Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-26 / 22. szám

Békéscsaba, 1929 január 25. Péntek 56-ik évfolyam, 2í-ik szám r • • IVI 881 jnrav tükrét Amikor a végrehajtó mond védőbeszédet a sikkasztással vádolt kereskedő mellett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magángazdaságunk kétségbeejtő leromlottságát napról-napra tapasz­talhatjuk a mindinkább szaporodó csődók. kényszeregyezségek és a lehetetlen nagyszámú végrehajtá­sok révén. A szomorú helyzetet azonban a valóság kegyetlen éles­ségével tükrözi vissza egy szen­tesi járásbirósági tárgyalás, mely­nek jegyzőkönyvét nem ártana megküldeni az optimista kormány­elnöknek. Elég elolvasni ezt a jegyzőkönyvet s az ember láthatja, hogy igazán nem kell semmiféle defétizmus ahoz, hogy kétségbe­essünk gazdasági helyzetünk végső Seromlása felett. Az volt a vád ugyanis az egyik szentesi kereskedő ellen, hogy a nála lefoglalt száz mázsa fából kilencvenet eladott és mikor az .árverést meg akarták tartani, nem lalálták meg a lefoglalt holmikat. A vádlott azzal védekezett, hogy minden fillért, amit az eladott áru­ból kapott, odaadta a hitelezők­nek. a baj csak az volt, hogy nem azoknak adta oda, okik azt lefog­lalták. Amit ebben az ügyben a tanuként kihallgatott Csery Emil végrehajtó vallomásában elmond, az akaratlanul is találó korkép és védőbeszéd volt. Elmondta, hogy maga sem tudja, hány foglalást vezetett a vádlott ellen, pedig látta, hogy milyen be­csülettel dolgozik és igyekszik ele­det tenni kötelezettségeinek. Min­den fillér bevételét a hitelezőknek küldte el, valósággal hősi módon folytatta küzdelmét 2 és fél esz­tendőn keresztül, feleségével ka­pott hozományát is odaadta a tar­tozások törlesztésére, háza, min­dene ráment erre a harcra. A fog­lalások és perköltségek miatt azon­ban nem tudott boldogulni, mert volt sok olyan eset, amikor a tu­laj donképeni 30 pengős tartozásért végeredményben 250 pengőt, sőt ennél is többet fizetett ki. Végül mégsem tudott boldogulni, mert mindenét elárverezték, pedig az apósa még külön 8500 pengőt fizetett a hitelezők kiegyenlítésére. A csődöt igy elkerülte ugyan, de teljesen tönkrement. A vádlott a tárgyaláson egész halom nyugtával igazolta, hogy kinek és hová fizette ki a lefoglalt áru eladásából befolyt összeget és kiderült, hogy tényleg nem tartott meg macának egy fillért sem. A. bíróság végrehajtási sikkasz­tás vétségében mondta ki bűnös­nek a vádlottat és a 92. §. alkal­mazásával 80 pengő pénzbirságra ítélte, mely behajthatatlanság ese­tén tiz napi fogházra változtatandó át, azonban a büntetés végrehaj­tását 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette a büntető novella alapján. Indokolásában a biróság többek között kimondotta, hogy a bün előidézésében „jelentős szerepe volt a szerencsétlen körülmények­nek is" és nem nyert bizonyítást az, hogy jogtalan vagyoni haszon­szerzés céljából adta volna el a vádlott a lefoglalt árukat. Az Íté­letet sem az ügyész, sem a vád­lott nem felebbezte meg és igy az azonnal jogerőre emelkedett. Ki fedezi a kézműves­kamara költségeit? A kereskedelmi miniszter leiratának világos rendelkezései HIREK A kézmüveskamarai mozgalom hívei ujabban azzal izgatnak, hogy a kereskedelmi és iparkamarák nem akarják a kézmüveskamara felállítását, mert attól tartanak, ! hogy ez esetben elesnek az ille­tékektől, amelyeket az iparosok fizetnek a kamarának. Módunk­ban volt megszerezni a kereske­delmi miniszter 123,323—28. számú leiratát, amellyel megküldötte az ipartestületnek a szavazásra vo­natkozó kérdőivet. Ebben a le­iratban a miniszter szórói-szóra a következőket mondja: „A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az ipar­testület figyelmét felhivni. Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a keres­kedelmi és iparkamarák szerveze­tének megváltoztatását és hogy a kézmű vesiparo.sságnak a keres­kedelmi és iparkamarák kötelé­kéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogy az országos szerv létesítésének és fenntartásának költségeit az ipar­testületeknek,végeredményben ma­gának a kézmüvesiparosságnak kell viselnie, mert ezek a költsé­gek máshonnan nem fedezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előte­remtése csak olyképpen történhe­tik, hogy az ipartestületeknek a tagsági dijakból származó bevéte­leik bizonyos százalékát évről­évre az országos szerv részére be kell szolgáltatniok. Az országos szerv létesítéséből a kézmű vesiparosságra szükség­képen háruló uj terhekre azért tar­tottam szükségesnek külön rá­mutatni, hogy iparosságunk a kér­désnek ezt a részét is fontolóra vegye."' Az országos szerv létesítéséből a kézmüvesiparnsság világosan mégértheti, hogy itt nem arról van szó, hogy a mai kamaráktól elvont illetékekből állítsanak fel egy ujabb kézmüveskamarát, hanem csakis arról, hogy amennyiben az iparo­sok a kézmüveskamara felállítását kívánják, ennek többletköltségeit az ipartestületek utján ők tartoz­nak fedezni. Farsangi gondolatok Egészségtelen jelenség a sok bál (A Közlöny eredeti tudósítása.) Naponta garmadával hozza a posta a leveleket a szerkesztőségbe. Ezek a levelek mostanában két­félék. Az egyikben a táncesté'yre szóló meghívó, a másikban sok­gyermekes nyomorgó család fáj­dalmas kérő szava igyekszik meg­indítani szivünket, hogy segítséget nyujtsunk szegényeknek. A vigalomnak és a nyomorú­ságnak ezek az egymás mellett megférő levelei a mai életet hoz­zák és mutatják be. Érdekes ellen­tét, amely akaratlanul is megállítja egy pillanatra az embert és rá­kényszeríti arra, hogy gondolkod­jék, vagy legalább is fölvesse magában a kérdést: jól van ez igy ? És a mai élet elasztikus lelkiismeretű, mindent megmagya­rázó kulturembere könnyed mo­sollyal nyugtatja meg önmagát azzal, hogy ez az élet és farsang van, a robotoló embernek szük­sége van vidám hangulat keresé­sére és kishitűség volna bezár­kózni a négy rideg fal közé, csak azért, mert az életnek árnyoldalai is vannak. És ezt a megnyugtató gondolat­menetet azzal az engedménnyel zárja le, hogy arról már lehetne beszélni, hogy ebben a csonka országban és a mai viszonyok kö­zött mennyi mulatság legyen egy városkában. A mulatságok lázas munkáju rendezősége viszont rög­tön letorkolná az ellenvetőt azzal a súlyos és komoly érvelésével, hogy jótékony célt szolgál. Azt azonban hajlandó elismerni, hogy a másik bál, vagy mulatság egész nyugodtan elmaradhatna. Es mi­után mindegyik a magáét tartja szükségesnek és a másét fölösle­gesnek, igy valamennyit megtartják a legnagyobb sikerrel. A tömeges báloknak, a farsangi jókedvnek, a mulatságok fényes sikerének mi sem akarunk ünnep­rontói lenni. De, amikor a nyo­mornak és szenvedésnek olyan levéliömege találkozik össze a báli meghívók tömegével, mégis csak hangot kell adni és rá kell mutatni arra, hogy a farsangi táncmulatsá­gok Békéscsabán is túlzott mér­tékben elégítik ki a vigadni vá­gyók farsangi hangulatát. És hogy a farsangi bálok postabélyegeinek költségeiből a farsangban is böj­tölő családok egész regimentjét lehetne egy kis jobbléthez juttatni. Jó reggelt! Románia egy kisebb városának színházában tüz támadt. Nagy pánik keletkezelt és a nagy tolon­gásban a nők elájultak. Á szin­hqz teljesen leégett. Nálunk nincs pánik, nincs tolongás, de a teljes leégés csaknem mindennapos lett színházunkban. * Hónapokkal előbb jelezte az Országos Társadalombiztosító In­tézet, hogy legkésőbb január hó 22 én megkezdi békéscsabai mű­ködését Elmaradt. Többek állítása szerint azért, mert Csaba város nem akarja fűtőanyaggal ellátni a helyiséget, a társadalombiztosító pedig csak a tagoknak tud be­fűteni ... KsSáSugrás a repülőgépről Hollywood, január 25. Az egyik filmgyár repülőgépen lefolyó sze­relmi drámát készíttet, amelynek egyik szereplője Ruth Elders-1, az óceánrepülő pilótanőt ábrázolja. Ezt a szerepet Lena Wichard film­sztár játszotta, akinek a repülő­gépből ki kellett ugrania, amint a férfihős elől menekül. Az ugrás pillanatában a színésznő bátran kiugrott a gépből, azonhan elfe­lejtette meghúzni az ejtőernyő zsi­nórját és emiatt az ernyő nem nyilt ki. A színésznő lezuhant és szörnyethalt. Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskolu meleorologiai megfigyelő-éllomásának je­lentése 1929 január hó 25-én délben Hőminimum — 13'2 C Hőmaximum — l'O C A föld felszínén — 19 C 5 cm. a földben — 3'9 C 20 „ „ . — 27 C 50 ..... + 09 C 1 m. a földben -f 5 0 C 2 m. ,. -4- 87 C Légnyomás 759'7 mm. Borultság 90 °/« Levegő nedvessége % Csapadék : 0 mm. Szélerő és irány : 4 m/rap. északkelet. Időprognózis este 10 órakor: Keleti légáramlással nyugodt idő várható, sok helyütt — főleg dé­len — havazással és hófúvással, lényegtelen hőváltozással. Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertárak tarta­nak éjjeli szolgálatot. — Újból este jelenik meg a Békésmegyei Közlöny. Három hónappal ezelőtt tért át a Békés­megyei Közlöny az éjszakai szer­kesztésre, hogy előfizetőinek és ol­vasótáborának a kora reggeli órák­ban már az egész napi híranyag­gal rendelkezésére állhasson. Az elmúlt három hónap azonban be­bizonyította, hogy olvasótáborunk a hosszú évtizedek alatt annyira hozzászokott a Közlöny esti olva­sásához, hogy az uj rendet nehe­zen szokja meg. A hozzánk érke­zett számtalan kérésnek engedve elhatároztuk, hogy eleget teszünk a kérésnek s január 28-tól, azaz hétfőtől kezdve újból este jelentet­jük meg a Békésmegyei Közlönyt. Hétfőtől kezdve tehát öszzes hely­beli olvasóink már az esti órák­ban, vidéki olvasóink pedig a kora reggeli órákban kézhez kapják a lapot, melynek szerkesztésére két­szeres gondot fordítunk ugy, hogy az tartalmának frissességével, vál­tozatosságával tökéletesen helyet­tesíti a fővárosi lapokat s nemcsak az országos, hanem a helyi és megyei életnek is hü képét fogja nyújtani olvasótáborának. — Tanitóválasztás. Tokaji Gá­bor eltávozásával az öcsödi ref. elemi iskolánál megüresedett ta­nítói állásra Vas Lajos tanítót vá­lasztották meg, akinek megválasz­tását a kultuszminiszter jóváhagyó­lag tudomásul vette. — Tisztújítás Gyulán. A vár­megye alispánja a Gyula városá­nál lemondás folytán megüresedett mérnöki állás betöltése céljából a tisztújító széket a folyó hó 31-ének délelőtti 9 órájára hivta össze. — Az Aurora-Kör zenekari hangversenye. Az Aurora-Kör ja­nuár 28-án, hétfőn este fél 9 óra­kor tartja a Kultúrpalota nagyter­mében zenekari hangversenyét. A műsor első száma Beethoven Pas­toral szimfóniája, az örök termé­szet eme csodálatos himnusza. Előadásra kerül még Goldmark buja keleti hangszinekben tobzódó Sakuntala nyitánya, Mussorgski vad zsenialitástól tomboló Polo­naise és Gopákja. Az estét Berlioz gyengéd hangszerelésü Silfidek tánca és a ragyogó hangszerelésbe öltöztetett Rákóczi induló méltán koronázza. Az est valóban kultur­tett 1 Hosszú hónapok céltudatos munkája, amely méltán várja vá­rosunk zenét értő valóban kultu­rált közönségének elismerését. Pécsi mosóbfir- és glacékeztyü P 5*50. Hauer nagybazár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom