Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-02-23 / 44. szám

BáUsenba, 1928 február 23 Csütörtök 55-11 44-ik mm Ifl,5fis»U»i fflja.te : POLITIIII HáPILáP FőisakwstS: fir. %t'.-H«y«iKÍ .í'íjioai KaSyben és vidékre poétán ktüdre: nejjjed­ÍTIO 6 ptagS, egy hónap;* 2 jiaagő. PíWá­nyonként 10 (liléi. F«!ol5» tMfkaMtó i F£%p!ayl SAsas*®! ífítíttfonsafeía : 7 Sltíkssst3»ég éi kiadóhivatal: Bíteicttóte, IL kwrflbt Fe.ron«» Jóss©l-té* ÍO. ssím alatt. HSrdstó* dJjaaabáa a»íi»nl. magyarorszőg és Gyula városának képviselője a Dürer ünnepen Berlin, február 22. Április 6 án lesz 400 éve annak, hogy Dürer Albert, minden idők egyik legna­gyobb festőművésze Nürnbergben meghalt. Németország azt az év­fordulót negy ürnepséggel fogja megülni. Tekinfeltel arra, hogy Dürer Albeít magyar származású volt, az ünnepségre Németország meghívja e megyar kormányt és Gyula városét, ahonnan Dürer atyja kivándorolt Németországba. összeül az összeférhetet­lenségi bizottság Budapest, ftbr. 22. A képviselő­ház ös széf ei hete tlenségi állandó bizottságét soror kívül fogják ősz­szehivni, hogy Bárdos Ferenc man­dátuma ügyében döntsön. ötven kommunistajelölt az angol képviselőválasz­tásokon London, febr. 22, Valamennyi angol lap foglalkozik Moszkva legújabb hetározatával, amely sze­rint a kommunisták élénl> en részt­vesznek a közeledő angol képvi selőválesztésokon. A Morning Post szerint 50 képviselőjelöltet léptet­nek fel a kommunisták. Hatósági felügyelet atatt nevelik nagykorúságáig Sctjeller Hildát Berlin, febr. 22. A steiglitzi gyer­mekfelügyeleti hatóság ScheUer Hilda esetében el fogja határozni, hogy tekintettel a szülői nevelés elégtelen és káros voltára, a leányt hatósági felügyelet alatt neveljék fel nagykorúsága eléréséig. A gyer­mekügyi hatóság Krantz Pál ne­velésébe nem avatkozik bele. Ijesztően nő a munkanél­küliség Amerikában Washington, február 22. Keller amerikai képviselő a képviselőház tegnapi ülésén határozati javasla­tot terjesztett be, amelyben azt kéri, hogy az ijesztő arányban nö­vekedő munkanélküliséggel szem­ben hatalmazzák fel az elnököt a tervbevett közmunkák legrövidebb időn belül való végrehajtására. A képviselő statisztikai adatok alap­ján hivatkozott arra, ho&y jelenleg az Egyesült Államokban négymil­lió murkás van munka nélkül és ezeknek a foglalkoztatásé a kor­mánynak a legsürgősebb feladata. flz olaszoK és angoloK felismertél^ Benes ravaszKodásait fl nagyhatalmak állásfoglalása meghiúsította Benes és a kisantant szándékait Róma, február 22. A Laboro d'ltáiia hosszabb cikkben foglal­kozik Benesnek a General P/ess cimü angol lap tudósítója előtt tett nyilatkozatával. A lap szerint a kisantant épületén repedések mutatkoznak s ezt a cseh diplo­mácia kapkodása bizonyítja a legjobban. Csehország most ujabb játékba kezdett és ez jellemzi a balkáni diplomácia módszereit. Benes kihasználta a jelentéktelen szentgottháidi incidenst és tele­kürtölte egész Európát titkos ma­gyar fegyverkezessel, háborús fe­nyegetésekkel és egyéb komoly rágalmakkal, amelyeknek az volt a céljuk, hogy Magyarország presz­tízsét megtámadják és az országot megalázó katonai ellenőrzésnek vessék alá, ami a gyakorlatban azt jelentette voine, hogy Magyar­ország a kisantant kezébe jut. Ha Roma és London nem őrkö­dött volna, akkor Benes kivont kaiddal hadakozott volna ebben a kéidesben. ugyanazzal a vehe­menciával, amelyet eddig is ta­núsított a magyar ügyek iránt. A játék a nagyhatalmak megfontolt­sága miatt nem sikerült. Benes erre taktikát változtatott és amit mint ellenség nem tudott elérni, azt most a barát álarca elati igyekszik megközelíteni. Nyilatko­zatában beráti húrokat penget Magyarország felé, amellyel bé­kében akar eini, azonban volta­képpen az a célja, hogy megva­lósítsa Franciaország régi álmát, a keleti Locarnót és a dunai kon­föderációt. A megyar sajtót azon­ban nem vezette tehe Benes ezen nyilatkozata, meit a sajtó erra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarország nem mehet bele a keieti Locarnóba, hisz az a jelenlegi helyzet állandósítását jelentené. Eiszészt nem lehet ösz­szehasonlitani a Csehszlovákiá­hoz tartozó megyar területekkel, mert ezek az ezer éves Magyar­ország biriokai voltak. Gróf Bethlen István miniszterelnök a cseh manőverrel szemben nagyon oko­san, a várakozás álláspontjára helyezkedett. A kisantant szem­mel láthatóan arra törekszik, hogy az acélgyűrűt mind szorosabbra vonja Magyarország körül, de ugyanakkor nagylelkűen dunai Locarnóba invitálja Magyarorszá­got. Ez az ország azonban ért­hető okokból, nem akar Cseh­ország hü bérese lenni és Bethlen István gróf féltőén őrködik Ma­gyarország teljes függetlensége felett. Szilágyi Lajos nagy beszéde a numerus clausus ellen fl numerus claususban a jogegyenlőség és a magyar nemzet sérelme rejlik — fl középosztálynak a numerus claususból semmiféle haszna nem volt és nincs ma sem fl kézviselöház mai ülése Budapest, február 22. A kép­viselőház mai ülését fél 11 óra­kor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bejelentette, hogy levelet kapott, amelynek írója felhívta a figyelmét arra, hogy Bárdos Ferenc szociáldemokrata képviseiő a kom­munizmus alatt népbiztosi tevé­kenységet fejtett ki. Az 1925. XXVI. t.-c. értelmében az ügyet átadta az összeférhetetlenségi állandó bi­zottságnak. Áttértek ezután a nu­merus ciausus módosításéról szóló törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalására.­Szilágyi Lajos az első felszólaló. Szembeszáll azzal a felfogással, mintha a numerus clausussal nem a zsidóság ellen irányulna. Ez a törvényjavaslat kétségbevonhatat­lanul antiszemita jellegű. A javas­lat tárgyalása során a keresztény szónokok egész sora hajlong a zsidóság eiőlt, amire semmi szük­ség sincsen. Da nem is érti, miért tagadják a keresztények, hogy a javaslat a zsidók ellen irányul. Semmiféle félreértés nincsen, a keresztények és a zsidók egy­aránt tisztában vannak azzal, hogy a numerus clausussal a zsidóságot akarták korlátok közé szorítani. Az sem igaz, hogy a törvény ötletszerű volna, mert akkor nem tartották volna fenn 8 évig. A módosítás indokolása to­vább álszenteskedik. A numerus claususban a jogegyenlőség meg­tagadása és az egész magyar nem­zet sérelme rejlik. A törvényre nem volt és ma sincs szükség és annak nem volt és ma sincsen semmi < haszna. Megbontotta a társadalom egységét akkor, ami kor a legnagyobb összetartásra lett volna szükség. Meghozatalakor megfeledkeztek Trianonról, holott a zsidó segítség kint is, bent is sokat segíthetett volna Trianon ellen. Az ország szétdarabolásakor a zsidók nem menekültek Csonkemegyarország­ba, hanem tovább dolgoztak és ők szolgáltak az első kapcsokul az elvett területek és Csonkama­gyarország között. Ha ugy gon­dolta a keresztények nagy része, hogy leszámolni valója van a zsidósággal, akkor a leszámolást nem a legrosszabb pillanatban kellett volna kereszíülvinnie. A megszállott területek zsidósága hazafias szempontból kifogástalan magatartást tanúsít, sőt sok tekin­tetben hazafiesabnak látszik, mint az itt lakó zsidóság egyrésze, Hi­vatkoznak arra, hogy a numerus clausust a középosztály védel­mére hozták be. Megállapítja, hogy a középosztálynak ebből semmi haszna sem volt és nincs ma sem, A magyar középosztálynak egészen más a baja. Az a baja, hogy hiányzik belőle az élelmes­ség, ezen csak uj nevelési rend­szerrel lehet segíteni, meg kell tanítani a középosztály gyerme­keit a pénz megbecsülésére, az igénytelenségre, az alapos mun­kára és a gazdasági pályák sze­retetére. A numerus clausus jel­szó volt a magyar ifjúság és a középosztály számára. A jelszó­nak azonban semmi sikere sem volt, épp annyira nem, mint aho­gyan a földreform jelszavával sem állott arányben a földreform vég­rehajtása. Berky Gyula: Erről majd én beszélek, sokan elmennek akkor innen. Jánossy Gábor: Gyula vigyázz, ne nagyzolj 1 (Derültség.) Szilágyi Lajos követelte végül, hogy a kormány teljesen ejtse el a numerus clausust. A javaslatot nem fogadja el. Utána Sándor Pál beszélt. Be­széde eiején hangoztatja, hogy nem akarja a Ház elé tárni azok­nak a zsidóknak hazafias műkö­dését, akik a megszállott területen élnek, mert ez csak ártana a ma­gyar ügynek. Azt indítványozza, hogy amíg vissza nem szerezzük a régi határokat Magyarországon Treuga Dei legyen. MMMMMMMMMMMMMM márciusban tesz a tenyészátlafkiállitás Budapesten Budapest, február 22. Március hó 22—26 ig rendezik Budapes­ten az idei tenyészállatkiállitást. A kiállításra eddig 3700 állatot jelentettek be. A küiföldi szak­körök érdeklődése is egyre nö­vekszik a kiállítás irónt, amely évről-évre fokozottan fejlődik ál­talános mezőgazdasági kiállítássá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom