Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-20 / 239. szám

2 HPKfSWPGrEi KOZÍ.ONí öíköscsaba, ?928 október 20 (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudvalevően a vármegyei községek legnagyobb részének vasúti állomásain a fel- és leadott áruk után engedélyokirat alapján a vármegye vámszedésre jogosult. Ezekről a vámokból befolyt összegekről az azok szedésével megbízott államvasút havonként számol be a vármegyének. Az évközben befolyt vámdijak összege a 8000 pengőt soha sem éri el. Az államvasút most közli a szeptember havi eredményt, amely szerint a kérdéses hónapban 13.533 pengő volt a beszedett vámdij. Megjegyezzük, hogy ebben az összegben sem Békéscsaba, sem Gyula városok, sem Szarvas és Orosháza községek vasúti állomásain szedett vámdijak nincsenek benn, mert az emiitett helyeken a vámszedési jog az illető várost, illetőleg a községet illeti. fl vasúti tarifa magas volta lényegesen drágítja az életet F\ csabai K«resk,edöKnaponKéni 60-120 pengőt fizetneK szállítási dijak fejében (A Közlöny eredeti tudósítója.) A lapok bőven beszámoltak arról, hogy Bethlen István gróf miféle magyarázatokkal indokolta meg a gazdasági minisztérium létesítésének szükségességét. Jobb szerettük volna pedig, ha a terjengős magyarázatok helyett egyszerűen azt mondotta volna, hogy a gazdasági miniszter lesz az, aki megszabadít bennünket az abnormis adóktól s mindama terhek nyomasztó súlyától, melyek között nem a legkisebb a vasúti tarifa indokolatlanul magas volta, mert ezek együttvéve okai annak, hogy gazdasági életünk zilált s a drágaság folyton nő. Tegnap megírtuk már, hogy a csabai sertéshizlalás egyik legnagyobb akadálya a tulmagas vasúti tarifa, mely versenyképtelenné tesz bennünket szomszédainkkal szemben. Sok más egzisztencia fennmaradását veszélyezteti ez az állapot, ami pedig csak növeli gazdasági bajainkat. A kormány pedig egyáltalán nem, hajlandó kényszeríteni a MÁV-ot szállítási tarifájának mérséklésére, ellenben csak a közelmúltban is ankétezett a drágaság letörése céljából. Már ezeken az ankéteken is hangoztatták az érdekeltek, hogy a drágaság egyik okozója a vasúti tarifa. Különös fontosságot nyer ez a körülmény különösen a vidéki kereskedelemben és iparban, miután ugy a kereskedő, mint az iparos kénytelen-kelletlen áthárítja a fuvardijat a fogyasztóközönségre. Ezek a fuvardijak pedig éppen nem jelentéktelenek, miután az áru értékének 3—4, de nem ritkán 8 százalékát kiteszik. A csabai kereskedőkre súlyos teherként nehezedik a szállítási díj, melyet készpénzben kell fizetniök, ami pedig nem csekély dolog, ha tudjuk, hogy az naponként 60—120 pengőre rug. A helyzet hovatovább már tarthatatlan s nem lehet csodálkozni azon, hogy a vidéki kereskedelem mozgalmat kiván indítani abból a célból, hogy a kamarák utján feliratban kérje a kormány közbelépését arra nézve, hogy legalább a legfontosabb élelmiszerek és közszükségleti cikkeknél a MÁV szállítási tarifáját lényegesen mérsékelje. Az ujabb terv szerint a régi ép&ilet helyén marad s ahhoz csatlakozólag épitik fel a Jsisis oldali szárnyát:, A földalatti lejárók és szigetperronok tervét is valószínűleg mellőzik. Az építésre legfeljebb íS30-ban kerülhet sor. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Képzelhetően nagy örömmel számoltunk be annak idején arról, hogy a csabai vasúti indóház helyére hamarosan egy pompás modern épület kerül, mely nagyjában a győrihez lesz hasonló, azonban egyesíteni fogja magában mindama külföldön bevált újításokat, melyek főként az olasz és francia városokban láthatók. Azóta egy esztendő telt el s a Máv költségvetési tételei között hiába kerestük az indóházra szánt összeget, mert azok között erre a költségvetési évre csak a fütőházi laktanya költségei szerepelnek. A fütőházi víztorony mellett már fel is épült az érdekes épület, melynek építése a vizes talajon igen érdekes építési feladat volt és nyilván az ott tapasztaltak az okai annak, hogy az indóház uj tervéből az alagutas bejáró már elmaradt. Módunkban volt ugyanis megtekinteni a csabai indóház építési terveit, a legujabbakat, melyek az éredetihez semmiben sem hasonlítanak. Mint ismeretes ugyanis az eredeti terv az volt, hogy az uj felvevő épület néhány méterrel előbbre épül a jelenleginél, ugy, hogy főbejáratába torkoljon az Andrássy-ut. Ez esetben a régi épületet lebontották volna. Az uj terv bár igen tetszetős, az eredetiből csak a főbejárati megoldást vette át, ellenben megmarad a régi épület s ahhoz csatlakozva az emeletes raktárépületig kerülne felépítésre a jobboldali szárny. Az Andrássy-ut egy félköralakura kiképezett bejáratba torkollik. Igaz, hogy a terv ugy van elgondolva, hogy az egy későbbi időben módot nyújt a baloldali szárny újjáépítésére is. Az uj tervből hiányzik az eredetiben elgondolt földalatti, illetőleg földfeletti ki- és bejáró. Ennek oka az egész pályaudvar alatt terjengő magas talajvíz, amelynek az építésre káros befolyását a fütőházi laktanya építésénél már tapasztalták. Az uj tervről áUalában véve az látszik, hogy az eredeti pompás kivitellel szemben a végletekig való takarékosság volt a főcél s ezzel a megszorítással igyekszik mindazonáltal a város fejlődésével együttjáró követelményeknek megfelelni. Ezt a takarékosságot a MÁV odáig viszi — ami egyébként helyes is — hogy a pályaudvar előtti tér kövezését is pontosan az uj építkezések által megszabott határok között végezheti. (Itt jegyezzük meg, hogy a tér keramit- és bazaltkockákkal való kövezése rövidesen befejezést nyer s azután már csak az ÁEGV-nek a sinei mentén való kövezését kell elvégeznie.) Az uj felvevő épület építését — értesülésünk szerint — csak az 1930-as költségvetési évben kezdik meg s legkésőbben 1931-ben fejezik be. A halasztásnak információnk szerint az volt az oka, hogy Békéscsaba az ország valamennyi ,vidéki városa között legtöbb MÁV^beruházásban részesült, — pályaudvarkibővités, uj fűtőház, laktanya, víztorony, stb. — ugy, hogy az uj felvevő épület, melyet még leginkább lehet várni, maradt legutoljára. la is fór el az eízislhetyi iára méteres járda Nem érkezeit még feletbezós a küznyüd íiatspozsí ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) I A legutolsó városi közgyűlésen j hirtelen felvetett indítvány, mely í az Orosházi-uton építendő járda j méretét három méter szélességben kívánja megállapítani, ugy látszik, még sokáig homlokterében marad az erzsébethelyi közönség érdeklődésének. Megírtuk már, hogy az építést beszüntették, arról is hírt adtunk, hogy a járdát mégis tovább épitik, de eredeti két méter szélességben. Most aztán arról adhatunk hírt, hogy a járda három méter szélességben nem is fér el a kiépítendő járda egész hosszában. Vannak szakaszok, ahol elfér, vannak azonban olyan szakaszok, ahol nem fér el, mert már a két méter széles járda is teljesen betölti a rendelkezésre álló szélességet. A járdaügynek van egyébként egy érdekes pikantériája. Az egész akciónak ugyanis az volt a rugója, hogy az egyik Orosházi-uti vendéglőnek nyári kert céljából szüksége volt a vendéglője előtt egy szélesebb járdaterületre. Egészen természetesnek tartjuk, hogy az érdekelt városatyák városrészük fejlesztése céljából a kétségtelenül városias külsejű ilyen terrászvendéglő létesítésének a legmelegebb propagálói lettek, csak az a baj, hogy egy kissé túllőttek a célon. Mi magunk is helyesnek és szükségesnek tartjuk azt, hogy egyes, az útvonalba eső vendéglők előtt szélesebb legyen a járda így van ez a Fiuménél is. De mi lenne, ha a Fiume előtti terrász kedvéért a Szent István-tér egész hosszában 12 méter szélességben építették volna meg a járdát. Csináljuk meg tehát a vendéglők előtt a járdát 3 méter szélesre, d,e azokon kivül legyen az csak két méteres. A fennmaradó többletből pedig vagy épitsék a járdát ne csak pont a község határáig, hanem tovább is, vagy pedig építsenek belőle pallókat a járdanélküli utcákba. Hiszen tudomásunk szerint Erzsébethelyen legalább 20 kilométer hosszuságban lenne szükség járdaépítésekre. A közgyűlési határozat ellen egyébként mé£ felebbezés nem érkezett be. Panaszos levél a t©s*©rr^ór

ia ellen Kaptuk az alábbi panaszos levelet : Tisztelt Szerkesztő ur! Az olvasó közönség nagy nyilvánossága előtt panaszt emelek a csabai nagytemplom toronyórája ellen. Ez az óra szeszélyesebb az áprilisi időjárásnál s azokkal a halandókkal, akik megbíznak benne és természetesnek tartják, hogy a torony órája csak a pontos időt mutatja — napról-napra a bolondját járatja. Ha ma siet az óra, akkor holnap biztosan késik, csak azt nem lehet tudni, hogy hány percet és megfordítva. Én is megbíztam benne s bizony majdnem súlyos kellemetlenségem lett belőle. Pénteken reggel ugyanis ügyfelemmel a járásbíróság elé ..nyolc órára voltam beidézve. Ügyfelem vonaton érkezett Csabára s miután tárgyalásra volt idézve, óráját pontosan középeurópai időre igazította be. A középeurópai idő szerint pontosan 5 perccel 8 óra előtt beállítottunk a járásbíróságra, ahol igen kellemetlen meglepetés ért bennünket, miután a tárgyalást vezető biró, kinek órája a csabai toronyóra szerint mutatta az időt, kijelentette, hogy elkéstünk s csak kézenfekvő magyarázatunkra adott pardont. Tisztelettel kérdezem tehát, hogy ma, amikor a rádió naponként közli a pontos középeurópai időt, miért kell a csabai toronyórának csabai időt mutatnia ? Vagy gondoskodjék a város arról, hogy a toronyóra pontosan a középeurópai időt mutassa, vagy pedig szereltesse le az órát. Nem szégyen az, ha toronyórája néma és mozdulatlan, ellenben az igenis boszszantó, ha ötletszerűen ide-oda táncol az óra mutatója. Igaz tisztelettel a Közlöny egy hü olvasója, aki többé nem bizik a toronyórában. — Nem engedélyeznek ujabb drogériát Békéscsabán. Riezdorfer Imre Békéscsabán drogéria felállítására kért engedélyt a népjóléti minisztertől. A miniszter azonban a kérelmet elutasította. Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való •«fc*.o«.b«.A-j-á

W.«ug. Jelentékenyei? Ssszezsyg@» rodott a cssalsai uj indóház építési telire