Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-04 / 275. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1928 december 4. Kedd 55-ik évfolyam, 275-i k szám ^.TV'-. 'j ^KI J vv'u^vvvyvvvvv'i i ** y nrrirfvrvv 'ivv'ri '1 *1*1*1*1 ^ i * POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám elatt. Hirdetés díjszabás szerint. Erre sincs már pénz Mai számunkban egy panaszos cikket közlünk, amely a Hadröá erzsébethelyi mükedvelőelőadásá­nak anyagi sikertelenségével fog­lalkozik. A panasz érdemi részé­nek jogosultságát el kell ismerni. Bizonyára fájó és joggal bántó lehet az, amikor éppen a háború rokkantjainak ügyével szemben nyilvánul meg a közöny s éppen ugy bántó lehet az is, hogy a nehéz napi munkájuk után a szépért és jóért fáradozó alkal­mazottak törekvése nem talál vissz­hangra. De függetlenül ettől a konkrét esettől, álljunk meg egy szóra a jótékonycélu előadások és a jó­tékonygyüjtések kérdésénél. Igen sok szociális feladat, amely való­jában az állam, vagy közületek kötelessége volna, egészben vagy részben a társadalomra hárul. Ilyenek a hadirokkantak, tüdő­betegek, csecsemők, árvák, aggok, szegény iskolásgyerekek, stb. ügye, de vájjon ki tudná még azt a rengeteg satöbbit felsorolni, ami a csonka ország népének min­den nyomorát és elesettségét egybefoglalná. Ezeken kivül van még egy csomó jóléti intéz­mény, kulturális egyesület, jótékony előadás, ami mind a társadalom áldozatkészségére számit. Jó ideig a dolog ment is valahogy. A nyo­mor és a szegénység terjedésével azonban a jótékonyság követelései egyre inkább növekednek, az ál­dozatkészség teljesítő képessége pedig egyre csökken. Hiszen ne keressünk példát magánembernél, csak gondoljunk a vármegyére. A vármegye és a mi érző szívű al­ispánunk sose tudta megtagadni támogatását a szegényektől, az el­esettektől, a kulturális vagy haza­fias céloktól. Most azonban a kér­vények olyan tömegesen ostromol­ják az alispánt, a rendelkezésre álló összeg meg annyira fogytán van, hogy bizony ezen a lehetet­len szakadékon a legjobb akarat se tud segíteni. Es ha meggondol­juk, hogy a társadalomtól az ilyen jótékony akciók mindig ugyanazo­kat keresik fel adományért s hogy idestova már azoknak sem lesz elég, akik eddig jószivvel adtak a feleslegből, bizony akkor — szo­morú kilátás — de el kell készülve lenni arra, hogy az elszegényedés lejtőjén csúszó magyar társadalom nem tudja tovább táplálni ezeket a jóléti vagy jótékony akciókat. A Ház üléseit újból elnapolják Az ujabb elnapolás bizonyítéka a kormány tehetet­lenségének a torvényalkotás terén Budapest, december 3. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Ellenzéki körökben ma megütkö­zést keltett az a hir, hogy a Házat, amelyet a kormány ugy is többet vakációztat, mint dolgoztat, e hé­ten újból négy napra elnapolják. Ezt az uj szünetet azzal indokol­ják, hogy csütörtökön, a kormányzó névnapján nem ülésezhet a Ház, szombaton pedig ünnep van és igy nem volna értelme annak, hogy az egy pénteki napra a kép­viselőket Budapesten tartsák. Ilyen­formán a képviselőház csak ma és holnap tart ülést és a ház­szabályrevizió általános vitája a 4—5 napos szünet után a jövő héten, hétfőn, vagy kedden foly­tatódik. Munkatársunk ellenzéki oldalról a Ház újbóli elnapolására vonat­kozóan a következő információkat kapta : — A legklasszikusabb bizonyí­téka a Ház újbóli elnapolása an­nak, hogy mennyire nincs szükség a házszabályrevizióra. A házsza­bályjog szigorítása ugyanis azt a célt akarja szolgálni, hogy gyorsí­tott tempóban tanácskozhassék a Ház. De mi szükség van arra ak­kor, amikor a kormány minden al­kalmat felhasznál arra, hogy a parlamentet elnapolja, mert nincs törvényjavaslata, amelyet tárgyal­tatni tudna. Ez az uj elnapolás bizonyítéka a kormány tehetetlen­ségének a törvényalkotás terén. A házsiabáSyrevizfé vitájában a kisebbségi véleményt Györki terjeszti elő Csak akkor jöjjön a házszabályrevizió, ha már meglesz az általános, titkos választójog Budapest, dec. 3. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Nagy bonyodalmat okozott ma a parlamentben az a körülmény, hogy a házszabályrevizió parla­menti vitájánál az elnökség egy­általában nem gondoskodott arról, hogy a szociáldemokraták részéről beterjesztett kisebbségi indítványt is tárgyalás alá vegyék, illetőleg ennek alapján megadják Györki­nek a szót. hogy a kisebbségi vé­leményt megindokolhassa. Igaz, hogy később Vass József közbe­jöttével ezt a hibát annyiban re­parálták, hogy megadták a mó­dot a kisebbségi véleménynek egyes képviselőkhöz való eljutta­tására. Egyben gondoskodás tör­tént arról is, hogy Györki Imre a kisebbségi véleményt a Ház hol­napi ülésén megindokolhassa. A kisebbségi vélemény, amely rendkívül érdekes, a következőkép hangzik: „Kisebbségi vélemény a ház­szabály módosítására kiküldött bi­zottság többségi javaslatával szem­ben : Javasoljuk, hogy a házsza­bályok tervezett revíziója halasz­tassék el arra az időre, amig a magyar országgyűlés tör­vénybe iktatja az általános és egyenlő, titkos választójogot és gondoskodik a választások tiszta lefolyásáról. Javasoljuk továbbá, hogy a házszabályreviziót halász­szák el addig, amig törvény nem biztosítja az egyesülési és gyüle­kezési jogot, a sajtószabadságot, amig az esküdtbíróság ujrahatályba nem lépett és a kivételes hatalom megszüntetésére a szükséges intéz­kedéseket meg nem szünte­tik. Végül javasoljuk, hogy a ház­szabályok tervezett revízióját ha­lasszák el addig, amig meg nem történik a gondoskodás a kép­viselői jogok törvényes szabályo­zásáról és a miniszterek hatás­körének törvényes rendezéséről. Györki Imre és Peyer Károly". A szociáldemokraták egyébként el voltak határozva arra, hogy a kisebbségi vélemény mellőzésének esetén a sérelem ellen a legener­gikusabban fognak tiltakozni. Igy történt azután, hogy a további komplikációk elkerülése végett a kormánypárt elhatározta, hogy ere­deti álláspontjukat feladják és a szociáldemokraták kisebbségi véle­ményét szétosztatják és megadják Györkinek a jogot, hogy azt meg­indokolja. Munkatársunknak ma Györki Imre ezzel kapcsolatban a követ­kezőket jelentette ki : Zsitvay Tibor házelnök is elis­merte jogosnak, hogy, mint a ki­sebbségi vélemény beterjesztője, felszólalhatok. E jogommal élni is fogok és a keddi ülés elején fogom kisebbségi véleményemet megindo­kolni. Arra, hogy a szociáldemo­kraták a házszabályok részletes tárgyalása során újból passzivitásba lépnek, nincsen szó. Az a helyzet, hogy a házszabályok szigorításá­val szemben a legenergikusabban fogjuk álláspontunkat kifejteni. A házszabályrevizió tárgyalása miatt — értesülésünk szerint — a Ház keddi ülése meglehetősen za­jos és izgalmas lesz. A közönség osztatlan érdeklődése mellett folyt le az Iparosegyesület zászlószentelése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt tartotta zászló­szentelési ünnepségét a Békéscsa­bai Iparosok Egyesülete. Ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltötte az Ipartestület nagy dísztermét a közönség, amelynek soraiban a nagyszámú iparosságon, a polgári hatóságok képviselőin, a társadal­mi egyesületek vezetőin és az ér­dekképviseletek kiküldöttein kivül megjelent a katonatiszti küldöttség Pintér ezredes vezetésével. Az el­nöki pódiumon foglaltak helyet: Kovács Mihályné zászlóanyán és Kovács Mihály elnökön kivül dr. Berthóty István polgármester, dr. Korniss Géza tanácsnok, az ünnepi szónok és Jánossy Gyula rendőr­főtanácsos. Az ünnepség a Hiszekegy el­éneklésével kezdődött, majd Ko­vács Mihály elnök megnyitotta a díszközgyűlést. Visszapillantott a 30 éves jubileumát ünneplő egye­sület múltjára. Az eddigi 300 tag­ból ma 1200 tagot számláló egye­sület lett, amely a városnak leg­nagyobb társadalmi egyesülete. Annak az óhajának adott kifeje­zést, hogy legyen erős, öntudatos az iparosság s ne tévesszék szem elől, hogy minden siker titka a tudás, az akarat és a tisztesség. A tapssal fogadott megnyitó után dr. Korniss Géza tartotta meg ün­nepi beszédét. Mint test és lélek olvad össze az iparosság két tes­tületében, az érdekképviseleti Ipar­testületben és a kulturális célokat szolgáló Egyesületben. A mai sú­lyos gazdasági helyzetben a ke­nyérgondok nehezednek az embe­rekre ; annál szebb, hogy az ipa­rosság ebben az egyesületben meg­mutatja, hogy ma is tud a kultu

Next

/
Oldalképek
Tartalom