Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-13 / 109. szám

Sékteafea, 1928 május 13 Vasárnap 55-ii évfolyam, 109-ik sxám BÉKÉSMEGTEI POLITIKAI NAPILAP Haljrben és rldékre poatáo Mldva: serjríd Iwi e pengő, agy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. P6sssrkssst£: Di. Gy&D'üd Msot Felelői iserkeistó i Filipploji SámMl ?al»fonM&m: 7 Sssrkwsíőség és kiadóhivatal: Békáacsr.btK, U. ksr&lat Ferencs Jósseí-téi 20. asim alatt, Hirdetés d!j»sabái sssrint. Ipari termelést Jrta: dr. Görgey István országgyűlési képviselő Kereskedel mi mérlegünk pasz­szivitását valamiképen meg kell szüntetnünk. Az utolsó hét év kereskedelmi mérlegének pasz­szivitasa kereken 1.500 milló pengőt tesz ki, amelyből eddig legfeljebb 5C3 milliót törlesz­tettünk. Az azonban teljes le­hetetlenség, hogy kizárólag me zőgazdasági exportunktól vár­juk passzivitásunk eltüntetését, hanem igenis, oda kell töre­kedni, hogy meglevő iparun­kat teljes egészében foglalkoz­tassuk. Hamis jelszó az, hogy Magyarországon csak annak az iparnak van létjogosultsága, amelynek nyersanyagai itt van­nak, tehát elsősorban a mező­gazdasági iparnak. A Népszö* vétségtől is azt a tanácsot kap­tuk, hogy csakis mezőgazdasági » iparunkat fejlesszük és tapasz­taljuk, hogy ez akadályokba is ütközik. Malomiparunkat jóformán kénytelenek vagyunk feláldozni, egyéb mezőgazdasági iparunk termékeinek exportja évről-évre nehezül és ezek az iparok év­ről-evre kevesebb munkához jutnak. A cukoripar, talán a mezőgazdasági iparágak közül az egyedül egészséges ipar, amely tényleg prosperál és az utolsó három évben cukoripa­runk átlagban 60%-ig volt fog­lalkoztatva. Malomiparunk csak 30, szesz- és a szalámi ipa­runk 30, söriparunk 25, a nö­vényiparunk 15, a magyar konzerviparunk pedig csak 10-12%-ig. Ha ezzel szemben ál­lítjuk azt, hogy milyen hatal­mas tőke, nemzeti vagyon fek­szik ezekben a gyárakban, ak­kor szomorúan konstatáljuk, hogy ennek a nemzeti vagyon­nak több mint a fele kihasz­nálatlanul parlagon hever, mert képtelenek vagyunk azt fruktifikálni. A mezőgazdaságot nem tud­juk ugy és oly gyorsan átszer­szervezni, hogy ezzel a világ­piacokra rövidesen kijussunk s mindent el kell követnünk, hogy necsak a mezőgazdasági ipart, hanem azokat az iparokat is, amelyek kapacitása lényegeseb­ben nagyobb, mint a belföldi szükséglet, kihasználjuk arra, hogy ezt a nemzeti vagyont tőkévé értékesíthessük és ex­port fejlesztő tevékenységünket ipari téren is organizáljuk. Ennek a kérdésnek van egy másik kényszerítő momentuma is és ez a szociális momentum, a népszaporodás kérdése, amely minket ara késztet, hogy em­berfeleslegeinket az iparban helyezzük el. A külföldi álla­mok sem tudták emberfelesle­geiket másképen elhelyezni, mint az iparosodás utján és a legiparibb államok is csak ak­kor indusztriálizálódtak, amikor a növekvő népsűrűség ezt nekik kényszeritőleg előirta. Az indusztrializálódás mellett az emberfeleslegnek még két elhelyezési lehetősége is van. Az egyik a kivándorlás, amely az értékes elemeknek a nem­zet testéből való leszakitása s igy ez mindenképen elkerü­lendő, a másik pedig : a föld­nek bizonyos további elapró­zása, vagyis a földreform, a nagybirtoknak kisbirtokokká való átalakítása. A statisztika azt mondja, hogy 1900-tól 1910-ig az 1,600.000 főnyi természetes szaporodás­nak éppen a fele, vagyis 800.000 ember kényszerült kivándorolni és a népszaporulatból csak 1.8%-ot tudott a mezőgazdaság elhelyezni és foglalkoztatni, a többit az újonnan keletkezett ipar volt kénytelen felszívni. Azt mondhatnánk, hogy itt van a földreform kérdése, tes­sék a szaporulatot ujabb föld­birtokreformmal elhelyezni. A kisbirtokokra való elparceliázás fl londoni (apol^ forradalmat jósolna^ Romániában Bizonyosra veszik, hogy Magyarország és Oroszország visszaveszik az elvett területeket London, május 12. A heli lapok sokat foglalkoznak Károly puccs­kísérletével. Megemlítik, hogy a gyulafehérvári népgyűlés nem any­nyira korménybuktató, mint in­kább forradalmi jellegű volt. Ma­niu kezd háttérbe szorulni és amennyiben a régens tanáccsal folytatott megbeszélések során nem tudna eredményeket elérni, ugy kevésbbé felelős egyének fognak előtérbe nyomulni, ami a forra­dalom kilöréséhez vezetne, amely­nek csiráit az Economist „Közelgő vihar Romániában" cim alatt kö­zölt cikkével már elhintette a ro­mán nép közölt. Bizonyosra vehető, — irja az egyik londoni lap — hogy a forradalom kiiörése esetén Magyarország és Oroszország meg fogják ragadni az alkalmat, mi­előtt a kisántánt segítségére jönne, hogy az elszakított területeket visszaszerezzék. London, május 12 Károly her­ceg egeszségi állapota annyira javult, hogy tegnap este elhagy­hatta az ágyat. A herceg környe­zete készül az utazásra ás való­színűleg Károly hétfőn hagyja el Angliát, de nem tudják bizonyo­san, hogy hová fog menni. azonban nemcsak hogy nem javitja a megélhetést, hanem még rontja is. Reichenbach közgazdasági egyetemi tanár megállapítja, hogy 100 holda­son felüli birtokos kezén ezidő szerint 3,360.000 katasztrális hold szántó van és ezen kere­ken 168.000 szegődményes bérescsalád él. Ezeknek évi járandóságát átlagosan 1500 pengőre számítja. Ezzel szem­ben 840.500 kisgazda kezén 6.216.000 katasztrális hold föld van, vagyis egy kisgazdára jut 7.4 katasztrális hold. Ha hol­dankinti 200 pengős bruttó hozamot veszünk alapul és eb­ből 50%-ot számítunk a kis­gazdának és családtagjainak munkájára, keresetére, akkor egy négytagú kisgazda család évi keresete csak 747 pengő lesz, holott a nagybirtokos sze­gődményes béresei 1500 pen­gőt keresnek. Feltéve tehát, hogy a még meglévő közép-és nagybirtokokat is felparcel­láznék, igy se tudnók a szapo­rodó lakosságot elhelyezni, ha­nem csak a jelenleg alkalma­zott mezőgazdasági cselédeket és alkalmazottakat és még ezek­nek is határozottan lerontánók a megélhetési standardjukat. Zűrichbea a magyar pengőt 90.65.0-el jegyezték. JJz Italia egyelőre nem folytalja útját Kingsbay, május 12. Nobile tá­bornok tegnap kénytelen volt meg­szakítani útját és visszatért Kings­bayba. A jég felett ugyanis olyan nagy volt a köd, hogy a tájéko­zódás teljesen lehetetlen volt. Berlin, május 12. Itteni jelentés szerint az Italia nem fogja megkí­sérelni másodszor is az északi sark átrepülését, hanem visszatér Vad8Őbe és ott várja meg a ked­vező idő beálltát A világ márka : Á 7 1928-as legújabb typusu személy teherkocsik, alvázak MC. C0RM1CK PETR0LEUM-TRAKT0R0K mezőgazdasági gépek, golyóscséplök, varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők Használt traktorokat is cserélünk Mc Cormk Icpetroleumtraktorok délvidéki lerakata és főelárusitója VJKZIE&fnifS P3 EO ES? SH ES. Iczkovits Lipót gépáruháza TELEFON 275 Bókéeosaba, Andrássy-ut TELEFON 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom