Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-26 / 22. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 26. Szombat 56-ik évfolyam, 22-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési (tijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonsxám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alalt, Hirdetés díjszabás szerint. A házhaszon-érték a községekben lila : Dr. Tcmesváry Imre szeghalmi országgyűlési képviselő Az 18-18-iki hatalmas evolúció egyik legnagyobb vívmánya volt az, hogy az álampolgári jogegyen­lőség gondolatára közteherviselés tekintetében is kiterjesztette, amit az 1848. V1H. t.-c.-ben leszegezett azzal, hogy kimondotta az általá­nos és arányos közteherviselés kötelezettségét. A nemzet akkori hivatott vezetőinek ezt a bölcs el­határozását igyekeztek az utánuk következő kormányok mindenkor valóra váltani az általuk meg­hozott adótörvényekkel. Az általá­nosság: elve könnyen keresztül­vihető volt, az arányosság elve azonban már sokkal nehezebb fel­adat. De éppen az arányosság az, amelyre helyes törvényértelmezés, törvénymagyarázás és törvény al­kalmazás utján a végrehajtó hata­lomnak minden erejével törekednie kel). Mert hiszen csak az arányo­sítás elvének megvalósításával le­het_azokat a£jgazságtfüurjságokat kiküszöbölni, amelyek áz adófize­tés terén még fennállanak. Es itt örömmel regisztrált n Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter azt a kijelen­tését, amelyet a házadókulcsról és a községek segélyezési alapjáról szóló, éppen most életbe lépő uj törvénycikk, bizottsági tárgyalása alatt tett, hogy ő mindenféle adó­kivetés terén az arányosság elvét kívánja a legnagyobb mértékben keresztülvinni. Ezt a szándékot a házadónál otykép kívánja megol­dani, hogy a házadó alapját képező házhaszonértéket revízió qlá veszi, ami által azokat az anomáliákat akarja kiküszöbölni, amelyek külö­nösen azokban a községekben for­dulnak elő, amelyekben a szórvá­nyosan bérbeadott lakrésszel tör­ténő, sokszor felületes összehason­lítások igen magas haszonértéke­lésre vezettek. Ezáltal nézete sze­rint, sokkai nagyobb előnyökhöz fogja juttatni az országot, mint ogv ha az adókulcsot nagyobb értékben szállítaná le. Wekerle Sándor pénzügy min isz­rnek ebben a kérdésben tett szóbanforgó kijelentései a követ­kezők : „Intézkedni fog aziránt, hogy a községek külterületén levő lakó­házak mindenütt a minimális ha­szonérték után, illetőleg amennyi­jen ezek az épületek a község izéiétői legalább két kilométer tá­/olságban vannak, a minimális 4aszonértékné! 20 százalékkal ki­sebb összeg után adóztübsanak neg. Gondoskodni fog arról, hogy a egteljesebb mértékben végrehaj­assék a hivatalos összeállítás ama endelkezése. amely szerint a ki­zárólag mezőgazdasággal foglal­kozó házbirtokosok által lakolt lázak haszonértékének megbecsü­lésénél figyelembe veendő az a körülmény, hogy az adóköteles csak az év egy bizonyos részében használja-e az épületet s a házadó csak a használati idővel arányos rész után vethető ki. A költségvetés összeállítására kiadandó utasításban intézkedni fog az iránt, hogy azokat a prés­házakat és egyéb gazdasági épü­leteket. amelyek mint gazdasági épületek állandóan adómentesek. csupán csak azért, mert a prés­házban és egyéb gazdasági épü­letekben egy oly helyiség is van, amelyet a tulajdonos kizárólag a szőlő-, illetőleg földmunkák tar­tama alatt, ideiglenes tartózkodás céljaira használ, de sem állandó lakás, sem nyaralás céljaira nem szolgál, adóval meg ne rójják. Adó­kötelesnek csak azt a présházat és egyéb gazdasági épületeket sza­bad minősíteni, amelyekben több berendezett lakószoba van, avagy hacsak egy lakószoba is van, de ezt a lakószobát a tulajdonos nemcsak a szőlő-, illetőleg föld­munkák tartama alatt, hanem egyéb időben is huzamos tartóz­kodásra, különösen nyaralásra használja." Minden kétséget kizáró, lapidá­ris kijelentések ezek, amelyekhez azt hiszen, fölösleges magyaráza­tot fűzni. Rassay szombaton beszámolót mond Szegeden Kemény birálatot mond a kormányról és ismerteti az általános politikai helyzetet Budapest, január 25. CA Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Rassay Károly, a polgári ellenzék vezére holnap délután Szegedre 'utazik. Mint megbízható helyről értesülünk, Rassayt ez alkalommal politikai barátai nagy számban "kisérik le. Rassay a választások óta nem volt Szegeden sem be­számolót tartani, sem politikai barátaival érintkezést tartani. En­nek oka az volt, hogy annak a pártnak frakciója, amely Gerle Sándor körül csoportosul — aki második volt a listán Rassay után — ellenséges hangulatot szitott Rassay iránt, mert ez nem a sze­gedi mandátumáról mondott le. Ezek az ellentétek azonban telje­sen elsimultak és a demokratikus polgárság igen élénk demonstrá­cióra készül abban az irányban, hogy Rassayt szeretetéről és ra­gaszkodásáról biztosítsa. Beavatott helyről kapott infor­mációnk szerint Rassay feltűnést keltő beszédet fog mondani, amely­ben foglalkozik majd az általános politikai helyzettel és igen kemény kritikát mond a kormányzattal szemben. Ugyancsak felveti majd egyrészt a revízió kérdését, más­részt pedig az ellenzéki egységes front megteremtésére nyitja meg az egyenes utat. Politikai körökben Rassay be­széde elé óriási érdeklődéssel tekintenek. Izgalom a Házban az uj ház­szabályok miatt Csontos Imre nem szavazott a kormánypárttal a katonai javaslatnál Budapest, január 25. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Általános feltűnést keltett politikai körökben, hogy az egységespárt egyik tagja, Karcag város képvi­selője, Csontos Imre, ma a Ház­ban a katonai nyugellátásról szóló javaslatot nem szavazta meg. Munkatársunk érdeklődött, hogy Csontos állásfoglalásának lesz-e valami következménye. Beavatott helyről azt az információt kaptuk, hogy ennek a lépésnek semmi kö­vetkezménye nem lesz, mert hi­szen Csontos Imrét a javaslat el­utasításában oly nemes indokok vezették, amelyek nem jelentik azt, hogy a kormány politikájával nem ért' egyet. Kijelentették azonban egységespárti oldalon, hogy ez az eset nem szolgálhat precedensül más esetre nézve. A mai minisztertanács egyéb­ként apróbb és jelentéktelenebb ügyeket tárgyalt és a vármegyei törvényjavaslaton történtek meg az utolsó simítások. Annál na­gyobb izgalmat keltett azonban az uj házszabályoknak alkalmazása a Ház mai ülésén. Mint ismeretes, Zsitvay Tibor házelnök kinevezése azért késik, hogy Zsitvay, a ház­szabályoknak alapos ismerője, ad­jon tájékozfalást és mintegy iskola­példát az uj házszabályok alkal­mazásánál. Ma azonban uj hely­zet adódott elő, annak kapcsán, hogy az uj házszabályok meg­adják a lehetőségét annak, hogy a parlamenti javaslatok közül meg­induló vitában esetleg minden egyes alkalommal az ellenzék kép­viselői bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek elő a kormánnyal szemben. Természetesen ez nem jelenthet expressis verbist, mindazonáltal vannak bizonyos magyarázatok, amelyek alapján lehetővé válik az, hogy az ellenzék ezzel a jo­gával éljen, ami előreláthatóan sok kellemetlenségre adhat okot. Éppen ezért egységespárti kö­rökben arról beszélnek, hogy ké­sőbb szükség lesz oly stiláris módosításokra, amelyek ezt a kel­lemetlen meglepetést tartalmazó pontot kizárják. A vármegyei törvényjavaslat kö­rül egyébként mára teljesen elsi­j multak az ellentétek és igy csak az ellenzék fog felvonulni a javas­lattal szemben. Az ellenzék azon­ban teljesen egységes lesz és a szélső jobbszárnytól a legszélsőbb balszárnyig, azaz a szocialistákig, egységes frontban vivják meg a harcot. Pénteken este miniszter­tanács volt Budapest, január 25. A kormány tagjai ma délután 5 órakor mi­nisztertanácsra gyűltek össze, amelyen Bethlen István miniszter­elnök elnökölt. A minisztertaná­cson kizáróan folyóügyeket tárgyal­tak. A tanácskozás este 7 órakor éri véget. & felsőház fríétfen doSgozni kezd Budapest, január 25. A felsőház bizottságai a jövő hét elején mun­kához látnak. A jövő hét végén mentéimi és igazolási ügyeket tár­gyalnak. Ezután a képviselőháztól átérkezett és még átérkező tör­vényjavaslatokat fogja előrelátha­tóan tárgyalni a felsőház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom