Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-13 / 232. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1827 október 13 í ¥ BEIESM Csütörtök 54-11 árfolyam. 232-ik mám EOZLONY FOLIfüál 1IPIMP I0MI SíöíiMíési dJJtó . Helyben és vidékre postán küldve: negyed' ívre 8 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá' nyonként 10 fillér. Fős*erkes»tő: Dr. GySogySsl Jánoa Felelői s serkentő i FiMppinyl Sámnel TelefonHán: 7 SierkeaitősAg ét kiadóhivatal: Békéseaabáa, II, kerület Ferenc* Jóssef-tér 20. siám alstl, Hirdetés dijsa&bás sserint. AMMMMAAMWMMMAAAMMMMWMMMMM Megírják Békéscsaba város monográfiáját Dr. Kornlss Géza tanácsnok főszer­kesztése alatt hatalmas szerkesztő gárda dolgozik a művön, amely majusra fog elkeszlllnl A (Közlőny eredeti tudósítása.) Nemrégen hegyta el a sajtót Sie­ged és Nagykörös városok mono­gráfiája s több váio3 mulljának és jelenének megírása most van készükben. A Csonkaorfz íg vá­rosainak morogrefiái soróból nem hiánj ozhatik Békéscsaba sem,mint amelynek fejlődése az uj helyzet folytén különösen neküendütt s ma egyik legszámottevőbb városa az Alföldnek. Ez a gondolat vezeíte a város vezetőségit akkor, emikor bekap­csolódott a Magyar Vármegyék Monográfiái könyvkiadó vállalat államilag témogetotí akciójába és minden anyagi kötelezettség nél­kül megíratja városunk történetét és jelen állapolát. A mü főszer­kesztését felkérésre dr. Korniss Géza városi tanácsnok vállalta, aki a vőios tolifoigaló embereiből hatalmas szerkesztőgárdát válo­gatott maga mellé, aaiely tegnap este a városházén tartotta első, alakuló értekezletét. Az éitekezieien megállapították a mü anyagát, terjedelmét s az egyes kérdéseket, amelyeket a több, mini 4C0 oldalasra tervezeit mü ftl fcg ölelni. A monografia tárgyalni fogja Békéscsaba törté­netet alapításától napjainkig, leiró képét adja földraji i viszonyainak, éghajlatának, növ* ny és állatvilá­gának, összefoglalja a mezőgaz­daság, ipar és k< reskedelem múlt­ját és jelenet, foglalkozni fog a csabai törzsökös nép lelki és külső leírásával, Békéscsaba kultúrá­jával minden vonatkozásban, köz­igazgatási intézményeivel, társa­dalmi vifzonyaivfil, az agrárkér­déssel stb. stb. Gazdag illusztrá­ciós anyag is fogja díszíteni, amelyek közül főleg a légi Csa­bára vonatkozó illusztrációk szá­mithatnak nagy érdeklődésre. A szerkesz őbizottság megálla­pította, hogy a nagy feladatot jelentő enyag egybegyűjtése, át­tanulmányozása és egybeállítása körülbelül május havára készül­het el, ugy hogy a mü megjele­nése csak a nyári hónapokra vár­ható. JTtegdobált eset) miniszter Prága, október 12. Az egyik lap jelentése szerint a tót néppárt vasárnap Besztercebányán nagy­gyűlést tartott, amelyen Tisó mi­niszter beszélt. A gyűlés után a résztvevők kövekkel dobálták meg Tisót, akinek azonban sikerült sér­v tetlenül megmenekülni. Bűnvádi feljelentést tesz a vármegye egyiK törvényhatósági bizottsági tagja ellen fl hatósági gyüjtéseK felett szigorú KritiKáK hangzottak el a mai törvényhatósági bizottsági ülésen — fl vármegye Köszönete és üdvözlete Apponyi Albert grófnaK (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szeidón délelőtt 9 órai kezdettel tartotta Békésvérmegye törvény­hatósági bizottsága rerdes őszi közgyűlését. A közgyűlés iránt a bizottsági lagok nem nagy érdek­lődést mutattak, amiről Almády Géza szükségesnek is tarlotta fel­szólalásában megemlékezni, pedig ha tudták volna, hogy néhány pontja igen érdekes lesz, bizo­nyára kíváncsiak lettek volna. A közgyűlést Kovacsics Dezső dr. főispán nyitotta meg s még a tárgyalás előtt hálás köszönetét fejezi ki a törvényhatóságnak, azért a jóleső érdeklődéséit, mellyel vele szemben betegsége alatt viselke­delt. ígéri, hogy egészsége helyre álltával továbbra is teljes szívvel és lélekkel szenteli munkaerejét a vármegye ügyeinek. Bejelenti, hogy Kcvács Márton esperesplé bános törvény hatósági tagnak nepiiend előtti felszólalásra adott engedelyt. A töivény hatósági bizottság nagy figyelme közepette emlékezett meg Kovács Márlon a közeímuhban lezajlott genfi tárgyalásokról, me­lyek végső eredménye, ha nem is szolgáltat még igazat a ma­gyarságnak, mégis legalább nem foszto ta meg annak lehetőségétől, hogy az végre bekövetkezzék. Ezt az eredményt kizéróleg gróf Apponyi Albertnek köszönheti a magyarság. (Nagy éljenzés.) En» nélfogva indítványozza, hogy Bé­késvérmegye töivényhatóséga fe­jezze ki háláját és köszönetét Apponyi Albert grófnak és üdvö­zölje őt. Az indítványt a közgyű­lés egyhangú lelkesedéssel fo­gadta el. A tárgyscrozet első pontja kö vetkezett ezután. Márky Baina dr. főjegyző terjeszti e !ő az alispáni jelentést, melyhez Almády Géza szólott hozzá. Bevezető szavaiban rosszalását fejezi ki a bizottsági tagok indolenciája felett, kik nem mutatnak kellő érdeklődést a vár­megyei ügyek iránt. Mindenekelőtt elismerését fejezte ki a vármegye mezőgazdasági munkásainak ma­gatartása felett, kik minden izga­tás ellenére hűségesen működtek közre a termés betakarításánál. Majd ezután élesen támadja az egyes községi elöljáróságokat, melyek igen gyakran olyan tény­kedésekkel is foglalkoznak, me­lyek nem tartoznak szorosanvéve hatáskörükbe. Ez a magatartásuk okozza aztán azt, hogy rengeteg aktahalmazok gyűlnek össze, me­lyek feleslegesen növelik a köz­igazgatás munkáját. Különösen az elöljáróságok azon ténykedése el­len tiltakozik, mellyel mindenféle gyűjtések ré­szére njujtfcnaH segéd­kezet. Egy konkrét esettel igen érde­kest n jellemezte is egyultal ezeket a gyűjtési akciókat. Csorvás köz­ségben megjelent egyszer egy ur, kinek felsőbb helyről volt ajánló levele s kérésére összehívták a képviselőtestületet. Az illető ur megjelent a képviselőtestület előtt s még mielőtt egy szót is szóit volna, a kípviseló­testület nagy megtőkö­nyödíséie előkapván a zsebkendőjét, csukló zo­kogásra fakadt. Majd mikor már alaposan ki­zokogta magát, igy szólt: — Igy kell mindenkinek sirnia, aki a rengeteg éhező pesti gye­rekre gondol. De nemcsak az efféle ügyek, hanem maga a bürokrat zmus is szaporították az egyes községek munkáját. Ilyen esetekre is mond egy példát. Csorvás község elha­tározta, hogy a villanyvilágítást bevezeíi. Amikor ez az elhatáro­zás köztudomásu lett, megjelent az elöljáróságnál három egyén akik ajánlatot teltek az áram­szolgáltatásra vonatkozólag. A község felszólaló tiltakozása elle­nére mégis tárgyalásba bocsát­kozott az illetőkkel. Erre ő vette a fáradtságot és Budapesten ér­deklődött a három ajén'attevő után s megiud a, hogy az egyik mór ki is lépett a konzorciumból s a másik keltő tedig egyszerű villanyszerelő. A község az ő ftlvilágos tás8i után ( mégis csak ezzel a „Feszüllség" nevü válla­lattal csinálta meg szerződését. Az ezügyben vizsgálatot tarló fő­szolgabíró vizsgálatának aktái is csak a bürokratikus munkát sza­porították, mert a lényegen egy­általán nem segítettek. Nevezete­sen a szerződésnek olyan kikö­tései voltak, hogy azok feltétlenül közérdekellenesek. Ugyanis a köz­ség magánáram fogyasztása nem éri el a kikötőit mennyiséget, miért is a közvilágítást kellett annyira kiterjeszteni, hogy még a legeldu­gottabb utcák is nappali világítás­Zürichben B magyar pengőt 90.65-el jegyezték. ban tündökölnek. (Felkiáltások : Az éppen nem baj I) Kéri az alispánt, hogy hasson oda, hogy ezek az anomáliák megszűnjenek. Bulla Ferenc dr. azt kifogásolja, hogy a vármegye nem vette fel a külföldi kölcsön második részét. Továbbá kéri a kövezési munká­latok gyorsítását. Az alispán válaszolva a fel­szólalásokra kijelenti, hogy ő maga is teljes ludatában van a felsorolt visszásságoknak, azonban sokszor olyan nyomást gyakorol­nak rá, hogy ez elől kitérnie le­helellen. Mindenek ellenére mégis mindent megtesz, ami tőle telik, épen azért már sokan azt híresz­telik róla, hogy nincs érzéke ha­zafias és jótékony ügyek iránt, sőt takarékossága miatt mér uzso­rásnak is e'nevezték — mind­ezeket a jelzőket pedig azért kapta, mert a vármegje közönségének érdekeit védelmezte. Ami a külföldi kölcsönt illeti, azt azért nem vette fel, mert az hallatlanul drága, mér az első 45 milliárd folyó­sítása alkalmával 7 mil­liói dot vontak le. A kölcsön másik fele után is mintegy 5 milliárdot kellene fizetni. Mindezek tudatában ő ezt a me­gye közönségére nézve roppant terhes kölcsönt nem vehette fel, A közgyűlés ezekutín a jelen­tést tudomásul vette. A jelentés utón gyors tempóban tárgyalták le a megye jövő évi költségvetését, valamint háztartási zárszámadásait is egy sereg ap­róbb ügv kíséretében, melyek után a csorvási ut kövezésének hozzá­járulási költségei kerültek tárgya­lás alá. Csorvás község ugyanis annak idején hozott egy hetározatot, mely szerint a hozzájárulást ugy álla­pítja meg, hogy a költségek 50 százalékát viselik azok a birtoko­sok, kiknek földje 4 kilométeres sávban az ut mentén fekszik, a másik 50 százalékot pedig viseli a község valamennyi adózó pol­gára. Ezt a határozatot a megye is jóváhagyta. Később azonban a csorvási képviselőtestület ismét mást gondolt és elhatározta, hogy a hozzájárulás mértéke az adó­fizetés nagysága lesz. A sérelmes határozatot a megyegyülés vissza­adta a község képviselőtestületé­nek, mely összehivatván tárgyalás alá vette a megye átiratát. Ezen a közgyűlésen Reck Géza képviselő­testületi tag rendkívül éles táma­dást intézett a törvényhatósági bi­zottság ellen, mondván, hogy a törvényhatósági bizott­ság munkája felületes, gondatlan és rossz, nem egyforma elbánásban ré­szesiti a vármegye köz­ségeit, A törvényhatósági bizottság visz­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom