Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-29 / 24. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 január 29. Kedd 56-ik évfolyam, 24-ik szám POLiTISCAI NAPILAP Eiőfizefési dijak: Hetyfoer és vidékre postán küldve negyed­évre ö pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Telefonszám 3 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. interpelláció a Ház Budapest, január 28. (A Békés­megyei Közlöny tudósítój ától.) A képviselőháznak holnap nagy napja lesz. amennyiben a szociál­demokrata képviselők ma meg­jelentek a képviselőház elnöksé­génél és 23 interpellációt jegyez­lek be. Peyer Károly hármat. Ma­lasits Géza, Györki Imre, Propper Géza, Rothenstein Mór, Kéthly Anna, Várnai Dániel és Vanczák János kettő, illetőleg négy-négy interpellációt jegyeztek be. A szociáldemokrata képviselők inter­pellálása — értesü ésünk szerint — tüntetés lesz és a munkanélküli­ségről és az ezzel kapcsolatos szociális problémákról fognak be­szélni. A szocialistákon kivül még 6 interpellációt jegyeztek be és igy a holnapi napon összesen 29 in­terpelláció fog elhangzani. Vala­mennyi képviselő bejelentette, hogy interpellációját szóval mondja el. Békéscsaba! pénzintézetek közgyűlései A Békés-Csabai takarékpénztár egyesSSet a jelzálogkölcsönökkel vezet, míg a Békésmegyei Általános Takarékpénztár r. t. a legnagyobb betét­állománnyal rendelkezik — A Békéscsabai Áruforgalmi r. t. sikeres üzleti éve meg, a közönség lelkes támoga­tása folytán 4,201.239 pengős be­tétállományával a vármegyének szám. szeriUeg és összegszerü­leg is legnagyobb betét­kezelő intézete. Pedig az elmúlt évben nagy kom­munális jellegű betétek beruházási célokra s egyéb betétek a buza­spekulációk céljaira vonattak el. Az intézet nagyszerű felkészültsé­gét mutatja, hogy a nagy összege­ket mégis sikerűit pótolnia. Ezzel szemben az intézet ki­helyezéseinek összege 12,104.600 pengő 81 fillért tesznek ki, mely összeg 2,113.159 44 pengővel több, mint a mult évi kihelyezések ösz­j szege. | A jelentés hálás szavakkal adó­| zik a vele szerződéses viszonyban | levő Pesti Hazai Első Takarék­j pénztár Egyesületnek és Feldl Sán­S dórnak a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja főnökének. Nem hagyja szónélkül a jelen­tés azt a körülményt sem, hogy az idegen és saját tőke közötti különb­ség részvénytőke felemelést tenne szükségessé. Ezt azonban az álta­lános pénztelenségen kivül lehe­tetlenné teszik a fennálló társulati adó és illetéktörvények, melyek elviselhetetlen terheket ró­nak az intézetekre. Ezután Susánszky János igaz­| gató felolvassa a zárszámadást, i majd Bohnert József vezérigazgató a tiszta nyereség felosztásáról szóló jelentést, mely szerint az idei osz­talék részvényenkint 3 pengő. Pfeiffer István felolvasta a fel­ügyelőbizottság jelentését s a köz­gyűlés ugy ezt, mint az évi jelen­tést egyhangúlag tudomásul véve az igazgatóságnak és tisztikarnak a felmentvényt megadta. Végül miután a felügyelőbizott­ságba újból megválasztották Pfeif­fer Istvánt, Babich Pált, Fára Sán­dort, Kulpin Ferencet és Frank Pált további három esztendő tar­tamára, a részvényesek éljenzése közben Beliczey Géza a közgyű­lést berekesztette. Az idei osztalékok kifizetését a Békésmegyei Általános Takarék­pénztár, valamint a fiókok már a mai napon megkezdték. A Békéscsabai Sertés­hizlaló r. t. közgyűlése Vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a Békéscsabai Sertéshizlaló r. t. A közgyűlésen Beliczey Géza elnök­igazgató elnökölt, ki megnyitva a közgyűlést, felkérte Jaczina István igazgatót az évi jelentés megtéte­lére. Jaczina István igazgató jelenté­sében mindenekelőtt megállapítja, hogy az általános közgazdasági viszonyok kedvezőtlen hatásukat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az üzleti év befejeztével kezde­tét vette részvénytársaságaink évi beszámolója. A sort most vasár­nap két legnagyobb helyi pénzin­tézetünk, a Békés-Csabai takarék­pénztár egyesület és a Békésme­gyei Általános Takarékpénztár nyi­totta meg s ugyancsak vasárnap tartotta évi közgyűlését az utóbbi érdekeltséghez tartozó Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaság és a mult évben gyökeresen reorga­nizált Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság is. Az intézeti közgyűlésekről beszámolónk a kö­vetkező : A Békés-Csabai takarék­pénztár egyesület s árosunk legrégibb pénzintézete ez évben elsőnek hirdette meg ötven­hatodik évi közgyűlését, amely va­sárnap délelőtt folyt le saját szék­házában a részvényesek igen élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen Réthy Béla elnökölt, aki megálla­pítván, hogy 41 részvényes 16.595 darab részvénnyel 4518 szavazat képviseletében jelent meg, üdvö­zölte a részvényeseket, továbbá Huszár Sámuelt, a Nemzeti Bank főnökhelyettesét és a társintézetek képviselőit, majd a jegyzőkönyv ve­zetésére Vas Sándor ügyvezető igazgatót, annak hitelesítésére pe­dig Kovács Pál és dr. Keleti Ignác részvényeseket kérve fel, a köz­gyűlést megnyitotta. Ezután az igazgatóság jelentése és a zárszámadás került előterjesz­tésre. A jelentésből megállapítható, hogy a súlyos gazdasági viszonyok ellenére az intézet üzleti forgalma a mult évben további emelkedést mutatott. Mérlegi főösszegével az összes vidéki pénzintézetek között a harmadik helyen áll, míg viszont a jelzálogkölcsönök terén, amelyek nemzetgazdasági és szociális jelen­tősége nyilvánvaló, mind az ügy­felek számában, mind a kihelye­zett összeg tekintetében az ország összes pénzintézetei között a leg­első helyen áll. A mérlegben ki­mutatott tiszta nyeresége 260.010 03 pengő, amely jóval meghaladja az előző évit is. Belső tőkeerősségét ez évben körülbelül 65.000 pengő­vel gyarapította. A jelentés elfogadása után Jéger József, a felügyelőbizottság elnöke felolvasta a bizottság jelentését, majd a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása iránt tett javas­lat is elfogadtatván, a közgyűlés a felmentvényt megadta. A felügyelőbizottságban megüre­sedett helyre a közgyűlés, dr. Ma­kay Oszkárt, a Magyar Altalános Hitelbank cégvezetőjét választotta meg. Végül Faragó László igazgató (Békés) kért szót. Beszédében ki­emelte azt a fontos szerepet, ame­lyet a pénzintézet régi, tisztes ha­gyományaihoz hiven Békéscsaba és a megye közgazdasági életében betölt. A súlyos viszonyok ellenére is az intézet jól gyümölcsöztette a részvényesek tőkéjét s mindenkor kielégítette azokat a jogos igénye­ket, amelyeket a hitelkereső kö­zönség vele szemben támasztott. De a részvénytársaság munkája valósággal szociális jelentőséget ért el a kisbirtokos lakosságnak 2408 tételben nyújtott hosszúlejá­ratú dollárkölcsönök áltel, amely müvelet a legelőkelőbb pénzügyi körökben is méltán keltett elismerő feltűnést. Mindezért az elismerés elsősorban az intézet kiváló vezér­igazgatóját, Roth Józsefet illeti, aki­nek munkájáért a részvényesek köszönetét tolmácsolja s azt a jegyzőkönyvbe foglalni javasolja. Az éljenzéssel fogadott indítvány után Roth József vezérigazgató megköszönte a részvényesek kitün­tető elismerését, majd Réthy Béla elnök zárószavaiban újból kiemelve a vezérigazgató szakavatott agili­tását és a tisztikar buzgalmát, a közgyűlést a részvényesek éljen­zése közben berekesztette. A Békésmegyei Általános Takarékpénztár rt. köz­gyűlése A Békéscsabai Sertéshizlaló rt. közgyűlése után vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Békésmegyei Alta­lános Takarékpénztár rt., melyen megjelent Feldl Sándor, a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókjá­nak főnöke is. A közgyűlést a részvényesek igen élénk érdeklődése mellett Be­liczey Géza felsőházi tag, elnök nyitotta meg. Üdvözölvén a meg­jelent Feldl Sándort, megállapítja, hogy a közgyűlés a törvényben előirt formáknak megfelelően hiva­tott egybe, majd felkérte Bohnert József kormányfőtanácsos, vezér­igazgatót az évi jelentés előter­jesztésére. Bohnert József vezérigazgató fel­olvassa az évi jelentést, melynek nemcsak tartalmassága, hanem íormai szépsége is erősen lekö­tötte a hallgatóság érdeklődését és méltán, mert a jelentés egy pénzintézet mozgalmas belső éle­tének tükréből az egész magyar magángazdaság vívódásait, hallat­lan erőfeszítéseit, de egyúttal opti­mizmusát is vetíti elénk. Figyelemre méltó a jelentésnek az a része, mely a Magyar Nem­zeti Bank kamatlábemelésével fog­lalkozva megállapítja, hogy a Nemzeti Banknak a külföldi pénz­piac rosszabbodása által rákény­szeritett kamatlábemelése mégis csak a hitelkondíciók általános megdrágulását vonta maga után. Növelte a helyzet nehézségét az amerikai befektetési piac ellany­hulása is. mely a magyar jelzálog­levelek eddigi könnyed elhelyezé­sét megnehezítette, sőt azok átvé­teli árfolyamára is csökkentőleg hatott. Az intézet, tudatában annak, hogy gazdasági megerősödésünk­nek kizárólag a belső tőkeképző­dés lehet az alapja, a takarékos­sági nap mult évi megrendezésé­vel is igyekezett a közönség taka­rékossági hajlamainak felélénkité­sére. Az intézet ilyenformán, mely­nek gyökerei egyébként is a vár­megye közgazdasági életének tala­jából sarjadt és ott is erősödött Zürichben a magyar pengőt 90.64'5-el jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom