirendeltség) nem fogadja el. A munkaadók birtokában levő nyomtatványok dijmentesen becserélhetők. Ha a munkaadó az általános bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentéseket hiányosan teljesíti, a pénztár (kirendeltség) a szükséges adatokat a munkaadó terhére saját közegével a helyszínen fogja beszerezni és amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A Kid Drar József raodőrkapltáay Vílt B iámaito (A Közlöny eredeti tudósítása.) Keddi számunkban hosszabb cikkben irtuk meg azt az utcai verekedést, amely a pécsi korzón játszódott le és amelynek két szereplője Csehi Nándor pécsi fényképész és Derner József dr. volt békéscsabai, jelenleg pécsi rendőrkapitány volt. A sajnálatos afférrel kapcsolatosan a Pécsett megjelenő „Dunántul" című napilap ma Csehi Nándor helyreigazító nyilatkozatát közli, amelyből kiderül, hogy a nagy feltűnést keltett utcai verekedés kezdeményezője tulajdouképen a rendőrkapitány volt. Csehi nyilatkozata szerint Derner volt az, aki őt minden igazi ok nélkül megtámadta, földre sújtotta, majd a kapitányságra vitette. Egyébként Csehi Nándornak a „Dunántul"-ban megjelent nyilatkozata — amely természetesen most már más világításba helyezi az ügyet — szórói-szóra a következő : „Valótlan a közleménynek azon állítása, hogy a kérdéses alkalommal én Derner József rendőrkapitányra izgatott hangon rátámadtam és meglöktem volna. Ezzel szemben az igazság uz, hogy Derner kapitány barátságos köszönésemet teljesen ridegen fogadta, amikor ennek okát én a legudvariasabb formában megkérdeztem. erre ő magyarázat helyett azonnal ököllel teljes erővel szemembe vágott és én vértől borítva a földre estem. Ezután még a földön fekve két ütést mért fejemre. Majd az odahívott rendőrrel azonnal letartóztatott. Továbbá valótlan azon állítás is, hogy az incidenst én bosszúból rendeztem Derner rendőrkapitány ellen, mert nem részemről, hanem bántalmazóm részéről más okból keletkezett a bosszú érzete. Az igaz. hogy az államrendőrség pécsi kapitánysága letartóztatásba helyezett, ellenben az is igaz, hogy a pécsi törvényszék vizsgálóbírója és vádtanácsa csupán az én kihallgatásom alapján nyomban szabadlábra helyezett. Az ügyet egyébként a magam részéről is bíróság elé viszem, ahol elégtételemet bizonyára meg fogom kapni. Tisztelettel Csehi Nándor." — A békési iparosok bálja. A Békési Ipartestület január 12-én Békésen a városi Bérház nagytermében — közszükségleteinek fedezésére és az elszegényedett iparosok segélyalapja javára — zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj személyenkint 1'60, családjegy 4 P.