Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-29 / 24. szám

2 fl£K ftSXEGYEt KAZLAKY a sertéshizlalásnál is éreztették s ez az oka annak, hogy a hizlalda, ha veszteséget nem is, de hasznot is csak nagyon szerényet könyvelhet el az 1928. évi üzleti eredmény számlájára. Hizlalási iparunk és vele szoros kapcsolatban levő sertéstenyésztésünk válságos helyzetét növelte az idei rossz tengeritermés, minek következtében a kukorica ára oly magas, hogy az elérhető sulyeredménnyel semmiképen sincsen arányban. A nehéz takarmányozási viszonyok okozták azt, hogy a sertéshizlalda 1928-ban az eddigi évek színvonalától alulmaradt, miután mérlegelve a helyzetet, óvatos körültekintéssel saját számlájára mindössze 322 darab sertést, a hizlaltatok pedig 4931 darab sertést állítottak be a hizlaldába, ez pedig az 1927. évvel szemben 2786 darab csökkenést mutat. Hogy a sertéshizlaló a nehéz viszonyok ellenére mégis részvényeseinek az idén is juttat a tavalyihoz hasonló jutalékot, ez kizárólag a vállalat előrelátó üzleti politikája alapján a múltban történt erős felvértezettségének köszönhető. Ezután Csillag Ignác felolvassa a felügyelőbizottság jelentését, melyet a közgyűlés elfogadott és a tisztikarnak a felmentést megadta. Jaczina István folytatja ezután a jelentést az üzleti nyereség felosztására vonatkozólag, amit a közgyűlés szintén elfogad. Eszerint a vállalat az idén is 10 pengős részvényenként 64 fillér osztalékot fizet, melyet a mai naptól kezdve az Általános Takarékpénztárnál a részvényesek felvehetnek. Beliczey Géza elnökigazgató ezután őszinte elismeréssel adózik a távozó Jaczina István igazgatónak a vállalatnál tanúsított ügybuzgalmáért és önálló vállalkozásához sok szerencsét kívánva, a közgyűlést berekesztette. Az Áruforgalmi R.-T. közgyűlése Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta XVIII. évi rendes közgyűlését Steinberger Imre elnök-igazgató elnöklete alatt a Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság. A közgyűlésen 12.296 részvény tulajdonosa jelent meg. Steinberger Imre elnök-igazgató az ülés megnyitása után hoszszabb elnöki megnyitót tartott, amelyben — többek között — szólt a közgazdasági élet folytatólagos romlásáról és sorvadásáról, amely sok vállalat összeroppanását idézte elő. Kereskedelmi kormányzatunk nem ébredt tudatára annak, hogy megcsonkitottságunkban a feltámadás és talpraállás legfőképpen a kereskedelem közreműködésével érhető el. A kormányzat mai bánásmódja a kereskedelemmel szemben ezt acélt egyáltalában nem mozdítja elő. A nagy tetszéssel fogadott, magvas beszéd után jegyzőkönyvvezetőül Verebéig Andort, hitelesitőkül pedig Stern Ármint és Kokavecz Györgyöt választották meg. Az elnök ezután előterjesztette az igazgatósági jelentést, amelyből kiderült, hogy az 1928-as év a vállalat életében fordulópontot jelent. A mult év elején az addig patronizáló intézettől, az Aradi Ipar- és Népbanktól a részvénymajoritás a Stern és Steinbergercég tárcájába került és ezzel a vállalat irányítását a nevezett cég vette a kezébe. Örömmel jelentette, hogy az 1928. évi üzleteredmény a várakozásnak teljes mértékben megfelelt. Az áruüzlet a mérleg tanúsága szerint jó eredménnyel végződött. A mérleg szerint kimutatott 1.310*65 pengőn kivül megkereste a vállalat az 1927. évben szenvedett 34.040" 17 pengő veszteséget is. Ilyképpen tehát a tényleges tiszta nyereség 1928-ban 35.35082 pengő. Javasolta, hogy a mérleg, illetve veszteség-nyereség számlán kimutatott 1.310*65 pengő tiszta nyereség a tartalékalap dotálására fordittassék. A jelentést a közgyűlés elfogadta és az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. Neumann Elek a felügyelőbizottság jelentését terjesztette elő, amelyet a közgyűlés elfogadott és a felmentvényt itt is megadta. Az elnök ezután kérte a közgyűlést, hogy a tiszta nyereség a tartalékalap dotálására legyen fordítható. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. A közgyűlés ezután módosította az alapszabályok 29. §-át, akként, hogy az eddig 3 évre választott felügyelőbizottsági tagokat ezentúl 1 évre válasszák. Az elnök bejelentette, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság mandátuma lejárt és kérte a közgyűlést, hogy legalább 5 igazgatósági tagot 3—3 évre és 3 felügyelőbizottsági tagot 1 — 1 évre jelöljön. Steinberger Márton javaslatára a közgyűlés a fenti értelemben igazgatósági tagokul megválasztotta Pfeiffer István gazdasági tanácsost, Prónai Ernő dr. ügyvédet, Steinberger Imre, Stern Sámuel és Wiesner Jenő igazgatókat, felügyelőbizottsági tagokul pedig Kemény Dezső dr.-t, Neumann Eleket és Steiner Károlyt. A közgyűlés ezután — egyéb tárgy hiján — az elnök zárószavaival véget ért. Francia lapok az olaszjugoszláv szerződésről Páris, január 28. (MTI) A lapok foglalkoznak a most lejárt olaszjugoszláv szerződéssel kapcsolatban a két ország viszonyáról. A „Petit Párisién" többek között azt irja, hogy Olaszország számol a jugoszláv rendszerváltozással és egyelőre megfigyelő álláspontra helyezkedik, várva az alkalmas pillanatot, hogy egy uj, a körülményeknek megfelelőbb szerződést érhessen el. Mussolini tevékenykedése a Balkánon és Középeurópában azt bizonyítja, hogy Róma egyelőre sakkban akarja tartani Jugoszláviát és függőben tartja a kérdést. A „Pertinax" azt irja, hogy Olaszország egyáltalában nem tartotta be, sem értelmileg, sem betüszerint a most lejárt szerződést, mivel a szerződés arra szolgált, hogy a st.-germani, trianoni és neuillyi szerződés betartassák. Olaszország diplomáciai munkája Budapesten, Szófiában, nem is említve Tiranát, ezzel éppen ellentétes irányban haladt. Február f-én megkezdi működését a társadalombiztosító csabai kirendeltsége A kirendeltség hatásköre az ügyvitel minden ágára ki fog terjedni — Házat akar vásárolni az intézet csabai kirendeltsége számára (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Közlöny egyik mult heti számában egyes elterjedt hirek alapján annak az aggodalmunknak adtunk kifejezést, hogy a társadalombiztosító kirendeltsége majd csak márciusban, vagy áprilisban kezdi meg működését. Erre a cikkünkre a társadalombiztosító gyulai kerületének ügyvezetője, Fekete Béla sietett válaszolni s válasza nemcsak, hogy eloszlat minden aggodalmat, hanem egyúttal alkalmas arra is, hogy az intézmény és az érdekeltségek között teljesen helyreállítsa az oly nélkülözhetetlen és a kölcsönös megértésen alapuló bizalmat. Az ügyvezető válasza azonban ránk, csabaiakra nézve rendkívül fontos kijelentéseket is tartalmaz. Mindenekelőtt megnyugtatja Fekete Béla a csabai közönséget, hogy a pénztár a kirendeltség felállítását semmiképen sem akarja húzni, halasztani. Az egy évvel ezelőtt hivatalba lépő vezetőség — ellentétben az előbbi vezetőség intencióival — első és főteendőjének ismerte nemcsak a kirendeltség mielőbbi létesítését, hanem azt is, hogy az mennél szélesebb és önállóbb, a megye ipari és kereskedelmi központjának jogos igényeihez mért hatáskörrel szerveztessék meg. Az intézet budapesti központjának ez nem is volt eredetileg szándékában és csak a kerület uj vezetőségének számos szóbeli és Írásbeli előterjesztésére döntőt végül is a központ ugy. hogy a kirendeltség hatásköre az ügyvitel minden ágára kiterjedjen. Állandóan napirenden tartja a pénztár a kirendeltség méltó elhelyezésének kérdését is és e célból már épületet is szemelt ki, melynek megvételét illetőleg az arra szóló engedélyt a központtól állandóan szorgalmazza. Ami a pillanatnyi helyzetet illeti, arra nézve az ügyvezető kijelenti, hogy a pénztár egész személyzete még a késő esti órák felhasználásával is, most végzi az öregségi, rokkantsági biztosítás bevezetésének előmunkálatait. Január végéig azonban ezek a munkák annyira előrehaladottak lesznek, hogy a különválás végre lesz hajtható és február 1-től kezdve a kirendeltség egész személyzete már Békéscsabán folytathatja az ügyek intézését. Szó sem lehet tehát arról, hogy a kirendeltség érdemi munkájának megkezdése február 1-nél később következzék be. Ezt a késedelmet is csak az okozta, hogy az uj biztosítási ágazat teendőinek ellátásához szükséges létszámszaporitás, az uj tisztviselők kinevezése eltolódott és az szintén csak február elseje körül fog megtörténni. Amilyen örömmei regisztráljuk Fekete Bélának ezeket a közléseit, éppen olyan őszintén örülünk annak, hogy végre megszűnnek a múltban tapasztalt kellemetlen jelenségek. Be kell látnia azonban a kerület jelenlegi vezetőségének, hogy a múltban tapasztaltak alapján teljes joggal elégedetlenkedett az érdekelt közönség s az előző vezetőséggel szemben érzeti bizalmatlanságát emiatt vette át az újra is. Legyen azonban a kerület vezetősége meggyőződve arról, hogyha működését a fenti elvek és törekvések fogják irányítani, nem csak a közönség megelégedését fogja kivívni, hanem bennünket is leglelkesebb támogatói közé fog mindenkor számithatni. üli lesz a főtér fásításával ? A Ferenc József-tér, az Andrássy-ut és Baross-utcába ivSántpékat áüürtsanak fel (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nap múlva már február havában leszünk. Ennélfogva időszerűnek látszik a kérdés, hogy vajion a város illetékes hivataía foglalkozott-e azzal, miképpen óhajtja pótolni a Szent istvántér kidöglött csemetéit ? Mint ismeretes ugyanis, a mult esztendőben — elismerjük, hogy a hivatal hibáján kivül — későn kerültek kiültetésre a főtéri csemeték s ez volt az oka annak, hogy azoknak alig 30 százaléka fogamzott meg. Nehogy hasonló eset álljon elő az idén is, már most felhívjuk a városi tanács figyelmét arra, hogy idejében gondoskodjék a kipusztult csemeték pótlásáról. Most már ugyanis még azok is meggyőződhettek arról, hogy a csemeték nem fognak kihajtaniakik eleinte azt remélték, hogy a csemeték élnek, csak rügyeik alvók. A ki nem hajtott csemeték bizony teljesen kiszáradtak s igy többé már nem remélhető, hogy azok kihajtanak, ugy, hogy a városi intézőnek már most kell gondoskodnia arról, hogy a pótlásra szánt csemeték idejében megérkezhessenek s azok idejében ki— ültethetők legyenek. Nem hallgathatjuk el azonban ama meggyőződésünknek is kifejezést adni, hogy sokkal inkább szerettük volna^ ha a pótlásul szolgáló csemetéket már az ősszel kiültették volna, miután az köztudomásu, hogy a facsemeték, de különösen a Celtis Australis őszi ültetés után könynyebben fakad. Reméljük, hogy a városi intéző nem fog arra várni, hogy vájjon a meg nem fakadt csemeték a tavaszra ki fognak-e hajtani ? A Szent István-téri ívlámpák most már legalább főterünknek városias jelleget adnak. Sajnos, főterünk megvilágítása csak annál nagyobb falusi sötétségbe burkolja a város főterének két szárnyát, a Ferenc József-teret és Baross-utcát s a közforgalom tengelyét, az Andrássy-utat. A villanytelep nagyszerű üzleti eredménye könnyen módot nyújtana arra. hogy a tőtéren kitűnően bevált, ivlámpákhoz hasonlókat a Ferenc József-téren, a Baross-utcán és az Andrássy-uton is felállítson. Igaz, hogy a villanytelep nyereségének egy jelentékeny részével a város háztartási kiadásához kénytelen hozzájárulni, mégis azt hisszük, hogy ez a teljesen időszerű közvilágítás kiterjesztés nem fogja teljesíthetetlen feladatok elé állitani.