Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-07-15 / 159. szám

2 BfiKfiSHEGYET ftÖZLÖüT? Békéscsaba, 1928 julius 19 a magáénak is tekinti. Az vi­szont természetes, hogy az olyan engross, vagy vásározó üzletek előtt, amelyek gyakori ki- és berakodást végeznek, megfelelő átjáró helyet kell hagyni. Egyelőre csak ezt a két dol­got emiitjük, mint amelyek mégis nagy fontosságúak a vá­ros szépítése szempontjából. Az adó sok, pénz nincs, a nagy alkotásoknak — sajnos — ugy­látszik befellegzett. De ezekhez alig kell pénz, csak szeretet, buzgalom, szépkedvelő lélek s kicsiny dolgokkal nagy ered­ményeket lehet elérni, (gy. j.) megszüntetik a kínai „egyéni" hadseregeket London, jul. 14. (Wolff) A Daily Telegraph jelenli Pekingből, hogy a négy vezető kinai tábornok je­lentést adott ki, amely az uj nem­zeti hadsereg újjászervezéséről és az eddigi „egyéni" hadseregek megszüntetéséről szól. A jelentés a következő javaslatokat tartal­mazza : 1. A haderő számát 2 millióról kettőszázezerre csökken tik és csak a legjobban kiképzett csapatckat tarlják meg a hadsereg kötelékében és ezeket is osszák lel, hogy egyik se jusson abba a tartományba, ahonnét valók. 2. Kétszázezer embert vonnak ki a nemzeti esendő rség megalakitására. 3. A többi csapatokat munkás osztagokká alakilják át. miniszterek szabadsága Budapest, jul. 14 Bethlen István miniszterelnök nyári szabadság­idejét az inkei bérletén fogja el­tölteni. Hermann Miksa kereske­delemügyi miniszter ju!ius 24 én Angliába utazik, majd onnét Áro­sába megy. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter hidegkúti villájá­ban tölti a nyarat, ahol a 8. osz­tályú elemi iskolák részletkérdé­seivel foglalkozik. Csáky Károly honvédelmi miniszter nagyobb autóturét tesz Németországban, Mayer János földmivelésügyi mi­niszter Hévizre utazik, ahol fele­sége gyógykezelteti magát. Wlas­sic8 Gyula báró a Tátrában fog eltölteni néhány helet. Zsitvay Ti bor, a képviselőház elnöke Visc grádra uiazik. Tlemzetközi gyorsíró kongresszus lesz Buda­pesten Budapest, julius 14. A világ összes gyorsírói rendszerei különb­ségre való tekintet nélkül szeptem­ber 1. és 6-ika között Budapes­ten nemzetközi gyorsíró kongresz­szust tartanak és a kongresszus fővédnökségét Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója vállalta el. A kormányzó az ünnepélyes megnyitás alkalmával képviseleté­vel Klebersberg Kunó gróf kultusz­minisztert bizta meg. A kongresz­szust az országházban tartják meg. Mély a csend már... Irta : Hajnal László. Vihar után egyszer még visszanézek . . . Befortt a sajgó seb. •. már nem is vérzek .., Halálmadár se száll a szürke égen, Mert már temetni megtanultam régen Nem vonzanak a vérrel vont határok. Kisimult minden mély gyehenna árok. Mit rámrajzoltak kölykös szenvedélyek. Kelletlen szesz, vagy átviharzott éjek Mult mámoroknak izét sem idézem, Elfolyt a bor, már csak a csömört érzem.. • Ha néha néha asszony jő elébem, Még alázattal megköszönöm szépen. Mert tikkadtak a csóktalan virágok S megszomjaznak a kóborló titánok ... Vihar után még mosolyoghat béke. Ki hiszt mégis hogy mindennek vége...? Pedig az égig be szívesen szállnék.. I De nem kisér már nap... csak álmos árnyék... Nagy terheKalatt roskadozik, a békés­csabai reálgimnázium vezetősége fl miniszter a beígért fizetést kiegészítő államsegélyt nem folyósította — flz internátus költségeit sem kapta m^g a vezetőség, mely nagy kitartással és önfeláldozás­sal mégis az ország egyik legelső intézetévé tette a Rudolf-reálgimnáziumot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az iskolákról szóló beszémo óink során ezúttal a békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf-reálgimnáziummal foglalkozunk, mely Békéscsaba váios legrégibb inlézete is egyút­tal. Az intézet értesítőjét most ál­lítja össze Rell Lajos dr. igazgató, ki azonban érdeklődésünkre a leg­előzékenyebb szívességgel vázolta a vezetése alatt álló iskola mult esztendejének jelentősebb moz­galmait. Mindenekelőtt örvendetes tény­ként kell leszögeznünk, hogy a reálgimnáziumnak kitűnő híre kö­vetkezteben az elmúlt évben is tömegesen kereste fel az ifjúság nemcsak Békéscsabáról, hanem még vármegyénkén túlról, sőt a elszakított területekről is. Az inté­zetbe beiratkozott 426 nyilvános és 18 magántanuló, közöttük 2 le­ány. Vjzsgát tett 412 nyilvános és 18 magántanuló. Érettségi vizsgára jele tkezett 37 nyilvános, 9 ma gántanuló. Két tanuló visszalépése ulán érettségi vizsgát tett jeles eredménnyel 7, jó eredménnyel 4, egyszerűen érett lett 24 tanuló. Egy tárgyból javítóvizsgára utasít­tatott 7, ismétlőre 2 tanuló. Az érettségizeit tanulók többsége az orvosi és ügyvédi pólyát válasz totta. A tanulók valláserkölcsi neve­lésére ez intézet vezetősége igen nagy súlyt helyezett. Az evangé­likus tanulók valláserkölcsi neve­lése szempontjából különösen nagyjelentőségüek azok a tapasz­talatok, melyeket Kimer Gusztáv vallés'anár németországi és fel­vidéki tanulmányútjain szerzeit. A vallásos fárgyu előadások körül különösen kiemelkedik az „Erő" által rendezett két előadás, melyek körül különös elismerés illeti Ka rácson Sándori. A többi felekezet leglöbbnyire hitoktatóik kezdetné nyezésére hasonló sikerű előadá­sok segítségével eredményes ne­velésben lészesitette a tanulókat. Az intézet vezetősége különös súlyt helyezett az idén is a ha­zafias nevelés szempontjából az egyes nemzeti ünnepek méltó megünneplésére. Az iskola nevé­hez fűződő valamennyi ünnepi felvonulásban is részt vett az ifjúság s ezek között is az idén különösen kiemelkedett a Rother­mere tiszteletére rendezett, mely alkalomból a trianoni hóhérbéke eme legnagyobb ellensége és har­cosának arcképét az intézetben kifüggesztették s előtte az ifjúság tisztelgő menetben vonult ei. Az intézet a tanulók tanításén kivül igen nagy súlyt helyez azok nevelésére is. E célból szülői értekezletet tartott, melyen Rell Lajos dr. tartott előadást „A szü­lők nevelő egyéniségéről", mig Badics József dr., az egészségtan tanóra egészségügyi kérdésekről. Az iskola több kiránduláson és tanulmányúton is részt vett. A kirándulások egységes terv szerint történtek s azokon a város vala­mennyi iparvállalatát tanárok ve­zetésével tekintették meg a tanulók. Az országos középiskolai dalos­versenyén 40 tanuló vett részt, mig a bécsi kiránduláson 27. Szeberényi Lajos dr. az intézet­nek most már rendes tanára mult évi angliai tanulmányait az idén is folytatja, az angol nyelv é» irodalomban való tökéieiesedis céljóból. Az intézet alumneumában 52 tanuló kapott ebédet és vacsorát havi 18 pengőért. Ez azonban csak ugy volt lehetséges, hogy a fűtést és világítást, valamint a helyiséget a gimnázium ingyen adta, mig a véios pénzintézetei, vállalatai és magánosok 1800 pengővel járultak hozzá a költsé­gekhez. A fegyelmi állapot kielégítő. Az intézet tanulóinak 70 százaléka példás magaviseletű, fegyelem­sértés szempontjából megjegy­zésre méltó eset nem fordult elő. A tanulmányi eredmény igen jó, ami a kötelességérzet növeke­dését mutalja. Az elmúlt évben a haladók 81.1, az elégtelenek 18 8 százalékot tüntetnek fel ez előző évi 26.9 százalékkai szemben. Illetőség szerint a tanulók 65.8 százaléka csabai, 16,05 százaléka békésmegyei, 14.88 más megye­beli és 3.36 százaléka elszakiioít területről való. A szüiők foglalkozása szerint őstermelő 20.69, iparos 20.93, ke­reskedő és közlekedési tisztviselő 25 38 és köztisztviselő 20.23 szá­zalék. " A tanulmányi állapot tehát az idén jobb, mint a mult évben volt, ami igen örvendetes jelenség. Igaz, hogy a szép eredményt ez intézet vezetősége csak nagy áldozatok árán érhetle el. Ugyanis az inté­zet vezetősége igyekezett megfe lelni az uj iskolatörvény rendel- ^ kezéseinek s igy az osztályokat párhuzamosította. Ámde ez kél uj tanerő alkalmazását tette szük­ségessé s ezeknek megígért fize­téstkiegészitő államsegélyét azon­ban a miniszter nem folyósította. Ennek ellenére az intézet a tan-­dijat nem emelte, sőt ebből a szempontból a felekezetek sze rint semmiféle különbségeket nem téve, 4530 pengő tandíj elenge­désben is részesített 89 tanulót. Ez az oka annak, hogy az Intézet fenntartó tes­tületére olyan terhek háramlanak, melyeknek súlya alatt már roska­dozik. Az iskola folyton romló beren­dezései utón pótlásét csak éppen r hogy birja még teljesíteni, ugy hogy a legfőbb ideje lenne gon­dolkozni afelett, hogy ennek a ki­tűnő intézetnek mi módon lehetne biztosítani legalább némi teher* mentesítését. Közludomásu, hogy a város ezidőszerint 10000 pen­gővel járul hozzá az iskola fenn­tartásához. Nem olyan nagy ösz­szeg ez, hogy el ne bírná még a két párhuzamosított osztály két ta­nárának fizetéskiegészitését és nyugdijföbbletét. 15000 pengőre emelt hozzájárujás nagyot segí­tene az iskolafenntartók terhein. Itt kell megemlékeznünk arról is, hogy a reálgimnázium a tan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom