Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-26 / 22. szám

KfKfiSMEGtH KAZLOHV Öékéscsaba, 1929 január 26 Tűzrendészet! ügyek (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az alispánnak abból a jelentéséből, amelyet a tüzrendészeti ügyeknek 1928. évi utolsó negyedévi állapotáról a belügyminiszterhez tett, kiemeljük, hogy a városok és községek nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyai ellenére a tűzrendészet fokozatos fejlesztésére dicséretreméltó áldozatokat hoznak. Békéscsaba város költségvetésébe az 1929. évre tüzrendészeti célokra 67 ezer pengő. Gyula város költségvetésébe 40 ezer pengő van felvéve, a vármegye 28 községe pedig erre a célra 174 ezer pengőt állított be költségvetésébe, amely összegből 57 ezer pengő a fizetéses tűzoltók illetményére szolgál. A mult év negyedik negyedében a vármegyében összesen 31 tüzeset volt, a károsultak száma 36. Az összes tűzkár ingatlan és ingókban 117 ezer pengő, amelyből 112 ezer pengő biztosítás folytán megtérül. A békés—kondorosi ut fásítása Ez lesz a megye legszebb utja A Közlöny eredeti tudósitása.) A legutóbb kiépített 20 km. hoszszu békés—kondorosi utat, amely egyike a legszebb és legforgalmasabb vármegyei utaknak, a mult év őszén a forgalomnak átadták Most arról van szó, hogy ezt az utat mindkét oldalán be kell fásitani. Minthogy gyümölcsfáknak az utak mentén való ültetése — a mi viszonyaink között — még nem látszik megfelelőnek, mert nemcsak hogy azok gyümölcsét félérett korában nagyrészt lelopják, hanem egyben a gyümölcsfák gályáit is letördelik, miáltal a fákat teljesen tönkre teszik vagy csúnya módon megcsonkítják. Ezért az alispán amerikai és közönséges kőrisfával óhajtja a kérdéses utat befásitani. Á bekért ajánlatok szerint 2000 drb. amerikai és 1600 közönséges, 220—250 cm. magas törzsű,, a földfelelt 1 méter magasan álló, 3-4 cm. átmérőjű és egymástól 12 méter távolságra ültetendő kőrisfára lesz szükség. Ezen fáknak elültetése és karózása darabonként 2'20 pengőbe kerülne, ugy, hogy a fásítás kereken 8000 pengő költséget igényelne. A vármegye alispánja a szóbanlévő fásítás kérdésében a legközelebbi törvényhatósági bizottság határozatát fogja kikérni. Csabaiak végezzék a kondorosi vasút egyreszének munkálatait Kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur! A hétfői közgyűlésen megszavazták a kondorosi vasút építését, mely igen sok csabai munkásnak egy kis keresetet nyújtana, ha az ugy fog megtörténni, mintahogy azt az egyik városi képviselő óhajtaná, hogy a csabai részt csabai munkásokkal csináltassák meg. Ezért már előre köszönettel tartozik Békéscsaba dolgozni akaró munkássága Pollák Arnold városi képviselő urnák, mert ő volt az, aki felszólalt, hogy a csabai munkás kenyérhez jusson. Nagyon szépen kérdezzük a többi tekintetes városi képviselő urakat, hogy ezt a példát mindnyájan tegyék magukévá. Nehogy ugy járjunk ezzel a vasútépítéssel is. mint a csorvási ut kövezésével. Ott csabai munkás nem keresett pénzt, csak vidéki munkások dolgoztak az egész uton, kivéve a fuvarosokat, akik között néhányan voltak csabaiak is, de közönséges kubikolást, vagy földmunkát csak a csongrádi vagy szentesi munkások végeztek, holott a csabai kubikosoknak nagy hire volt az egész Nagymagyar- ! Leszállította a belügyminiszter a vármegye pótadóját Az alispán most utasítja a községeket a pótadó kivetésére — Békéscsabának 58.041 pengő vármegyei hozzájárulást kell fizetnie országban. Amikor aztán jött a csorvási útadó, akkor a csabai munkásnak is fizetni kellett a rá eső részt. Attól félek, hogy ugyanugy fog történni ez a vasútépítés is, mert a vasút is hozzá van már szokva a vidéki munkásokhoz, ezt már tudjuk, mert láttuk az uj fűtőház földfeltöltésénél is. Hogy ha ez nem lesz belefoglalva a határozatba, akkor a csabai munkás mehet legelni. Mert bizony a csabai munkások rosszul vannak, illetve vagyunk, nincs már tengeritörés óta semmi munka és élni meg csak kell. Egy csabai munkás. (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vármegye folyó évi háztartási költségvetésének a belügyminiszter által történt felülvizsgálatát az alispánnak a vármegyei közigazgatási bizottsághoz tett jelentése alapján részletesen ismertettük. Az alispáni jelentés szerint a költségvetési pótadót a mult évi 14'2 százalékról 13'8 százalékra szállította le a belügyminiszter. Ez az értesülés azonban téves volt, mert a pótadónak a folyó évre megállapított összege még ennél is kevesebb, vagyis csak 13'55 százalék. A vármegye alispánja most mór utasította a polgármestereket és a községi elöljárókat a pótadó kivetésére. Ezek szerint a tulajdonképeni közigazgatási költségekre a szükséglet 283.000 P. a nyugdijköltségekre pedig 319.000 P. Ez a két összeg fedezendő tehát a községek hozzájárulásából, illetve pótadójából. A két rendezett tanácsú város a mult évi föld-, ház- és társulatés kereseti adó uján vármegyei hozzájárulásképen 5'24 százalékot fizet azért, mert külön nyugdijalapjuk van, mig a községek hozzájárulása 13'55 százalék. A vármegyei számvevőség elkészítette ezek szerint az egyes városok és községek által fizetendő Két éwi fegyházra itélte a törvényszék a szeghalmi gyujtogatót A szegényházi ápolt bosszúból felgyújtott egy házat, mert nem vették vissza a szegényházba vármegyei hozzájárulást. Ez a köj vetkező : Gyula városa fizet 23778 P-t, Békéscsaba város 58'041 P-t. A 28 község hozzájárulása kitesz 520.191 P-t. A fentebb említett állami egyenes adók összege, amely után ez a hozzájárulás kivettetett, 5.399.218 P-t tesz ki. A kivetés ellen az illető képviselőtestületek 8 nap alatt felszólalással élhetnek azon a címen, hogy a kivetés alapját képező adó öszszege nem helyes, vagy a felosztás arányainak kiszámítása téves. Itt még csak arra kívánunk rámutatni, hogy a fentiek szerint a tulajdonképeni közigazgatási szük-» ségletekre 5'24 százalék pótadó kell, ezzel szemben az egyesitett (vármegyei és községi) nyugdijalap szükségleteinek fedezésére 8'31 százalék a pótadó, pedig előrelátható, hogy ez az összeg nem lesz elegendő, mert a vármegye általa költségvetésbe a mult évivel szemben felvett 100.000 pengős többszükségletből a miniszter csak 31.000 pengőt engedélyezett s igy egész bizonyos, hogy az év folyamán, bármennyire is korlátoznák a nyugdíjazásokat, feltétlenül pótköltségvetés készítésére lesz szükség. Ez aztán nemcsak a vármegyének, hanem a községeknek is felesleges többköltséget és kellemetlenséget fog okozni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy megdöbbenést keltett az elmúlt esztendőben Szeghalom községben egy gyujtogatási bűntény. A gyújtogató személyét csakhamar kinyomozta a csendőrség Bögre Sándor volt községi szegényházi ápolt személyében, akit beismerő vallomása után letartóztattak és átadtak a gyulai ügyészség fogházának. A gyújtogató Bögre Sándor ügyét eleinte a rögtönitélő bíróságnál való tárgyalásra készítették elő, miután a gyújtogatás bűntettére nézve a legtöbb törvényhatóság területén még fennáll a statáriális bíróság hatásköre. A bűnügyet azonban később átadták a rendes bíróságnak és igy került az most főtárgyalásra a gyulai törvényszéken csütörtökön reggel. A bűnügyet Tóth Ferenc tanácselnök büntetőtanácsa tárgyalta. Szavazóbirák voltak Ungváry János és gróf Bolza Alfonz. Bögre Sándor vádlott az elnök kérdéseire azonnal kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, mert a gyujtogatást elkövette. Töredelmes és részletes vallomást tett, amelynek során elmondolta, hogy a gyujtogatást tulajdonképen dühében, bosszúból követte el. Hosszú ideig volt ápoltja a Szeghalom község által létesitett és fenntartott szegényháznak. A mult évben azonban egyszer csak megelégelte az ottani életet, összefér" hetetlen természete miatt is sok kellemetlensége volt. Emiatt és azért is, mert a többi szegényházi ápolttal ádáz haragban volt, önként elhagyta a menhelyet és máshol próbált meghúzódni. Ez azonban nem sikerült neki. Erre megkísérelte, hogy visszajusson újra a szegényházba, de ott — éppen rossz, férhetetlen természete miatt — tudni sem akartak róla. Leginkább a szegényház gondnoknője volt ellene Bögre Sándor visszatelepedésének, ami végre is teljesen meghiusult. Emiatt Bögre Sándor bosszút esküdött. Elhatározta, hogy felgyújtja a gondnoknő házát. Azon melegében meg is próbálkozott a müvelettel, a gyújtogatás azonban nem sikerült, mert a ház cseréppel volt fedve. Erre dühében a szomszéd házat gyújtotta meg, amely a gondnoknő apjáé volt. Itt már több sikerrel működött, mert a ház kigyulladt és le is égett. A törvényszék a beismerésben levő vádlottat a tanúkihallgatások után bűnösnek mondotta ki gyújtogatás bűntettében és ezért kétévi fegyházbüntetésre itélte. Bögre Sándor is, az ügyész is megnyugodott az ítéletben és igy az nyomban jogerőre emelkedett. Az elitéltet a szuronyos fogházőr azonnal elvezette az ügyészségi fogházba. Emelkedik az erdősitett területek száma Erőteljesen folyik az alföldi fásítás (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az erdők állománya a mult évben az 1927. évihez viszonyítva mindössze 64 hold emelkedést mutat. Erdő elidegenítés a vármegye területén nem volt. Erdőterületcserét két esetben engedélyeztek és pedig gróf Wenckheim Jenőnek Doboz község határában ugyanazon község máshelyére 90 hold és gróf Wenckheim-Hoyos Fülöp körösladányi erdejéből ugyanazon község határába más helyre 55 hold áttelepítését engedték meg egy földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján. Az Alföld fásítási munkálatai az 1923. évi XIX. t.-c. rendelkezései szerint folyamatban vannak. Jelenleg az erdősitendő és fásitandó területek összeírása van munkában. Az erdősítéshez és fásításhoz szükséges erdei csemetéket és suhángokat a békéscsabai, gyulai, orosházi és a gyomai állami csemetekertből igényelhetik. Ezek a csemetekertek az igényeket ki is tudják elégíteni. A lakosság fásítási készségét nagyban emeli az a földmivelésügyi miniszteri rendelet, amely a díjmentes csemetekiadást lehetővé teszi. A mult évi nagy szárazság az erdők állagában lényeges kárt okozott. Az 1928. év folyamán 5 okleveles erdőmérnök, 4 erdőtiszt, 11 szakvizsgázott erdőőr és 23 szakvizsga nélküli erdőszolga teljesített szolgálatot Békésvármegye területén. Kész női fehérnemlik, valamint fehérneműkhöz való csipkék és anyagok óriási választékban a Csipkeáruházban, Andrássy-ut 6.