Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-20 / 239. szám

Békéscsaba, 1928 október 20. Szombat 55-ik évfolyam, 239-ik szám FOLBTi ICA Telefonszám : 7 Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. ^fUW^WtATUWlW ....<••.« Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Hol a konszolidáció? A miniszterelnök alig 48 órája hangoztatta, hogy gazdaságilag nem vagyunk ugyan még teljesen kon­szolidálva, de a többiekben — és igy további Ma este pedig, a ve­rekedések és a rombolás szenve­délye, amelyet csodálatos módon sem a miniszterelnöki erély, sem a kultuszminiszteri fölény eddig nem tudott leszerelni, kivonult az utcára és olyan excesszusokban végződött, amilyenek a kárörvendő külföldi sajtóban kedvök szerint megnagyolvl! csak szégyent és kárt fognak hozni erre a szerencsétlen országra. De az isten szerelmére, hol van itt akkor a konszolidáció ? A kor­mányt és közegeit egyáltalán nem lephették meg a mai események, hiszen eléggé nyiltan és meglehe­tős hosszú ideig készülődtek rá 1 A kultuszminiszter mór két napja nem tudja megvédelmezni a tan­szabadságot a titkos, vagy nyilt erőkkel szemben s a maiakból ítélve, az államhatalom nem tudja leszerelni az utca rendbontó ele­meit. Mi lesz, ha ez igy folytató­dik ? Mi lesz, ha legközelebb pe­dig munkáscsoportok fognak az ut­cára vonulni és ők kezdenek rom­bolni a Sörház-utcában, vagy va­lamelyik nekik nem tetsző lap he­lyiségében ? Ujjé és mi lesz még, ha egyszer — mit tudjuk — sza­badválasztó csoportok, meg legi­timista szövetségek vonulnak ki az utcára tudott szervezkedéssel és előzetes beharangozással ? Bethlenék valószínűleg csodál­kozó arcot vágnak, a közönség azonban már rég nem csodálko­zik a fregoli-fogásokon. Ahol Göm­bös Gyulát megtértnek üdvözlik, amikor Gömbös riadót fuj, ott nincs mit csudálkozni, ha Gömbös ra­jongói nem respektálják a kor­mányhatalmat. A Bethlen-kormány lába alól az utolsó létalap is kezd kicsúszni. Lassan, de biztosan. Ami egy se­reg tarka felfogású embert köréje csoportosított, az úgynevezett kon­szolidáció volt. Igaz, hogy szegé­nyedünk, igaz, hogy nyomorgunk, igaz, hogy nemcsak a holnapi, de még a mai falat is bizonytalan, de rend van, csend van, legalább békességben lehet nélkülözni. Most pedig kitűnik, hogy rend sincs, csend sincs. Hogy kenyér sincs, Az egyetemi tüntetők nagy rom­bolást végeztek az Az Est és a pszawa kiadóhivatalában Három lövés is eldördült Lovasrendir osztagok cirkálnak a főváros utcáin talmas kirakati ablakok­nak, azokat pozdorjává törték, a kifüggesztett plakátokat, melyek az Est-lapok legfrissebb hí­reit közölték, letépték, majd pedig a kirakatok­ban lévő könyveket utcára dobálták. az Mintha újból azok a szomorú idők elevenednének fel, amelyek elmultával, mint legnagyobb ered­ménnyel dicsekszik a Bethlen kormány: tegnap óta az egyete­meken újból megkezdődtek a vere­kedések, sőt mint a most kapott legfrissebb tudósításokból olvas­ható, a zavargás átterjedt az ut­cára és olyan rombolásokban érte el tetőpontját, amelyek tetemes anyagi kárt, az országnak pedig még sokkal nagyobb erkölcsi kárt és szégyent jelentenek. A verekedések, amelyek tegnap kezdődtek el, ma tovább folyta­tódtak az egyetemen. A rektorok intézkedésére a pedellusok az egyetem 'Kapujában mindenkit iga-, zoltatnak ugyan, azonban még igy sem tudták megakadályozni, hogy a bölcsészeti fakultás chemiai intézetében több zsidó diákot meg ne verjenek. A tragikus za­vargásokban szomorú tragikum, hogy egy keresztény diákot is meg­vertek, akit zsidónak néztek. A többi fakultáson nagyjában rend volt, mert a zsidó hallgatók távol tartották magukat. Estefelé azon­ban a szenvedély kivonult az ut­cára, emlékeztetve a forradalmi időkre a konszolidációs Bethlen­kormány nagyobb dicsőségére. Er­ről szóló tudósításunk a követ­kező : Budapest, okt. 19. (A Békésme­gyei Közlöny tudósítójától.) Ma délután 5 órakor mintegy 100—200 főből álló csoport verődött össze az Erzsébet-köruton és az EMKE kávéháztól az Andrássy-ut felé vo­nult. A nagyrészt sportsapkás fia­talemberek a körúton sétáló kö­zönség soraiból váltak ki, ugy hogy egész észrevétlenül alakultak tün­tető menetté. Amikor az Az Est kiadóhivatalának kivilágított kira­kata elé értek, hangosan szidal­mazták az Az Estet és a zsidókat. Egyszerre csak lövés dördült el s erre mint adott jelre, a fiatal­emberek nekiestek a ha­Miután igy nagy rombolást vit­tek véghez az Az Est kiadóhiva­talában, gyorsan tovább vonultak a Népszava könyvkereskedéséhez, amely közel ehhez a helyhez, a körút másik oldalán van. Ekkorra már a könyvesbeit redőnyeit le­húzták. A tüntetők erre az üzlet mellett lévő iroda ablakait verték be, majd nekiestek a redőnyök­nek és vasbotokkal addig verték, amíg sikerült őket bezúzni. Erre sorban betörték a kirakatokat s az ott elhelyezett könyveket az ut­cára dobálták. Az egész tüntetés alig pór perc alatt zajlott le. A rombolás után a tüntetők a környező kisebb utcákban szét­oszlottak, ugy hogy mire a rend­őrség a tüntetés színhelyére érke­zett, már csak alig néhányat talált belőlük a körúton. Igy is sikerült azonban tiz fiatalembert előállítani, akik azonban tiltakoztak az eljá­rás ellen s tagadták, hogy részük volna a tüntetéshez. A főkapitányság rendeletére a Conti-utcát nagyobb rendőri készültség tartja megszállva, hogy az esetleges támadás ellen a Népszava szerkesztő­ségét megvédje. Budapest, okt. 19. A VII. kerü­leti rendőrkapitányságra előállított tüntetők és a rombolás szemtanúi­nak kihallgatása tüstént megindult, de eddig még nem sikerült pon­tosan rekonstruálni az események lefolyását. Annyi azonban máris megállapítást nyert, hogy a tün­tetés alatt három lövés dördült el, azt már rég tudjuk. De ha az em­berek rájönnek, hogy Bethlenék alatt ez is lehet, akkor a konszo­lidációval együtt a Bethlen-kor­mánynak is vége. Zürichben a magyar pengőt 90.58-cal jegyezték. Bud visszajött Londonból Budapest, okt. 19. Bud János Mayer János miniszterek külföldi tanulmányutjukról visszaérkeztek és a mai minisztertanácson szá­moltak be az eredményről. csak azt nem tudni, hogy ezeket a lövéseket a tüntető diákok, vagy pedig agent provocateurök adták-e le. Közvetlen a tüntetés előtt ugyanis egy fiatalember rohant be az Az Est kiadóhivatalába és ezt kiáltotta: Tüntetők jönnek, rom­bolni fognak 1 Azután a nyitott aj­tóban megfordult és kilőtt az utcára. A tüntetők azt hangoztatják, hogy mind a három lövést az Az Est­ből adták le rájuk. A tüntetés híre természetesen rendkívüli izgalmat keltett az egész fővárosban. Rémhírek terjedtek el, l amelyek már véres összecsapásról beszéltek. Ezek a hirek azonban szerencsére valótlanoknak bizo­nyultak. Az esti órákban a körúton és a forgalmasabb utcákon lovas és gyalogos rendőrosztagok cirkál­nak, hogy az esetleges további erőszakos kilengéseknek elejét ve­gyék. Megalakult • a polgári iskola gondnoksága Ma érkezett meg a főispáni kinevezés (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegye főispánja a mai nap­pal kinevezte a békéscsabai állami polgári fiúiskola gondnokságát és erről egyidejűen — a tanfelügyelő­ség utján — értesítette a polgár­mesteri hivatalt. A polgári fiúiskola gondnoksága a következőképen alakult meg: elnök lett Berthóty István dr. kor­mányfőtanácsos, polgármester, ta­gok pedig: Baukó András, Drie­nyovszky János, Galli Károly dr., Korosy László, Kovács Mihály, Könyves-Tóth Kálmán, Sólyomi Lipót és Zahorán Pál. A gond­nokságnak ezenkívül még tagja — hivatalból — az intézet igaz­gatója is. A gondnokság kinevezése öt évre szól, vagyis az 1928—29. tan­évtől az 1933—34. tanévig. A tanfelügyelőség az egyidejűen megküldött kinevezési okmányok­kal azt a kérést intézte a polgár­mesterhez, hogy a gondnokság alakuló ülését minél rövidebb idő alatt hivja össze s hivatalosan i« módja ki a megalakulást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom