Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-14 / 184. szám

2 BfiKÜSiíEGYEI 102L0ZTC Békéscsaba, 1928 augusztus 14 Már is javítani kell a csorvási műutat Gyenge alépítménye miatt ment rövid idő alatt tönkre a mttut (A Közlöny eredeti tudósítása.) A nagy áldozatokkal létesített Békéscsaba—Csorvás közötti mű­utat elzárták a forgalomtól, miután annak javitása már elodázhatatlan. Erről a tényről magunk győ­ződtünk meg s ezze! kapcsolat ban eszünkbe jutott néhány dolog az ut kövezésének idejéből és a legközelebbi elmúlt napokból. Az utkövezés ideje alatt ez egyik egyszerű csabai gazda, Aradszky G>örgy felszólalt a képviselőtes­tületben és szóvá tette a csorvási ut szerinte gyenge kövezését. Ugyancsak felszólalt Kovács. SÍ. Márton is hesonló értelemben kritizálván a kövezést. A polgár­mester akkor megnyugtatta a két felszólalót, hogy hiszen az állam­építészeti hivatal gyakorolja a felügyeletet, miért is figyelmez­tetni fogja a felszólalók által kifo­gásoltakra. A figyelmeztetés bizo­nyára el is ment az illető hivatal cimére. Amikor ez ut elkészült, egyelőre a közönség örült annak, hogy meg van s csak későbben kezdte magát kényelmetlenül érezni, ami­kor a hozzájárulási összegeket kellett befizetni. De nagyrészt már azt is befizették. Vagy három hónap múlva jött aztán a kelle­metlen meglepetés, amikorra az ut annyira tönkre ment, hogy a rajta való hajtás egyenlő volt a keréktöréssel. Néhány nappal ezelőtt a megye egy két lapjában megjelentek cikk­kek, melyek nagy szezációként je­lentették, hogy a csorvási utat a teherautók tönkre tették. Csodála­tosképen egyszerre jutott eszünkbe a három dolog most, ahogy a gőz­hengert megláttuk a csorvási uton. Meg is van köztük a logikai ösz­szefüggés. Az a két egyszerű csa­bai gazda már akkor látta azt. amit az áliamépitészeti hivatal nem vett észre, nevezetesen azt, hogy az utépités nem helyesen folyik. Ezért és nem az autó köz lekedés miatt ment tönkre az ut. Az autókra való hivatkozás csak kifogás, melynek semmi alapja nincs annál is inkább, miután mi nek az ut, ha azon jármüvek nem közlekedhetnek- Hiszen éppen azért építettük meg azokat negy áldozatokkal. Akkor, amikor a javítás meg­kezdődött, nyomatékosan hívjuk fel az áliamépitészeti hivatal figyel­mét két dologra : Arra, hogy a leg­szigorúbb ellenőrzést gyakorolja most mér legalább a javításnál és arra, hogy a javítást a legrö­videbb idő alatt hajtsa végre. A csorvási ut ugyanis már olyan élénk utvonala lett Békéscsabá­nak, hogy azt többé hetekre le­zárni nem is lehet. Hisztériás cseh uralom gyötri a felvidékei Losonc, aug. 13. A felvidéki városokban, községekben és ma­gyar földbirtokosok tanyáján napi­renden vannak a házkutatások. Szombaton és vasárnap Losoncon 18 házban tartottak a cseh rend­őrség emberei házkutatást, ame­!• e < során különösen Okulicsányi Zsedényi Ede volt országgyűlési képviselő ellen akartak kompro­mittáló adatokat szerezni. fl miniszter BéKésvármegye ellen döntött a sámsoni müut épitése ügyében hiába ajánlott fel a vármegye 40 százaléKos hozzá­járulást, mégis Vásárhelynél KezdiK építeni a műutat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Több izben megemlékeztünk már a sámson—erzsébeti müut ügyé­ről. mely utn3k közigazgatási be­járása éppen a mult hetekben volt. A közigazgatási bejárás al­kalmával kiderült, hogy Békés­vármegye 40 százalékos hozzá­járulást igért meg, illetőleg ennyire kötelezte magát azon esetben, ha a mütat Sámsonnál kezdik épí­teni. Ezzel szemben Vásárhely 100.000 pengős hozzájárulásra kö­telezte magát, de kikötötte, hogy az építést Erzsébetnél kezdjék. Miután Vásárhely a 100.000 pen­gőt felemelni semmiképen sem mutatkozott hajlandónak, mindenki azt hitte, hogy Békésvármegyének nyert ügye van. Annál sajnálatosabb szenzációt jelent ez o megbízható értesülé­sünk, mely szerint Mayer miniszter közben­járására a műutat a ki­sebb hozzájárulás elle­nére mégis Erzsébetnél kezdik. Ez a furcsa döntés nemcsak, hogy Békésvármegye meg nem érdemelt vereségét jelenti a szom­széd törvényhatósággal szemben, hanem egyúttal azt Í3, hogy Bé­kés sámson ismét hosszabb időre elesett a müut mindizon áldásai­tól, melyeket a vármegyében most már még a legkisebb falvak is élveznek. Ez az 5000 lakosú köz­ség valóban egy elfelejtett saika a vármegyének. Se vasútja, se mű­útja. Valósőgos Szibéria, melynek megközelítése ősztől nyárig a le­hetet enséggel határos. Megtörténik például az is, hogy sdros ut ese tén a levélpostát lovaslegény kéz­besiti s igy a csomagok szállító leveleit is, azonban a hozzájuk tartozó csomagokat csak napok múlva. Akinek a megye székhe­lyén, vagy más városban dolga van, valóságos afrikai utazás után juthat el azokba. A képviselőválasztások előtt mér maga a község akarta a műutat kiépíteni s a költségeket is megszavazta a képviselőtestület, melyek akkora összegre rúgtak volna, hogy a külön 50 százalé­kos pótadót évtizedekig nyöghet­ték volna az adózó polgárok. A képviselőválasztások alkalmával azonban a község határozott Ígé­retet Kapott arra, hogy a műutat az állam épiti ki. A sámsoniak akkor boldogan szavaztak a kormány egyábként tiszteletre méltó jelöltjére, aki el is követett mindent, hogy az ígé­retet valóra váltsa, bizonyaága ennek a 40 százalékos vármegyei hozzájárulás. De elkövetett Sám­son éidekében mindent maga Daimel Sándor dr. alispán is, aki már régóta foglalkozott az ut kiépiíésenek kérdésével, de min­denkor Vásárhely nemtörődöm­ségén feneklett meg minden kez­deményezése. Most hogy immár véglegesnek lehet tekinteni az építésnek Vá­sárhely felőli kiindulását, nem hallgathatjuk el abbeli vélemé­nyünket. hagy nemcsak a föld­mivelésügyi. hanem a kereske ­delmi minisztertől is igen rossz politika az, amikor egy súlyos áldozatokra kész vármegyét tisz­tán szimpátia okából mellőznek egy másik törvényhatóság ked­véért. Vájjon a kereskedelmi mi­niszter nem találta volna meg a módját a kielégítő intézkedésnek, ugy. mint ahogyan Daimel Sán­dor dr. alispán megtalálta azt az Orosháza—Bikéscsaba közötti ut épitése alkalmával, amikor ja­vaslatára a törvényhatóság elha­tározta, hogy mind a két kiinduló ponton egyszerre kezdjék el az építést ? Reméljük, hogy Békésvármegye nem nyugszik bele a dolgok ilyen elintézésébe, hanem legalább az építésnek ezt a már bevált mód­ját fogja követelni. Megalakult a gyulai mentősgyesölet Rövidesen követi a vérmegye többi községének mentűegyesQlete is (A Közlöny eredeti tudósítása) Szombaton délután 5 órakor ala­kult meg a gvulai városháza nagy­termében az 0 szágos Mentőegye­sület gyulai fiókja. Az alakuló közgyűlésen résztvett Urbanits Kálmán országgyűlési kepviselő, az országos egyesület ügyvezető igazgatója és dr. Paulikovics Ele­mér központi igazgató főorvos is, akik nyomban a megalakulás utón átadták a pompásan felszerelt, modern mentőautót az uj egyesü­letnek. Ezzel most mór két fiókja mű­ködik Békés vármegye területén az Országos Mentőegyesületnek. Az első a már régebben létesített szarvasi, a második a most meg­nyílt gyulai, melyeket rövidesen követ az orosházai fiókegyesület létesítése és nem várathat sokáig magára a békéscsabai fiók sem, ; melyet eddig a város és az orszá­gos egyesület közt felmerült anyagi differenciák miatt nem tudtak lé­tesíteni. Minden valószínűség sze­rint fiókot iétesit az egyesület még az idén Békésen is. A most működő fiókegyesületek segítségét szükség esetén a vár­megye minden községe igénybe veheti és balesetek, vagy súlyos beteg szállítása esetén díjmente­sen szólíthatja fel a gyulai, vagy szarvasi mentőállomás telefonját. Urbanits képviselő most folytat tárgyalást a postavezérigazgatóság­gal. hogy azok a községek, ahol éjjeli telefonszolgálat nincs, köz­ségházuk, vagy tűzoltóságuk tele­fonját egész éjjelen át összekap­csoltassák a hozzájuk közelebb fekvő vérmegyebeli állomással. Az uj intézmény tehát már a legrövi­debb időn belül kiterjeszti áldásos működését a vármegye egész te­rületére. A gyulei fiók alakuló közgyű­lése lelkes hangulatban folyt le. Urbanits képviselő ismertette az országos egyesület megalakulásá­nak körülményeit, vázolta a fiók­egyesületek rendeltetését és c4liait, melyek közt első helyen áll az életmentésen és betegszállításon kivül az egészségügyi kultura ter­jesztése. Erre Míg varországon nagy szükség van, de különösen szük­séges ez a magyar Alföldön, mely­nek népe eddig nem sokat törő­dött az egészség kulfurájáv*'. A gyulai fíókegyesület dr. Varga Gyula po'gármestert választotta meg elnökké és a tisztikar meg­választása után üdvözlő távirtot intézett az alakuló közgyűlés Ra­kovszky Ivánhoz, az országos egyesület elnökéhez és Va«« Jó­zsef népjóléti miniszterhez. Végül dr. Paulikovics Elemér mutatta be a nagyszerűen felszerelt és telje­sen magvar gyártmányú, modern mentőautót a jelenlevőknek szak­szerű magyarázat kapcsán. Ttlegnyilották a szolnoki ipari és mezőgazdasági kiátíifásl Szolnok, aug. 13. Vasárnap dél­előtt nyitották meg Szolnokon ün­nepélyes keretek között Szolnok­vármegye ipari és mezőgazdasági kiáliitását, amely a háború utáni idők egyik legkimagaslóbb kiállí­tása volt. A kiállításon a kereske­delmi és föld mivelésügyi minisz­térium képviselői is megjelentek. Tóth Tihamér polgármester üd­vözlő beszéde után Almássy László főispán nyitotta meg a kiállítást és beszédében rámutatott arra, hogy a kiállítás nemcsak ipari és mezőgazdasági élni aka­rásunkat, hanem élni tudásunkat is bizonyítja. Japán ultimátumot küldött Hinának Páris, augusztus 13. (MTI) A Journal londoni forrásból Mukdeni táviratot közöl, amely szerint báró Hayasi japán meghatalmazott mi­niszter Csang-Su-Liang tábornok­nak jegyzőkönyvet adott át. A jegyzék valóságos ultimátum, mely a legerélyesebben kijelenti, hogy Japán nem fogja tűrni, hogy a nacionalista kormány Mandzsú­riára rá tegye a kezét. 77 londoni légi hadgyakorlat London, aug. 13. (MTI) Az an­gol saitó részletesen foglalkozik a ma kezdődő légi hadgyakorlattal, amelynek célja London légi bom­bázása és védelme lesz. A Daily Telegraph vezércikke szerint a légi fegyverek gyilkoló ereje az utolsó 10 év alatt minden képzeletet túl­szárnyal, de e téren még nem ér­ték el a borzalmas lehetőségek határait. A londoni légi hadgya­korlat stílszerű előkészület a Kel­log féle békepaktum küszöbön álló aláírásához. A Morning Post meg­állapítja, hogy a hadi technika mai fejlődése mellett majdnem le­hetetlenség egy nagy várost a légi támadások ellen megvédeni, azon­ban a lap hajlandó inkább egy jó légi flottában bizni, mint a Kellog­féle egyezményben, megjegyezve, hogy azért mindakettő igen jól megfér egymás mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom