Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-04 / 275. szám

2 BfiKfiSHRGTEI KflZlQsrP Békéscsaba, 1928 december 4 ráért lelkesedni. Azután költői szavakkal a zászló jelentőségét fejtegette. Végül a jó Isten áldását kérte a nemes zászlóanyára, Kovács Mihálynéra, aki a zászló elkészítéséhez az impulzust megadta és Kovács Mihályra, aki az iparosság lelke és jó szelleme. A közönség meleg ovációval honorálta a költői szárnyalású és lendületes beszédet és zajos tapsokban tört ki Kovács Mihályné és Kovács Mihály említésekor. Ezután Fischer Imre jegyző ismertette az egyesület történetét. Az egyesület 1896-ban alakult Iparos Olvasókör név alatt. Első elnöke Zvaratkó Pál volt egészen 1907-igt Ettől kezdve elnökei voltak Zlehovszky János, Facsinai Dezső. Timár Endre, Végh Endre és végül Csányi János 1928-ig, amikor az Olvasókör a Békéscsabai Iparosok Egyesületévé alakult át. A dísz-zászló Kovács Mihályné adománya. Tervét Csdnyi Béla készítette, a himzési munkát Balla Antalné urnő vezetése mellett iparoslányok végezték, mig a zászlón elhelyezett szöveg betűit Orvos Endre rajzolta. A sok gonddal elkészített és színesen, elevenséggel megirt történeti ismertetést a közönség nagy tetszéssel fogadta. A zászlót, amelyet előzőleg már a róm. kath. templomban megszenteltek, most Jakabffy György az evang. egyház nevében, Koppányi Gyula a református, Silberfeld Jakab a zsidó egyház nevében áldották meg fenkölt beszédek és áhítatos imák kíséretében. Ezután Kovács Mihályné zászlóanya átadta a zászlót az egyesületnek. Őszinte örömmel vállalta — úgymond — a zászlóanyai tisztet. E zászló felavatása hirdesse az önzetlen hazaszeretetet és az összetartozást, e zászló alatt nyerjen befejezést az iparosegység kivívása. A meleg, női szívből fakadt egyszerűségében nemes beszédét a zászló jelmondatával végezte : Törhetetlen hittel az iparos egységért 1 Végül az Iparos Dalárda elénekelte a Szózatot s következett a zászlószögek beverése. A lélekemelő ünnepséget közebéd követte, amelyen számos lendületes felköszöntő hangzott el. Sakk Rovatvezető: Gruber Sándor. Békéscsaba sakkozói megverték a szegedieket A Békéscsabai Sakkor és Szegedi Sakkor vasárnap vivták Szegeden a délkerületi csapatbajnokságot jelentő mérkőzésüket a szegedi Pálffv-kupáért. A hatalmas, másfél kilós szinezüst serleget az a kör nyeri el, mely a versenyző körök közül a legtöbb győzelmet éri el. A serleg egyelőre vándordíj, de három évi egymásutáni folytonos, vagy pedig ötször megszakított győzelem valamely csapatot a serleg végleges tulajdonába juttathat. A szegediek — a kedélyeket izgatni — közszemlére tették ki a serleget s a csabaiak élcelődve mondogatták, hogy — : iszunk, iszunk s hogy első alkalommal azt Kővári és Szelner fogja megtölteni, mit a jelenlevő Kővári már a legnagyobb örömmel vállalt előre is. Azonban elhangzott egykét aggodalmas hang is, hogy jó lesz vigyázni 1 Az ellencsapat erős és előre nem szabad örülni. Az öröm azonban jogosnak mutatkozott : az első három győzelem a csabaiaké lett. Ez azonban nem tartott soká, mert Szeged kiegyenlített s már 5:4 arányban vezetett is. Nagy erőfeszítéssel sikerült csak Csabának 5'5: 5*5 arányban kiegyenlíteni, mikor a csapat zöme elutazott s a végeredmény egyetlen játszma kimenetelétől függött. E játszma a dr. Rosenthal—Soóky játszma volt, mely belenyúlt a késő esti órákba. Soóky makacs ellenállást fejtett ki, de dr. Rosenthal felelősségének s a játszma fontosságának tudatában roppant elővigyázatos és körültekintő játékkal megnyerte s vele a csapatot is az egész mérkőzés egyik legértékesebb győzelméhez juttatta. Ezzel a mérkőzés 6'5 : 5'5 arányban dőlt el Csaba javára. A csabaiak közül még igen szép stilben nyertek : Borbás, Brüller, Röthler, dr. Fenyő és Szokolay. A mérkőzés csak egyetlen döntetlen játszmát produkált, a Konrád és Gruber közöttit. Sötét ugyan az egész játszma folyamán fölényben volt, ellenfele azonban mindig a legjobb húzásokkal makacsul védekezve, a 66. lépésben végül is kierőszakolta a remist. Nagy gondot okoz a városnak a sopronytanyai kereszt• •• M ww •• dulo ugye A müut mellettiek hallani sem akarnak a dűlő részére szükséges földsáv átengedéséről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Több izben foglalkoztatta már a a város vezetőségét a sopronytanyaiak kérése. A sopronyi tanyák ugyanis igen nagy területen fekszenek s ennek a nagy területnek mondhatni egyáltalán nincsen közlekedésre megfelelő utja. A csorvási-müut ugyan ott vonul el, azonban a sopronyiakra nézve olyan kedvezőtlenül, hogy egyetlen dülő sem merőleges a müutra, hanem valamennyi azzal párhuzamos. Azoknak a gazdáknak, kiknek földje a müut mellett fekszik, jó dolguk van, ellenben a következő párhuzamos dűlőn tul levők csak igen nagy kerülőkkel tudnak a müutra hajtani. Esős, sáros időkben valóságos tortura ez emberre, állatra egyaránt. Volt ugyan egy keresztdülő ezen a részen, ez azonban a csorvási müut épitése alkalmával megszűnt. A másik a Kocziszky-féle majoron át vezet cikk-cakkos vonalban s csak igen kis tanyarész használatára szolgál, A lehetetlen helyzet megoldásaként az érdekelt gazdák arra kérték a város tánácsát, hogy a Szaszák Ádám, Belanka Mátyás, Zelenyánszky András és a kiskorú örökösök földjei mentén nyittasson & miniszter a vidéki színészetei a mozik korlátozásával akarja támogatni Szigorú korlátok közé szoritják a műkedvelőtársaságok előadásait is egy keresztdülőt, mely a tanyák forgalmát alkalmas lesz a müut felé lebonyolítani. A városi tanács meg is kezdte a tárgyalásokat az érdekelt gazdákkal a szükséges földsáv átengedése iránt, azonban mindezideig sikertelenül, mert ugy Szaszák Ádám, mint Belanka Mátyás a legerélyesebben tiltakoznak a terv ellen, Zelenyánszky András és a kiskorú örökösök viszont készséggel átengednék a kért föl dsávot. A dolog annyiban érthető is, amennyiben ugy Belankának, mint Szaszáknak a földje közvetlen a müut mellett van, őket tehát nem érintik a mögöttük levők bajai. Azt hangoztatják, hogy a város nyissa meg újból az útépítésnél megszüntetett dülőutat. Ez a megoldás azonban azért nem lenne megfelelő, mert egyrészt túlságosan kiesik a tanyák tengelyéből, másrészt pedig olyan vizenyős ott a talaj, hogy azon közlekedni lehetetlen, A város vezetőségének viszont igen nagy gondot okoz megfelelő megoldást találni, miután az érdekelt gazdák kétségkívül jogos kívánságának kielégítését megakadályozza a müt mellettiek merev magatartása. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig egy hónapon belül két kitűnő társulat — a Szentiványié és az Alapié — szerepelt Békéscsabán s mindkettő nagyon szomorú emlékeket vihetett el Békéscsabáról. Hiába volt kitűnő a társulat, hiába voltak műsoron jobbnál jobb darabok: a közönséget csak nem lehetett becsalogatni a színházba, ugyanakkor, amikor viszont a mozi minden előadása megtelt nézőtér előtt folyt le. Eleinte azt hittük, hogy ez speciális csabai jelenség, mint azonban kitűnt, nemcsak nálunk, hanem Budapesten kivül az egész országban igy van ez. Ez az országos jelenség aztán arra kényszeritette az ország szinésztársadalmát, hogy kétségbeesett helyzetében a minisztertől kérjen támogatást. Hosszas tanulmányozások után végül is a kultuszminisztériumban megállapították, hogy a vidéki színészet pusztulásnak beillő állapotát három tényező okozza: a mozi, a rádió és a mükedvelőtársaságok. Való tény, hogy a mai gazdasági viszonyok között az emberek mindenesetre szivesebben mennek moziba, mint színházba, azért, mert a mozi olcsóbb, változatosabb, miért is a mozit kedvelő közönség, különösen a közepes kulturáju, szívesen nélkülözi az élőszót és az élőalakok játékát. Való tény továbbá, hogy színházlátogató közönségünk jórésze rádióelőfizető s nagyon sokszor egy műsoron levő rádióelőadást, ha az összeesik — és rendszerint összeesik — egy színházi előadással, feltétlenül előnyben részesiti e felett. Való tény végül, hogy a mükedvelőtársaságok mindig nagyobb közönséget tudnak megmozdítani aránylag gyengébb előadásukkal is, azért, mert szereplő tagjainak rokoni, ismerősi kapcsolatai vonzanak közönséget. Ennélfogva a kultuszminisztériumban elhatározták, hogy a vidéki szinészet védelmében mindenekelőtt a mozit és a mükedvelőtársaságokat fogják bizonyos korlátok közé szorítani. A rendelettervezet szerint a kisebb vidéki városokban a szinházi előadások idejére a mozik működését beszüntetik, vagy csak hetenként bizonyos számú előadást engedélyeznek a mozik számára. Itt természetesen nagy vitára fog okot szolgáltatni az, hogy miképpen fogják a mértéket alkalmazni. Van kisebb város, ahol a mozinak is, színháznak is meg van a közönsége és van nagy város, ahol mindakettőnek hiányzik, vagy legfeljebb a mozinak van közönsége. De van még egy szempont, nevezetesen az — és erre értesülésünk szerint a tervezetben nem is gondoltak — hogy mi történik, ha a színházat akkor sem látogatják majd, ha a mozit bezárták? Amükedvelőtársaságokkal szemben még szigorúbb intézkedéseket fog tartalmazni a rendelet. Először is tilos lesz pesti müsordarabot vidéki mükedvelőtársaságoknak egy éven belől előadni. Tilos lesz szinházi szezonban egyáltalán mükedvelőelőadást rendezni. Látnivaló, hogy a miniszter rendelete meglehetős felfordulást fog okozni s ugyanakkor kérdés, vájjon a vidéki magyar színészetet ezekkel a kényszerrendszabályokkal meg lehet-e menteni a kétségtelenül fenyegető pusztulástól. Megint kifosztottak egy éléskamrái (A Közlöny eredeti tudósítása.) A különösnél-különösebb, furcsábbnál-furcsább betörések közül, amelyek a legutóbbi idők folyamán előfordultak, groteezkségével élesen kiválik az a betörés, amely a vasárnapról hétfőre hajló éjszakán történt Békéscsabán. Braun Henrik 42 éves hittanitó ugyanis hétfőn reggel bejelentette a rendőrségen, hogy hajnaltájban ismeretlen tettesek betörtek a Tátrautca 11. szám alatti lakásához tartozó zárt éléskamrába. Elvittek tíz üveg paradicsomot, öt kiló libatollat és különféle élelmiszereket is, ezenkívül magukhoz vették az ott talált két hatalmas üveg savanyitott uborkát is, amelynek egyikét nyomban meg is ízlelték. Nyilván jó lehetett a savanyu uborka, azért vitték el a betörők, akik különben aligha cipeltek volna el két nehéz üveget, ha azok rossz uborkát tartalmaznak. Lehetséges egyébként, hogy a kellemetlen éjszakai látogatók valahol már végeztek hasonló munkát, ahol esetleg hus volt a zsákmány. A hus után aztán savanyuságra áhítoztak, amint az jól nevelt gyomrú embereknél szokásos is. A rendőrség a finnyás betörők felkutatására széleskörű nyomozást indított. Zürichben a magyar pengőt 90.52'5-eI jegyezték.