Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-13 / 232. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 október 22 szautasitja az alepta'an vádakat s az alispán utasítást kért a belügyminisztertől arra, hogy Reck Géza el len a bűnvádi feljeten tést megtehesse. Almády Géza leszögezte azt, hogy az igazságosság szempontjából csakis az első községi határozat felel meg, miért is a megye helyesen járt el. A törvényhatósági bizottság az ügyre vonaikozó javaslatot elfő gadva, a többi ügyet már gyors tempóban tárgyalta le és nagyrészt a javaslatoknak megfelelő határozatokat hozott. Csudabalia el aKar szaKadni Gyométól Gyoméról jelentik : Gyoma községtől 18—20 kilométernyire fekszik Csudabalia. Köves ufja nincsen és igy a téli hónapokban teljesen el van zárva a községtől. A község határát és egyben Bé késvármegye határát képező puszta birtokosai többnyire turkevei lakosok, kiknek lakásuk is többnyire Turkevén van. Miulán Csudabalia — Turkevéhez közel cca 4—5 kilométerre ven valószinü ez a közels

;g adta meg az inditó okot arra, hogy egyes csudaballai bittokosok kérvényt edtak be Türkévé város képviselőtestületéhez, melyben Csudaballának Turkevéhez való csatolását kérik. Ez a7. elszakadási mozgalom nagyon érzékenyen érinti Gyoma község anyagi érdekeit, mert ez eicsatolés áhal nagy edóbevételtői esne el s épen azért célszerű volna, ha a község vezetői már most foglalkoznának ezzel a mozgalommal és mindent követnének el, hogy a község érdekei hátrányt ne szenvedjenek, Az évek óla vajúdó Gyoma— Turkevei kövesultal talán köny nyen elejét lehelne venni az el szakadási mozgalomnak, amibe nemcsak Gyoma község, henen a vármegye is bele fog szólni. A csabai piac A terménypiac szerdai órai a következők: Buza 28'00—29'00, árpa 25X0—26"00. rozs 25"00— 26 00, tengeri 22.00-23 00, csöves tengeri 13.50-14 50, zab 17.0018.00, köles 19.00-20.00, tökmag 37.50—38*50, napraforgó 1700— 18'00, bab la 19 00-20'00 pengő métermázsánként. fl jugoszláv kormányt a bolgár rendszabályok kielégítik Belgrád, okt. 12. A stipi merényletnek egyetlen éleiben maradt tettese Babojev Krajev a vizsgálóbíró előtt elmondotta, hogy hárman jöttek Slipbe Bulgáriából, hogy Kovacsevics tábornokot megöljék. Déljugoszlávia több más határvároséba is jöttek át ilyen hár mas csoportok. Eteket az úgynevezett trojkákat Szófiában szer vezték és céljuk az volt, hogy egymástól teljesen függetlenül dolgozva folytassák a komitécsi mozgaimat. A „Politika" szerint egészen világos, hogy a gyilkosok a macedón forradalmi bizottság megbízásából cselekedlek. A londoni sajtó szerint a jugoszláv kormányt a bolgár rendszabályok teljesen kielégítik, ugy, hogy jugoszláv részről ujabb demars nem várható. Békéscsaba elmaradt a városok fásítási versenyeben ni az oKa annaK, hogy ebben a porfészeKben csaK je~ lentéKtelenneK mondható fásítás folyiK (A Közlöny eredeti tudósítása.) , A vasárnapi hivatalos lapban ol- • vassuk, hogy a belügyminiszter a 1 Csongrád és Szentes városok utcáin és közterületein történt és követésre méltó pé'dát mutató fásítások irányitásáért és vezetéséért Tóth István dr. csongrádi polgármesternek, Négyesi Imre dr. szentesi polgármesternek, továbbáSzász Artúr csongrádi városi kertésznek, valamint Kázmír János szentesi városi kertésznek ; a V iskut község utcáin és közterületein történt fásítások iránvitéséért és vezetéséért Szalay Z iíjmond vaskuti főjegyzőnek és Krix Ff-renc községi bírónak elismerését fejezte ki. Ezzel a hi'adással kapcsolatban eszünkbe jutóit a városi zárszámadásnak egy érdekessége, nevezetesen az, hogy Békéscsabán majdnem a fásítással kapcsolatos faiskoli az egyetlen, mely nyereséget mutai ki. A nyereség nem nagy az igaz, de mindenesetre különös, hogy a város éppen ott mutat ki nyereséget, ahol jelentékeny kiadást kellene feliüntetnie. Vájjon ez a nvereség is miből származhatik ? Bizonyéra facsemeték eladáséból. Da szabad e ebben a városban egyetlen fácskái is eladni akkor, amikor a város egész területei sivárak, u'cáin néhány kicsire nőtt, tetvesedő akác a régi, vad, de legalább terebélyes akácfák helyén ? E lap hasábjain mór számtalanszor felszólaltunk a város fásítási tervei és munkálatai ellen. Igaz, hogy mindannyiszor hiába. A hivatalos lap közlése nyomán azt a tanácsot adjuk az illetékes ügyosztálynak és a városi intézőnek, menjenek el Szentesre és Csongrádra s tanulmányozzák az ottani fásítás módját. Hátha aztán jövőre Békéscsabáról olvasunk hasonlót a hivatalos közlönyben. Megteszik ?... Békéscsaba természetes Központja az érdekelt gazdasági terület villamos hálózatának fl Salgó áramforrás hiányában az orosházi Tóth-malmot vette kombinációba - fl BéKéscsaba városi Villamos HüveK szigorúan ragaszKodott a pályázati feltételeidhez (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban közre ndtuk azokat a megcáfolhatatlan adató kat és számi'ásokat, me'yekből mindennél jobban kitűnik, hogv a 15 érdekelt községet milyen keserves kiábrándulás fogja érni abban az esetben, ha ^ a Salgó kezébe jutna az árarrszolgáltatás, , Csak mesemiiteltük, de bővebben nem tértünk ki arra, hogy az a bizottság, mely a pályázatok felett döntött, nem volt szakérlő bi zottság s még sem hallgatott meg szakértői közegeket. Ezen a sorsdöntő hibán kivül azonban a bizottság elkövetett még egy másikat is, amernyiben nem ragaszkodott szigorúan a kiirás feltételeihez. Ebből a két hibából ^redt aztán a kép'elen drntés. melv lehetővé tenné az ufóbbi esztendők egyik legnagyobb árdrágítását és kiszolgáltatná az érdekelt községeket kényre kedvre a Salgónak hosszú évtizedekre. Mindezekre pedig az ügyek vizsgálata alkalmával jöttünk rá s ezúttal első cikkünk egy állítását is helyreigazítjuk. E'zerint nem azért maradt a startnál a csabai villanytelep, mert nem adott ajánlatot az áramvezetékre, vagyis a pályázati feltételeknek nem felelt volna meg ; ellenkezőleg a csabai villanytelep a legszigorúbban ragaszkodott azokhoz A pályázati feltételek ugyanis két részből állottak: 1) az áramszolgáltatás nagyban ; 2) éramhálózat kiépítése és áramszolgáltatás kicsir yben. Békéscsaba tehát helyesen pályázott a nagybani áramszolgáltatásra s a hálózat kiépítésére nem is gondolt, mert az nem tartozván a hatáskörébe, azt vállalkozóra kellett volna biznia, ami befolyásolhatta volna nagybani áramszolgáltatásának egység árait. Ezzel a teljesen helyes el járással szemben mégis a bizottság a Salgó vegyes és hallatlanul drága ajánlatát fogadta el, holott a Salgó ezfdőszerint nem is rendelkezik a pályázat alapvető követelményével: az itt levő áramforrással és belátható időn belül nem is fog rendelkezni, mert még a szolnoki szolgáltatás ügye sincs rend ben, nemhogy itteni adásra gondolhatna. Ezt igazolja az a feltétlenül megbízható értesülésünk is, hogy a Salgó áramforrás hiányában az orosházi Tóthmalommal, a másik drágább pályázóval tárgyal kooperáció céljából, sőt mérnökei mór a Tóth-malom központjától kiágazóié? mérik és számítgatják a vonalakat. Igy már aztán érthető a Salgó hallatlanul magas árajánlata, mert elvégre egy és ugyanazon üzleten kettőnek kell keresni és bármilyen kicsiny is az a kereset egyre-egyre : együttvéve feltétlenül sokkalta drágább ugy a békéscsabai nagybani, mint a Berger és Wolff-féle kicsinybeni áramszolgáltatás és áramvezeték építési ajánlatánál. Da miért kell ezt a kettős nyereséget a 15 községgel megfizettetni ? A továbbiakra nézve jövő számunkban hozunk közléseket. Aki haragadott, hogy a csendőrök előkerítették eltűnt pénzét Egy derék kurátor mulatságos esete (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az egyik békésmegyei község egyik protestáns feleke Jetének van r egy rokonszenves kurátora, kinek feledékenysége és főként régi módi y szokásai közismerten mulatságosak. Kurátor bátyánk ugyanis nem sokat ad a világi hivságokra, ámbátor gondja sincs több, mint amennyit vállain könnyedécskén himbélgat járás közben — mégis épp^n olyan feledékeny, mint egy professzor. HÍ valamit kezébe adnak, azonnal leteszi, vagy elteszi, de már a következő 10 perc múlva, ha agyon vás?ják se tudja, hogy hova te te. Meg aztán a régi emberek ösztönös ravaszságával a féllős holmit rendszerin

1 olyan helyre szokta elrakosgatni, ahol az ördög se keresné, nemhogy csak rosszban járó emberfia, -r A pénznek mpg épp*n ninc3 elölte becsülete. Ha kapja teszi le varrógépbo itó elá, ablakpárkányra, csizma szárába, kalapbélésbe — ahova jön. Töri is aztán a fejét, amint a pénz elő- % kerül: Hát ez meg honnan van ? Csizmalehuzásnál az előpotyanó bankót ugyancsak megnézi és elmélézgat ugy pipa mellett, hogy ugyf n hogy került oda ? Hjnem azért csak akad gazdája az ilyen pénzeknek mindig és soha se esett még az egyházi számadásokban hiba, sót inkább mindig több volt a pénztárban, mint amennyinek lennie kellelt volna. A napokban azonban mégis csak bosszankodott a derék kurátor. Kapott valahonnan 1195 pengő egyházi pénzt. Ahogy kapta letette az ablakdeszkára s aztán ment dolgára. A pénzt rég elfeledte már, amikor számadásra kerülvén a sor, kereskedtek rajta az 1195 pengő irányában. Ez egyszer eszébe jutott, hogy hova tette, de me t ott ^ nem volt, mit volt mit tennie, a sajátjából fizette be a pénztárba. Az esetet pedig bejelentette a csendőrségen, mert azért mégis csak bántotta a sok pénz elvesztése. A csendőrök rövidesen ki is nyomozták a pénzek tartózkodási helvét elő is kerítették, tulajdonosának átal is adták 100 pengő híján. Szent volt a béke. Ámde a csendőrök tovább szuttyongatták a bünbeesett inasgyerekeket, akik történetesen akkoriban az ablakot javították s ezen a réven törvénybe idéződött a kurátor uram h. Mikor megtudta miről van szó, éktelen méregbe jött és nagy méltatlankodás 3al szólalt meg -<. imigyen: — Azir a rongyos 100 pengőir hivattak engem ide a csöndér urak I Inkább adtam volna még egy százast, csak ide ne kellett volna jönni. Végül is az inasgyerekek jártak jól, mert ilyenformán ellenök is elejtődött a vád. — Fotocikkek i lemezek, papírok, vegyszerek és az összes kellékek Wénich Lajos drogériájában Szent Istvámtér 16. v