Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-02-23 / 44. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZI/' Z Békéscsaba, 1928 február 16 A mezőgazdasági termelés izfikséges szervezéséről Közli: Páll Bél* gazdasági tanár* A jó ériéke8ités folyton na­gyobbodó nehézségei, a gazdái­kodíshjz szükséges gépek, esz­közök és anyagok egyre emelkedő éra a gazdákat nemcsak gondol­kozásra kell kényszerítse, hanem ár kell vezesse a társuiás és tö­möiüiés szükségességére is. A termelőknek nem vallana kelíő előrelátására, ha már most nem kezdenének készülni az egy­öntetű munkára való tömörülésre. Ma a termelés helyes szerve­zésenél önkénytelenül falvetődik az a kérdés, hogy vájjon érdé mes e és hazánk egyáltalán al­kalmas-e a tájfajták — egyes növényféleségek, vagy állatfajták — előállításéra és igy egy egy öníeiü termelési rendszer elterjesz­tésére ? A tapasztalat ugyanis azt bi­zonyítja, hogy jobb értékesítésről és biztosabb kivitelről csak ott beszélhetünk, ahol nagy tömegű és jó minőségű áru áll rendelke­zésre Ha hazánknak akár növény­termelési, akár állattenyésztési ágait vizsgáljuk, arról győződhe­tünk meg, hogy a tájfajta terme­lés Hazánk minden részében meghonosítható. Eit igazolja a tiszavidéki buza, a makói hagyma, a nagykőrösi, kecskeméti, ceglédi, kécskei saláta, uborka és gyü mölcs, a mosonyvidéki, avagy a bonyhádi szarvasmarha tenyész­tés stb. Azt hiszem, ha kellő vizsgáló­dás tárgyává tesszük, minden vidéknek megtaláljuk azt a ter­melésiégát, amelyik égalji- és ta lajviszonyoknak legjobban meg­felel s amelyikn k téjfajtakénti termeiztéseegy egyöntetű termelési rendszerbe való nagyobb arányú elterjesztésre alkalmas és az is bi­zonyos, hogy mezőgazdasági ter­melésünk irányításánál is ezen az uton kell haladnunk. Ha Szarvas múltját vizsgáljuk, azt találjuk, h^gy a lucernamag termesztés már évszázados s nem egy időben márka jellegű volt, Azóta is nagy arányú a lucerna­mag termesztés, amely, ha táj­f jjtanak is tekinthető, mégis a kellő szervezés hiánya miatt, a gazdáknak nem adja meg azt a hasznot, ami elvárható lenn?. Más vidékeknek tiszavidéki bú­zái, vagy mis terményei bór mi lyen kitűnőek Í3, mégis a jó ér­tékesítésük lehetősége messze el­marad a tói, ami a termelés foko­zásának érdekében is elvárható lenne. Ugy a külföldi, mint a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az a vidék, ahol egy-két termelési ágat karolnak fel és azoknál nem­csak a tömeg, hanem a kiváló minőségben való termesztésre is törekszenek, ott az érlékesités lehetősége is kedvezőbb, mint a hol az egységes termelés nincs meg. A termelés és érlékesités helyes szervezése csakis kellő irányítás­sal, megfelelő szervezéssel és ki­tartó rendszeres, egyöntetű mun­kálkodással érhető el. A téjfajta termelés alapja a szakértelem, a tudatos munka, amelyik a termelésnél az éghaj­*) A szarvasi Tessedik intézet tanára, ki­nek a helyes mezőgazdasági termelés'51 a szarvasi gazdák részére tartott előadásairól már több izben beszámoltunk. latra, a talajviszonyokra, a talaj minőségére és az értékesítés szük­séges irányítására tekintettel van ; mert, ha ezeknek bármelyike is nem harmonikus egységben van egymással, akkor el marad az e termelésből eredhető haszon. A tájfajta termelés mindég kis­sebb környezetben lelkes és hoz­záértő gazdák helves uton való haladásával kezdődik és mindég szélesebb és szélesebb körre ter­jesztetik ki. Én remélni szeretném azt, hogy e gondolat felvetése megtalálja azt a lelkes gazdatársadalmat, amelyik elgondolkozva rálép arra az útra, amelyik a biztos jövőt v«n kivatva megalapozni. Vallis laKnmarum Irta: Chován József Csitt I Csend legyen körültem 1 Most mindazt, Aminek valaha Szivbül' örültem, .. . Eltemetem - . . El a dalt, el a meséket; A lelkembe suhjnt Diága regéket.. . Az első, ártatlan Gyermeki álmot: Az aranyos iga-jármot... Szüleim féltő karolását, Aminek azóta se É.eztem scha mását . . . E! a bö'csődalokat, S a szivembe' lakó, Aranyossugaru Gyermeknappalokat. .. * * * Caak az éjjeleket: A sötét emlékű, Keserű pillanatokat Nem ölöm meg . .. Mert azt, — sajnos! — Bármint is akarom, — Nem tehetem meg. .. I A városi tűzoltóság jelentése az 1927. évről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most jelent meg a békéscsabai városi tűzoltóság jelentése nz 1927-ik évben történt tüzesetek­ről. melyekhez a tűzoltóság kivo nult. A jelentés tanulságos, már csak azért is, mert összefoglalja egyúttal a fűz keletkezésének okait, minek folvtán a lakosság a tanulságokat levonva, maga is eredményesen hozzájárulhat a tüzesetek keletkezésinek megaka­dályozásához megfelelő preventív intézkedések foganatosításával. A jelentés alapján mindenek­előtt meg kel! állapi anunk azt ez örvendetes ténvt, hogy Békés­csabán a tűzrendészet igen jól állhat, mert 45 tüzeset, melyek között közönséges kéménvtüz 11 esetben fordult elő, egy 50 ezer lakosú városban valóban uen kedvezően kicsiny szám. A jelentés, melyet Lehóczky László tűzoltóparancsnok állított össze, főbb vonásokban a követ­kező : A városi tűzoltóságnak 1927. évben 46 tűzesete volt, amelyből a város területére 41, kereki ta­nyákra 1, sopronyi tanyákra 1, (utólagosan jelentetett), a fürjesi tanyákia 1, kisrétben 1, Gyula város segítségére 1 esetben vo­nultak ki. Kivonulás összesen 45 esetben volt. Legtöbb tüzeset volt februárban: 11, legkevesebb már­rius és május hónapokban: 0. Legtöbb tűz volt a II ik kerület­ben : 17, legkevesebb a Vl-ik ke­rületben : 1. Tűz keletkezésének oka : Gyu­fával való gyermekjáték 4, eldo­bott cigarettavég 3, kéménybe épí­tett gerenda 3. kéményben korom gyulladása 11, kéményben szurok gyulladása 7, tüzes pernyétől 2, villámcsapás 1, vi"e.mos rövid­zárlat 8, padláson elhelyezett rossz tisztító ajtó 1, szabálytalan ké­mény 4. gyújtogatás 1. gyufával való gondatlan bánás 1. A 46 tüzeset folytán meokáro­sült 23 egyén, akik közül 17 biz­tosítva volt. A szerint az összes kár 15.000 P. A gyulai tűzeset kárösszege ninc? felvéve. Tüzeset folytán beállott h báleset (bennésés, bennfulladás) nem for­dult elő Az 1927. évben a tűzoltóság a következő szerekkel volt felsze­relve,: 1 autófecskendő (uj beszer­zés), 1 motorfecskendő, utánakaszt­haíó (uj beszerzés), 1 központi fémszelepps mozdonvfec«kendő 100 mm hen-rer bőséggel. 1 köz­ponti fémszelepes szánfecskendő 100 mm henger bőséggel, l hyd­rofor fecskendő 130 mm henger bőséggel, 1 gumíszelepes moz­donyfecskendő 100 mm henger bőséggel. 1 nagyszerkocsi teljesen felszerelve kihazó létrával, 1 kis szerkocsi teljesen felszerelve 2 darab gráci létrával kis motorhoz. JL csabai piac A terménypiac szombati árai a következek: Buza 33 60-3160, árpa 26 00—27'00. rozs 27 50— 28*50, tengeri 24 00-25.00, c*őves tengeri 00.00—00 00, zab 22.00­23 00, köles 21.03-22.00, tökmag 49 00—51"00, kendermag 33 00­3400, napraforgó 23.00-24 00, bab la 26'00—27 00 pengő méter­mázsánként. Traktoriezelő tanfulfam A Ti zántuli Mezőgazdasági Kamara Szolnokon a m. kir. áll. fa és fémipari szakiskolában az intézettel egyittesm mezőgazda­sági traktorkezelői tanfolyamol rendez. A tanfolyam, célja: hogy az azon résztvevők az okszerű talaj müvelés éa a géperejű szánlás alapvető ismereteinek, valamint a motor, a traktor és a traktor ekék szerkezetének megelőző ismerte­tése után a mezőgazdiságban al­kalmazott traktorok működését, gyakorlati helves kezelését, üzemi karbantartását és leggazdas ágosabb kihasználását elméleti és gyakor­lati oktatás utján megismerjék. A tanfolyam hallgatója lehet minden 18. életévét betöltött egyén, aki a traktorok kezelésével, vagy vezetésével kiván foglalkozni, ezek közül is azonban elsősorban fi­gyelembe veendők a mezőgazda­sági traktorok tulajdonosai, vagy ezek családtagjai, a gazdasági al­kalmazottak és esetleg a már ed­dig is tényleges alkalmazásban álló traktorkezelők. A tanfolyamra a legfeljebb 60 résztvevő vehető fel. Megtarihatásához pedig leg­alább 8D résztvevő jelentkezése szükséges. A tanfolyam tartama: 15 nap, egész napi oktatással. A beiratás és tandíj: 15 pengő, amely összeg a beiratkozáskor befizetendő. A tanfolyam kezdete 1928 feb­ruár 25. Vége március 15 én. A vizsgák március 16 án és 17-én lesznek. A sikerrel vizsgázók látogatási bizonyítványt kapnak. Jelentkezések a szolnoki m kir. állami fa- és fémipari szakiskola igazgatóságánál eszközölendők. A koriáfolt felvételi lehetőségre tekintettel, mielőbbi jelentkezés indokolt. Békéscsaba, 1928 hbruár 20. Dr. Berthóty István polgármester. A göziürdé ma férfiaknak, a kád és vizgyógy­osztályok mindkét nembelieknek nyitva. HÍREK Televisor Egy uj idegen sző vonul be diadalmasan ami szókincsünkbe s ez a: televisor, Távolbalátás. A rádió mellett a technika leg­nagyszerűbb vívmánya. Valakivel beszélni óhajtunk aki tőlünk sok száz kilométer távolságban van. Es amint a távollevővel megin­dul a telefonbeszélgetésünk, egy előttünk levő üoegkorongon vilá­gosan láthatjuk az illető arcát. London és Newyork között már megvolt a fényes sikerű kísérlet. Az emberi tudás ujabb diadalt aratott És ami a legörvendete • sebb e nagyszerű találmány meg­születésében magyar embernek is része van Hiszen a magyar em­ber technikai ügyessége, zseniális alkotó képessége az egész világ előtt közismert dolog Csak egy a hibánk. A fajunkból kitermelt te­hetségeket hajlandók voltunk min­dig kalaplenqelve ünnepelni csak segíteni, támogatni, érvényesülés­hez juttatni nem tudjuk, illetve nem akarjuk. Rengeteg pénzt po­csékolunk el misztikus célokra, de a maguar zsenialitás legfeljebb koldusfilléreket kaphat. A nagg­lelkűség és áldozatkészség olyan természetű nálunk, mint az egy szeri embernél, kitől barátja pénzt kért kölcsön egy bizonyos határ­időre mire ezt a választ kapta : „Tudod barátom, pénzt nem ad hatok, de határidőt isten, amennui csak kell ! u (K E.) E*en a héten a Deb eczeny és Lőrinczy gyógyszertárak tarta­nak éjjeli szolgálatot. — Az Aurora kör népdale*tje. Hosszas hallgatás után az A jrora­kör március 3 án nagvszabásu h ingversennvel kedveskedik a csabai publikumnak még pedig olyan hangversennyel, amelv nem* 1 csak az u*ynevesett zene értő kö­rökben, hanem a nagyközönség minden rétegében nagy örömet fog okozni. Sikerült ugyanis dr. Molnár Imrét, a Nemzeli Zenede énektanárát, a kiváló dalénekest egy koncertre m egnyerni. A hang­verseny programján régi magyar dalok fognak szerepelni, amelye­ket Molnár Imre különös szeretet­tel gyűjtött a nemrég elhunyt zeneesztétikussal, Kern Auréllal együít. A kíséretet M. Hír Sári neves zongoraművésznő látja el, ki önálló számokat is ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom