Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-07-15 / 159. szám

2 BfiKfiSHEGYET ftÖZLÖüT? Békéscsaba, 1928 julius 19 J8£KE8MEe\mi KOZl/ÖITS Kipróbálta Ön is talán ? Ugy e, le, jobb szer a Salan Salan Muki naplójából Megrágtam as ujjam, jaj de'láj, Mégis nevet rajta ex a száj, mert nem kéts ;ges, nem is talán: Gyorsan behegeseti a SALAN. Egy üveg ára 1'20 és 2'40. dijak megállapításánál nem tesz különbséget a felekezetek között, mert habár a gimnázium az ág. hitv. ev. felekezeté, a kath., ref., izraelita stb. vallású tanulók sem fizetnek több tandíjat az ágostai evangeliku toknál, h lott ez a fe­lekezeti intézeten többségénél ép­pen ellenkezően van. Fel kell hivnunk továbbá a kö­zönséget is, hogy tandij elengedé­sért csak a legutolsó kényszer­helyzetben folyamodjék, mert a tandij elengedések címén előálló összeg túlságosan nagy. A tanu­lók szüleinek is meg kell hozniok legalább azokat az áldozatokat az iskoláért, melyeket az iskola hoz meg a rábízott tanulókért. Reméljük, hogy városunk kö­zönsége meg fogja találni azt a módot, mellyel a reálgimnáziumot, városunk eme büszkeségét fenn­tartó testületnek vállaira sulyo­sodó terheket legalább részben könnyíteni lehetséges lesz. MWWAAMMWMrtWWflmWMWWM Tanácsülés Békéscsaba r. t. város f. hó 13 ón megtartott tanácsülésében a következő ügyek íárgysltattak: Iparengedélyt kaptak: Bán Endre pénzkölcsönköivetitő, Dina János cselédelhelyező. Kaudersz Gyula fűszer, Wallner Gottlieb élelmiszer, Stern Ármin gabonaügynökség. Építési engedélyt kaptak: Biró László. Luptovics Károly, Marik Mátyásné, Nemes Ádám, Evanics Pál, Hartell Ferenc, Sovány Já­nos, Leszkó Pál, Gécs Gyula, Bayer Lajos, Bertalan Sándor, Bo­tyánszki Mihály, György Pál Al­bert és Lakatos István. Telekdarabolási engedélyt kap­tak : Maxim János, vitéz Köves György . Zürichben a magyar pengőt 90.50 el jegyezték. Kérlelhetetlen szigorúságú intézKedéseket igér Bud miniszter Tömegesen érkezneK a panaszok az adókezelés és be­hajtások körüli visszaélésekről Budapest, juL 14. Bud pénzügy minisztert az egységespérti képvi­selők egy csoportja felkereste és rámutattak arra, hogy a nagy szám­ban beérkező panaszok ügyében az adók beszedése körül sürgős intézkedésre van szükség. A kép viselők azt kívánták, hogy a mi niszter vizsgálja felül a sérelme let. A pénzügyminiszter kijelen j tette, hogy a pénzügyminisztérium 1 tisztviselőiből álló ellenőrző cso­portok vizsgálatokat fognak tartani, hogy hol történtek visszaélések az adókezeléseknél és behajtásoknál. A miniszter el van tőkélve arra, hogy a legkérlelhetetlenebb szi­gorral jár el azokkal szemben, akik nem megfelelő módon telje­sítették kötelességüket. Nem folytatják a gőzfürdő artézi baljának fúrását Körülbelül 425 méternél a kutat klnjltjak és az egyszerű artézi kutat üzembe Helyezik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Emlékezetesek azok a különböző viszontagságok, amelyek a gőz­fürdő kútjának fúrását kezdetből egészen máig követték és akadá­lyozták. A jólindult fúrás a vállal­kozó szakértelemhiánya miatt be­döglött. Majd megindult a mentési munka, a csövek kiemelése, hogy végül a földmivelésügii miniszter szakértőjének véleménye alapján az addigi primitív munkát szak­szerűbb váltsa fel. Közben a fúrótorony is leégett s amikor ujia építették és a mun­kálatokat újra folytatták, kiderült, hogy a jelenlegi mélységen való tulhaladós sem kecsegtet biztos és kielégítő eredménnyel. A hely­zet megbeszélése és végleges ha­tározathozatala céljából a fürdő igazgatóság szombaton délelőtt ülést tartott, melyen a tények meg­ismerése utén az igazgatóság el­határozta, hogy a kutat tovább nem fúratja, hanem körülbelül 425 méter mélységben megnyitja. Az igazgatóság határozata foly­tán szétfoszlottak azok a szép remények, melyeket a közönség vérmesebb része hőviz, földgáz, stb. irányában hosszú ideig táp­lált és meg kell elégednie azzal a szerény eredménnyel, hogy most már a tőzfüidonek egy helyett két ártézi kulja van. MMMMWíMIMMMMfMMMM Operációval Idfóvti telt született vakok Trieszt, julius 14. Triesztben egy szemorvos műtéttel látóvá tett három vakon született fiatalembert, akik közül az egyik 17, a másik kettő pedig 18 éves. A fiatal em­berek alig ismertek rá azokra a tárgyakra, amelyeket azelőtt tapin­tással megszoktak. Megszokott környezetükben csak csukott szem­mel tudtak mozogni és szörnyen megijedtek attól a kutyától, amely­lyel azelőtt játszani szoktak. Csak akkor nyugodtak meg, amikor a kutya ismerős hangon ugatni kezdett. Közegészségügyünk meg­javítása céljából meg kell szervezni a védőnői hivatást Elsősorban az elhagyatott tanyai nep gondozását kellene védőnőkre blznl (A Közlöny eredeti tudósítása.) A háború ota, amióta az anya és csecsemővedelem munkája erő­sebb ütemben megindult, már Magyarországon is a legtöbb vá­rosban megjelent a modern egész­ségügy katonáinak nagy seregé­ből való védőnő. Az a nő, aki valóban igyekszik végrehajtani a nevében foglait hivatásának min­den parancsát: védi az arra szo­rulókat, kicsinyt-nagyot, szegényet­gazdagot egyaránt, Talán helytelen szó is, ha védő­nőnek hívjuk egyszerűen ezt az újfajta segéderejét a közegészség­ügyi gondoskodásnak, hiszen nemcsak védelem az, amit nyújt, mert egyúttal gondoz is: gon­dozza testileg-lelkileg azt, aki se­gítségére szorul, de oktat is, ok­tatja helyesebb, jobb életre azo­kat, akik csak megrögzött rossz szokásaik folytán betegek, eleset­tek, senyvedők és gyengék, de akik egyébként egészséges életet élhetnének. A mai orvosi tudo­mány mér nem áll meg ott, hogy meggyógyítja a beteg embert, ma már arra kell törekednünk, hogy meggátoljuk a megbetegedéseket, hogy elkerültessük az emberekkel a szenvedeseket, hogy meghosz­szabbitsuk az életet és elodázzuk a halált, amennyire ezt csak a természet megengedi. Ehhez a törekvéshez elsősorban az szükséges, hogy a helyes és egészséges élet feltételeit minden ember ismerje és önmagával szem­ben gyakorolja is, de szükséges továbbá az is, hogy az egészsé­ges élet külső előfeltételeit meg is teremtsük, hogy jó lakásról, jó vizről, friss levegőről, megfelelő élelmezésről és ruházatról gon­doskodjunk mindenki számára. Ez a nagyarányú munka részben az egyes emberek vállaira hárul, részben a közhatalmi ellátás kö­rébe tartozik. A helyes és jó tör­vények meghozatala, az állam­nak és a városoknak legszebb szándékai és legnagyobb áldo­zetkészsége sem lesznek együtt­véve sem célravezetők, ha nem gondoskodunk egyúttal arról is, hogy a szükségletek minden egyes esetben a tényezők tudomására jussanak és megfelelően ki is elé­gíttessenek, mert aligha vérhat­juk el még egy ideig az embe­rektől. hogy saját maguktól for­duljanak például orvoshoz, ha még nem betegek, jóllehet még a kezdő, lappangó baj könnyebben volna meggyógyítható. Szükséges tehát egy olyan szerv, amely megteremti a kapcsolatot a segélyreszorulók és a segítséget adók között, amely kikutatja a hiányokat és orvosolni igyekszik azokat, mely felkeresi a bajok fészkét és eljuttatja oda a köz­hatalom segítségét. Ez a szerv a társadalmi és egészségügyi gon­dozás és katonái a védőnők, vagy gondozónők* Jobb lenne talán őket egészségügyi testvéreknek hivni, hiszen valóban olyan mun­kát végeznek, amely az emberek testvéri érzéséből fakad, olyan eszközökkel, melyeket a testvéri szeretet diktál nekik. Talán meg is valósul majd ez az összefog­laló bb elnevezés, ha munkájuk is egységesebbé és egyúttal széle­sebb körűvé válik, amidőn majd az egyes munkaágazatokban szét­szórtan tevékenykedő védőnők és gondozónők együttesen dolgozhat­nak és minden körre kiterjedhet a munkájuk, oda is, ahová ma még — anyagi eszközök hiján — nem tudnak elhatolni. A tüdővész ellen folytatott küzdelem, az isko­iásgyermekek egészségügyi gon­dozása és a csecsemővédelem egyelőte azok a ténykedések, amelyekben szép sikerrel mülöd­nek eleddig is a védőnők, de meg keli jönnie annak az időnek, ami­dőn majd a szociális munka egyéb mezőin is mindenütt ott mozognak ez egészségügyi testvérek. Gon­doljunk csak a falusi és tanyai betegápolás nagy nehézségeire, vagy ekár a nagyvárosok elha­gyott szegény negyedeiben folyó élet veszedelmeire és kinövéseire, — vájjon nem kellene-e ide is a szakavatott, szerető női kéz, amely nemcsak tanácsot, de segítséget is oszt és amely nemcsak simogatja a munkában feltört, kérges keze­ket, de be is hegeszti azoknak sebeit. Meg is kell csinálnunk ezeket a munkatevékenységeket, ha egész­ségügyünkből mi is ki akarjuk fejleszteni azt, amit a nagyobb és szerencsésebb nemzetek már ki­fejlesztettek : az igazi embervé­delmet. Ötmillió pengő a magyar légiforgalom céljaira Budapest, julius 14. A folyó költségveteui évben a pénzünv. miniszter a légiforgalom cél; 5 millió pengőt fog rendelke­bocsátani. Ebből az összeg budapesti repülőteret tökél és vidéki repülőtereket é

Next

/
Oldalképek
Tartalom