Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-13 / 109. szám

2 BMKSOSirai! HÍ5M8KY: Békéscsaba 1928 május 13 Harisnya # Uri, női fehérnemű Nyakkendő különlegességek ^ Kezíyü Tescher Imre Békéscsaba, Andrássy-ut 7. Hájus 21-én lesz a városi Közgyűlés Pontos ügyek szerepelneK a Közgyűlés tárgysorozatán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képvise'iőtestü lete 1928 évi május 21-én tarlja rendes közgyűlését, melynek meghívóit a polgármester már szét is küldette. A közgyűlés tárgysorozatán egy sereg fontos ügy szerepel, azok közül is kiemelkedik az adóhivatali telek; az államrendőrség fentartási költségeihez való városi hozzájárulás; az 11928 évi járdaépítési program megállapítása; a régi leánygimnázium épületének átalakítása; a munkásbiztositó pénztári kirendeltség helyiségbérlete stb. A tárgysorozat főbb pontjait a jövő héten bővebben fogjuk ismertetni. A közgyűlés tárgysorozata egyébként a következő: 1. Polgármesteri jelentés. 2. Miniszteri rendelet a Villamosmü költségvetése ügyében. 3. A kir. adóhivatal épülete számára (elekátengedése ügyében a gyulai kir. pü. igazgatóság átirata. 4. A szerv, szabályrendeletnek az uj munkásbiztositó törvényre tekintettel való módosítása. 5. Az államrendőrség fentartási költségeihez való városi hozzájárulás elleni tiltakozó körirat. 6. A kövezési szabályrendelet hatályon kivül való helyezése iránt Lepény János és társai kérelme. 7. Hősi sirok gondozása ügyében a várm. népgondozó hivatal megkeresése folytán előferjesztés. 8. Az 1928. évi járdaépítési program megállapítása. 9. Fővámhivatal elhelyezésére bérleti ajánlat. 10. A régi leánygimnázium épületének átalakítására előterjesztés. 11. A városi népház egyes helyiségeinek a munkásbiztositó kirendeltség számára való ideiglenes átengedése. 12. A házhelyek kiosztása során keletkezett uj utcák megnyitásához szükséges ingatlanok megszerzésére javaslat. 13. A Ligeti szőlőknél uj utca nyitása iránti előterjesztés. 14. A róm. kai. egyház kérelme a sopronyi tanyai iskolákhoz vezető ut kisajátítása iránt. 15. A Vandhát-nagyréti határut megnyitása iránt Andó Pál és tsai kérelme. 16. Moldoványi Gábor városi kislakás kibővítését kéri. 17. Kocziha Mihály utkaparó a községnél eltöltött szolgálati ideiének beszámítását kéri. 18. A Vasúti-vendéglő bérbeadása ügyében jelentés. 19. A dr. Simkó-féle ház átvételéről és hasznosításáról jelentés. 20. Illetőségi ügyek. 21. Indítvány az Andrássy-uti fatelepek kihelyezésére. 22. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Mennyit Költött BéKéscsaba városa a mult évben? f\ennyi a város vagyona? — Hegjelent a városi pénztáraK zárószámadása? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vaskos zöld füzetet kézbesítettek a városi képviselőtestület tagjainak. A füzetben a város vezetősége számol be mult évi gazdálkodásáról, közli a közpénztár, a különféle alapok, a doliárkö)c3Ön zárószámadását és részletes kimutatást nyújt a város vagyonáról. A zárószámadás az e havi közgyűlés elé kerül. A zárószámadásból megtudjuk, hogy Békéscsaba városa a mult évben összesen 2 millió 965 ezer pengőt költött el. A város igazgatása 877.286 pengőbe került, amelyből a tisztviselők, nyugdijasok, szolgaszemélyzet stb. fizetése mintegy 300.000 pengőt tesz ki. A kiadások közül jelentŐ3 tétellel szere pelnek a kulturális kiadások. Az 1927. evben 186 ezer pengőt költöttünk kulturára., 30 ozer pengőt szegényügyre és népjólétre és csak mindössze 171 ezer pengőt ulcák, utak karbantartására. Ezekben az összegekben természetesen nem szerepelnek az első és második doilárkölcsönből folyósított kiadá-KAL©DONT dus, illatos habjával pompás felfrissülést, alapos tisztítást nyújt a szájüregnek és a fogaknak. Jf sok, igy az iperostanonciskolára 47 ezer pengőt, iskolák, óvodák, leánygimnázium építésére 197 ezer pengő, a fürdő részére 176 ezer pengő, kövezésre 443 ezer pengő. A zárszámadás bevételi és kiadási eredményeit a polgármester a következőkben indokolja: Az 1926. évről áthozott 417.145 P 28 fill. pénztári maradványt a közgyűlés határozata alapján és annak rendelkezéseihez alkalmazkodva használíuk fel. A dollárkölcsönalapba visszautaltunk 24 ezer 822 61 pengőt. A városháza kibővítésére engedélyezett összeget részben felhasználtuk. Befejeztetett a Munkácsy-, Horthy- és Bánszky-utcai csatornázás. Elkészült a Széchenyi ligeti üvegház. Megvásároltuk a tűzoltó motorfecskendőt. Kifizettük az Élővizcsatorna kotrásának költségeire előirányzott 5000 pengőt, végül elkészült a két illemhely is. A kórházi szülészeti osztály felállításával kapcsolatos költségekre előirányzott 40.000 pengőt a kórházi aleppénztáiba u'altuk át, ahol az államsegéllyel együtt külön betétként van elhelyezve. Felhasználatlanul maradt a városi személyautóra felvett 16.000 P és a belvíz szivattyútelep felállítására előirányzott 8000 P. Bizonyára érdekli a város közönségét az a kimutatás, amelyet a város vagyonáról és tartozásairól kösöl a zárszámadás. Szomorúan tudjuk meg belőle, hogy a véros, amelynek viszonylag jómódú polgársága vfn, bizony nem ragyon bővelkedik fö'di javakban. Békéscsaba városának mindössze 758 katasztrális hold földtulajdona van. Epületeinek értékét 1 millió 841 100 pengőre, üzemeinek értékét 1,401.000 pengőre becsülik. Ilyenformán a város összvagyona 6 millió 482 ezer pengő értéket mutat ki, amellyel szemben fennálló tartozása a Speyer féle amerikai 520000 dolláros ho3szuIejá ratu kölcsönből és a Békésmegyei Kereskedelmi Bank 30.000 dolláro» függő kölcsönből összesen 2,891.477 pengő Vagyis a tiszta vagyon az 1927. évben 3591.142 pengő volt s ugvancsak a kimutatás szerint 1.776000 oengővel több, mint 1913 ban. Természetesen ezek a megállepitások csak elméleti értékűek. Végül érdemesnek tartjuk leközölni azokat a sorokat, amelyeket a polgármester a dollárkölcsönök indokolásához füz. A következőket olvassuk : „Azzal végezzük a dollárkölcsönök felhasználásáról előterjesztett jelentésünket hogy Békéscsaba város fejlődésébe és felvirágozásába vetett hitünket nem fogjuk elveszíteni a jövőben, még akkor sem, amikor ujabb kölcsön hiányában /g'JOTTtHgg

ga Délben visszaadja a fogak természetes szépségét

és megbízhatóan eltávolít minden ételmaradékot a fejlődés munkatempójában mértéket kell tartanunk és amikor számot kell vetnünk azzal, hogy a haladó élet követelményei nem elégíthetők ki a mai nemzedék rovására olyan radikális eszközökkel, amely annak létét és boldogulását veszélyeztetné. A város képviselőtestülete a haladás iránt mindenkor bebizonyította fogékonyságát és áldozatkészségét és még ha a jövőben a városfejlesztés politikája talán más mesgyére lép. — bizva-bízunk abban, hogy földművelésünk, iparunk és kereskedelmünk megizmosodásával uj lendületet vesz a haladás tempója és beteljesíti e tekintetben e kor mindnyájunk által immár megértett követeléseit — friss vérkeringést hozva közgazdasági életünk lüktető fereibe." Dr.Reisz Miksai Békéscsaba társadalmának egyik legkarafcterisztikusabb tagja költözött el bo'dogabb hazába: szombaton reggel hosszas szenvedés után elhunyt Reisz Miksa dr. Békéscsaba véros 40 évig volt ügyvezető orvosa. Reisz Miksa dr. életének utján sürü egymásutánban következnek ama határkövek, melyek egy munkás életp4lya alkotásait, eredményeit jelzik ennek a nagy alföldi városnak fejlődésében is. 40 évig volt a nagyközség, majd a város ügyvezető orvosa s ez alatt a hos?zu idő alatt egész működése arra irányult, hogy a város közegészségügyét az elhanyagoltságból kiemelje, felismervén azt a nagy nemzeti és társadalmi jelentőséget, mely a közegészségügy helyes szolgálatéban rejlik. Mint orvos sokkal nagyobb látókörrel rendelkezett, mint a régi községi orvosok legtöbbje, nemcsak gyógyítani, hanem megelőzni akarta a betegségeket. Békéscsaba 25—30 évvel ezelőtt alacsony talaja miatt melegágya volt a különböző lázaknak, tífusznak és egyéb fertőző betegségeknek. Reisz Miksa dr. hamar rájött arra, hogy a betegségek könnyen keletkezésének nem annyira a nép érzékhiánya a higiénikus életmód iránt, mint inkább az alacsony kutak könnyen fertőzhető vize, a rossz lakások, rossz szokások az okai. Ettől kezdve kemény harcot indított egyrészt e furt kutak rendszeresítése iránt, másrészt a nép felvilágosítása szempontjőból. A ma élő emberek közül még sokan emlékeznek a 90-es években fellépett tifusz-és kolerajárvány alkalmával tanúsított SZÍVÓS és kemény munkájára, amikor három éven keresztül valósággal idegölő harcban állott a rémmel. Azóta is orvosi működésének legnagyobb fejezetét a tifusz és a járványos betegségek elleni küzdelem alkotta. Az elavult, jelentéktelen kis községi kórházat ő fejlesztette ki nyilvános közkórházzá és az ő igazgatósa alatt épült fel a mostani. Az ő működése tervszerű a fogak egészségéne

k előmozdítója, a fogkó eltávolítója. J*