Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-14 / 184. szám

Sákésesaba, 1928 angnsitas 14 Kedd v^MMMMMWMMMMAMMMMMMMtMMMMMMMMMM 55-OE fivíoijam, 184-ik z%ím IHföMMWMWHMMMMW BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POULT1K AI HAPILAP XldflxaUai Ólja* : Maljrbso éa Wdékn poitáa WUdva: MgytdÍvta 0 pangó, agy hónapi* 2 pangó. Példányonként 10 fillér. Fóaaaikaar De. O^agyiai aánoa Falalóa aaarkaastó i Filippányl Sá»M>l Ttltfouiüa: 7 Saaikaiatóaég éa kiadóhivatal: MkfesaftM* II. karfilat Ferenci Jóaaef-tér 80. Mám alatt, Hiidatéa dijtiabáa taatini. Olimpiai versenyzőink fogadása Budapest, aug. 13. Amsterdamból a magyar olimpikonok első csoportja ma léi 2 órakor érkeztek meg a keleti pályaudvarra, amelyet ezrekre menő tömeg vett körül, ugy, hogy a pólyaudvart rendőrkordonnal kellelt elzárni. A csoporttal érkezett meg Bárány István kivételével a megyar uszógárda, vivóink és Kocsis Antal boxoló világbajnok. Az olimpikonok elé kivonultak az összes sportegyesületek, valamint a társadalmi egyesületek vezetősége. Először az OTT nevében Demény Károly nyugalmazott államtitkár, a TESz nevében Sjntagh Tamás és Fazekas Endre, majd Spiller Mihály, a Nemzeti ViVó Klub alelnöke köszöntötte a diadalmasan hazaérkezetteket. Az olimpi kor.ok nevében Petschauer és Kocsics köszönték meg az üdvözléseket s az utóbbi beszédében kijelentette, hogy megmutattuk Amsterdamban a világ nemzetei előtt, hogy ha nincs is fegyver a kezünkben, kemény az öklünk. Majd az olimpikonokat a filmoperatőrök serege vette körül és a megjelent tömeg lelkes éljenzése közepette hagyták el a pályaudvart. Kocsis bexoló világbajnok aranykoszorút kapott, mig a többieket virágcsokrokkal halmozták el. Tlémeiország a Rajna-tartomány kiürítését kéri Páris, augusztus 13. (MTI) Az Echo de Paris szerint a német kormány Lendonban, Párisban, Rómában és Brüsszelben puhatolódzik az iránt, hogy hogyan fogadnák az érdekelt kormányok Németország hivatalos jegyzékét, amelyben a rajnai megszállott területek kiürítését kérné. A lap igen jelentős ténynek tartja, hogy Varsó nem szerepel ama fővárosok között, ahol érdeklődések történtek. Ez ujabb bizonyíték arra, hogy Németországnak az a törekvése, hogy az általa tervezett tárgyalásokból Lergyelországot kizárják. A rajnai területek kiürítésével Németországnak sikerülne Franciaországot és Lengyelországot egymástól elidegeníteni, ezzel a kisántánt államainak Franciaország barátságába vetett bizalmát meggyöngíteni, ugy hogy Németország kettős hasznot húzna ebből. Koszorúba fcntáK bele a horvátok azt a golyót, mely Radicsot leterítette háromszázötvenezer ember vett részt Radics temetésérv fl horvát nép fogadalmat tett Radics politikájának folytatására Zágráb, augusztus 13. (Bécsi TI) Hoivátország nagy részvéte mellett tegnap temették el Radics Istvánt. A temetési szertartás vasárnap délelőtt tiz órakor kezdődött. A holttest beszentelése után a parasztdemokrata koalíció vezérei Mecsik dr., Pribicsevics, Tiumbics és Heinzel dr. mondottak búcsúztató beszédet, akik gyószbeszédükben zseniális népvezérnek és Horvátország mártírjának nevezték Radicsot, kijelentették, hogy mindig hűek maradnak és követni fogják Radics politikáját, amely a szabad és önálló Horvátországhoz vezet. Heinzl dr. elejtett sashoz hasonlította Radicsot, akinek a szelleme azonban tovább is vezetni fogja a horvát népei A gyászbeszédek elhangzása után a beláthatatlan tömeg a zágrábi migoroj temető felé vette útját, ahová a gyászmenet csak délután 3 órakor érkezett meg. A migoroj temetőben Radics holttestét ideiglenesen Preradovics Péter sirja mellé helyeztek örök nyugalomra. A temetés, amelyen sem a kormány, sem a k örmény párt tegjai nem vetlek részt, minden zavaró incidens nélkül, a legnagyobb rendben folyt le. Zágráb, augusztus 13. (Bécsi TI) Redics István emlékére tegnap es ma Zágrábban több gyászünnepélyt rerdezlek. A felszólalók hangoztatták a hoivát nép elszántságát, majd ünnepélyes fogadal mat tettek, hogy hűek maradnak szeretett vezérükhöz és folytatni fogják azt a politikát, amelyet ő haláláig követett. Zágráb, augusztus 13. Radics István temetésén mintegy 350000 ember veti r^szt. Zágrábban a házakról mindenütt gyászlobogók lengtek és azt az utvonalat, melyen a gyászmenet végighaladt, gyaszdrapériával vonták be. A temetőben Radics sírjára helyezték a király ezüst koszorúját, valamint azt a löviskoszorut is, amelybe az a golyó volt fonva, amely Radicsot a szkupstinában megsebesítette. Rohamosan szaporodnak^ a vármegye nyugdijterhei fl vármegye jövő évi háztartási Költségvetése lényegesen emelkedni fog — Gyengén fiz^tiK az adókat — flz alispán julius hóról szóló jelentése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán folyó évi julius hóról szóló rendszerinti jelentéséből vettük az alábbi fontosabb adatokat: A mezőgazeasági munkások az aratási és cséplést munkálatoknál majdnem mind, kivétel nélkül keresethez jutottak, az orosházai főszolgabíró jelentése szerint azonban a járásban a munkások közül sokan azért maradtak munka nélkül, mert a kévekötő aratógépek egyes helyeken fokozottabb mértékben lettek igénybevéve. Államellenes és destruktív jelenségekről nem történtek jelentések. A kereskedelem és ipar terén fennálló szomorú helyzetben kedvezőbb fordulat nem állott be. A költségvetés emelése elkerülhetetlen A közigazgatás általános menetét illetően az alábbiakat jelenti az alispán: A jövő évi háztartási költségvetés összeállításához szükséges edatokat most szerzi be az alispán és mér most közli a köigazgatási bizottsággal, hogy a jövő évi háztartási költségvetésben a vármegye terhe lénye gesen emelkedni fog, mert sok olyan kiadás fog felmerülni, amelyet mellőzni, vagy elhalasztani nem lehet. Elsősorban a nyugdijíerhek fognak feltűnő módon emelkedni. A részben esedékessé vált, rész ben az érdekeltek által kért nyugdíjazások közül éppen azért, mert a folyó évi költség/etésben azokra fedezet rincs, nagyon sokat függőben tartott, illetőleg a jövő évre kénytelen voit elhalasztani az alispán. Ezeknek, valamint a jövő évben egész bizonyosan bekövetkezendő nyugdíjaztatásoknak a terhe legalább 100.000 pengő többletet kíván az idei fedezettel szemben, ami kereken 2 százalékos pótadó felemelesének felel meg. Jelentékenyen emelni kell a vármegyei székház kibővítése folytán a fűtési, világítási, takarítási, valamint a tatarozási költségeket is. A folyó évi költségvetés végrehejtása során a szerzett tapasztalatok szerint a költségvetés több rovatán az engedélyezett összeg nem volt elég és jelentékeny tulkiadós állott elő. Ezt jövőben megelőzendő, ezeken a rovatokon is fel kell emelni az eddigi elégtelen fedezetet. Előreláthatóan a katona beszállásolási szükségletek kieUgithetése céljából is pótadóról kell gondoskodni, mert ezekre a célokra évek óta nem vetett ki a vármegye pótadót és a szükségleteket a múltban megtakarított tőkéből fedezte. Most már azonban ez a tőke nagyon leapadt; pedig a vármegyének nemcsak a katonabeszóllásolósi veszteségek, hanem a katonai alapítványokra tett és évenként fizetendő tekintélyes terhek fedezése céljából szüksége lesz az alapnak ha nem is nagy, de mégis megfelelő növeléséreGyengén fizetik az adókat Bejelenti, hogy ugy az ebadó befizetések, mint a közmunka és közúti adó lerovása az év nyolcadik hónapjában is nagyon silány. A folyó évi ebadó kivetések 70 százaléka még behajthatatlan, sőt vannak még egyes községek, amelyek a mult évről is nagy összeggel vannak hátralékban. Az illető tisztviselők ellen a megtorló eljárás folyamatba tétetett, mert ez az eredménytelenség kizárólag az ő hanyagságuknak a következménye. Közmunkából mult évi hátralék kereken 238.000 pergő, a folyó évi előirás 703.000 pengő, összesen tehát 941.000 pengő. Erre összesen be leti fizetve ez ideig 251.000 pengő. A vármegyei közüli adóból mult évi hátralék volt 180.000 pengő, a folyó évi kivetés 521 000 pengő, összesen tehát lerovandó ez idén 701.C00 pengő. Le lelt fizetve erre az összegre eddig 217.000 pengő. MMrtMAWWMMMMMWWAMMWWM JTlagyar tudós indut a magyarság bötcsőjének felkutatására Budapest, aug. 13. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából és a kormány támogatása melleit Szigeti Lajos dr. ismert magyar orientalista tudós KözépÁzsiába indul tudományos kutatások céljából. A tudós utja először Mongoliába vezet, ahonnét több expedíció mellett fog Ázsia azon részeibe menni, ahol még európai kutató nem járt. A magyar tudós nyelvi, történelmi és archeológiai anyag utfin fog kuttatni.