Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-12-13 / 282. szám

2 BERÉSMEGYEI KÖZLÖM Békéscsaba, 1927 december 13 gőben tartattak. De mér most meg lehet állapítani, hogy Békésvár megye a legkisebb pótadóval adminisztrál, dacéra annak, hogy a körülbelül 14 és fél százalékot kitevő pótadóból 1 és fél százalék részben egy, részben kettő, részben pedig 5 éven ót fogja csak terhelni a költségvetést. A sorban következő legkisebb pótadóval adminisztráló Pestmegye pótadója 17 százalék. Legmagasabb pótadója pedig Abaujtornavármegyének ven, amely 33 és fél százalékot tesz ki. Kapnak-e a esabai városi tisztviielók karácsonyi segélyt? A közgyfilásen Indítványozni fogják, hogy miután a 10—15%-os fizetősemelés felebbezés alatt van, adják kl a szokásos karácsonyi segélyt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk már a múltkoriban, hogy a városi tisztviselők 10—15%-os fizetés emelésére vonatkozó képviselőtestületi határozatot Kraszkó Mihály és társai megfelebbezték. Nem hisszük, hogy a törvényhatósági bizottság helyet adna a felebbezésnek, annál is inkább, miután ezt a kérdést tulajdonképen törvényes rendelet szabályozza. Egy azonban bizonyos és pedig az, hogy a fizetésemelés november—decemberi összegét a csabai tisztviselők mér nem kaphatják kézhez karácsony élőit, aminek az lesz a következménye, hogy sok csabai tisztviselőnek az idén még szomorúbb karácsonya lesz, mint egyébként. De meg fog ez látszani a csabai kereskedők és iparosok, gazdák forgalmán is, mert hiszen a tisztviselők azt a pénzt, amit fizetésemelés vagy segély címén kapnak, úgyis azonnal tovább adják a karácsonyelőtti vásárlásoknál. A város társadalmában nagyon sokan belátják azt, hogy a tisztviselőket mégsem lehet méltatlan elbánásban részesíteni s miután a tisztvise'ők, okulván a multak szomorú tapasztalataiból, ezúttal szótlanul tűrik a felebbezés miatti méltatlanságot, a képviselőtestület egy tagja tesz indítványt arra nézve, hogy a képviselőtestület szavazzon meg egy a múltban szokásos karácsonyi segélyt tisztviselőinek. Nem hinnők, hogy a képviselőtestület ne találna módot arra, hogy tisztviselőinek karácsonya meg ne szomoríttassák. Annál is inkább teheti ezt, miután a 10— 15 százalékos fizetésemelést a képviselőtestület nagy többsége szavazta meg. Személyesen bemutatom ma és holnap (felhívásra Fiumeszálló) a világhírű amerikai gyártmányú Royal legújabb Pilaszter modellű Írógépet és a legújabb Portable (hordozható) Royal-gépet, mely az összes eddigi írógépeket felülmúlja Kedvező fizetési feltételek leiemen Márton Szeged Kérész-utca 16. Délvjdéki képviselője fl csabai Kereskedők, egyöntetű lelkesedéssel kitartanak a községi választáson a Kereskedelmi Csarnok listája mellett fl Tevan Rezső—Illés Dávid-próbálKozásnak nem sIKerölt a Csarnok egységét megbontani — Nyilas András és a szocialisták mozgatják az ellenlistát (A Közlöny eredeti tudósítása.) A választási mozgalom legnagyobb érdekessége eddig az, hogy a második szavazókörzetben, ahol a kereskedőszavazók túlnyomó többségben vannak s ahoi az egyesült polgári pártok megállapodása alapján a Kereskedelmi Csarnok állított egybe hivatalos listát, Tevan Rezső építész és Illés Dávid mérnök ellenlistát igyekeznek összehozni. Mindkettőjüknek kapóra jött az a körülmény, hogy a szociáldemokraták afölöili elkeseredésükben, hogy a polgári pártok őket a kötött paktumban mellőzték, az egységes hivatalos lista megdöntésére mindent elkövetnek. Azokban a kerületekben tehát, ahoi talajuk nincsen, olyan polgári elemekkel igyekeznek kooperálni, akik egyéni ambícióik támogatására szívesen ^eszik a szocialista támogatást. Ez a magyarázata annak, hogy a II. kerületben a kereskedők listájával szemben az ellenlista mellett a szocialisták, elsősorban Nyilas András fejtenek ki élénk agitatív tevékenységet. Mint már megírtuk, Illés Dávid és Tevan Rezső a liftén való részvéteire rábírták dr. Südy Ernőt és Révész Sándort, ekiknek kulturális téren kiérdemelt népszerűségét a maguk számára szeretnék hasznosítani, Sem Südy Ernőre, sem Révész Sándorra egyébként a választásnak nincs jelentősébe, mert hiszen mindketten viriiisjogon amúgy is tagjai a képviselőtestületnek. Másutt is próbálkoztak és próbálkoznak, ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eddig végleges megállapodáshoz, mert önjelölt listán minden személyi é3 esetleges politikai elieníétekíől függetlenül senki önérzetes ember nem vesz részt szívesen akkor, amikor a csabei társadalom négy hatalmas érdekképviselete állított egységesen jelöltet. Azt azonban beavatott helyről módunkban van a leghatározottabban megcáfolni. mintha az elienlis'.án a Kereskedelmi Csarnok egyik tagji szere pelne, aki ilyen módon egy fontos kérdésben a kereskedőtestület egységét megbontaná. A kereskedők — kivétel nélkül — szolidaritással szállanak sikra minden olyan törekvés ellen, amely egyesületük tekintélyét és a város képviselőtestületében eddig fennálló számarányuk megcsonkítását célozza Legszebb bizonyítéka ennek az az értekezlet, amelyet az egyesület a II. kerület kereskedőivel tartott. Az értekezleten dr. Tardos Dazső elnök, Steinberger Imre és dr. Gyöngyösi János főtitkár szólaltak fel. Ismertették az ellenmozgalmat, annak célzatát és jelentőségét. Az értekezlet egyhangúan kimondotta, hogy minden ellenakciót nem a hivatalos lista jelöltjei, de a Kereskedelmi Csarnok ellen irányuló mozgalomnak minősít s ha ilyesmiben tagjai közül is részlvennének, azt a leghatározottabban elitéli. A Kereskedelmi Csarnok a kisorsolás folytán a képviselőtestületben 5 helyet veszített, ez az öt hely a kereskedőket a kifejlődött gyakorlat alapján jogszerüleg megilleti és jogainak megvédéséért a legnagyobb elhatározottsággal és lelkesedéssel veszi fel bárkivel is a küzdelmet. Arról lehet vitatkozni s ez nem a Csarnokon múlik, vájjon helyes és célszerü-e, hogy a képviselőtestület vábsztoti tagjai az érdekképviseletekből rekruiálódnak. Amíg azonban fennáll az a helyzet, hogy a gazdák, az iparosok, a kispolgárok egyesülete delegálja tagjait a képviselőtestületbe, addig ebből e siyakprlatból a Kereskedelmi Csarnok sem engedhet és minden helyet, amelyet mostanig az érdekképviselet delegáltja töltött be, a kereskedők a legvégsőkig fognak védelmezni. Végül a Csarnok joggal és büszkén hivatkozik arra. hogy tagjainak munkája a városi közgyűléseken mindenkor a haladást szolgálta, azt a reális fejlődést, amely összhangban kellett hogy legyen az adóval amúgy is agyonsanyargatott polgárság érdekeivel. Ezután nagy lelkesedéssel megalakították a választási propaRenda bizottságot s értekezlet dr. Tardos Dezső zárószavai után az elnök éltetésével ért véget. * A választási mozgalmakkal kapcsolatban hire kelt annak, hogy a Kereskedelmi Csarnok ellen Ö3Zszeállitott listán szerepel dr. Szeberényi János orvos neve. Dr. Szeberényi János ur részéről annak közlésére kértek fel bennünket, hogy ő a községi választásoknál jelölést sem a II ik, sem a többi kerületben nem vállal. Kétezer tanKöteles nem iratkozott be az idén Békéscsabán Sokan könnyen veszik a törvényes rendelkezéseket, de nagyon sokan szegénységük miatt nem íratták be gyermekeiket — Nem fogadnak fel ismétlőköteles cselédeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Bákésmegyei Közlöny beszámolt arról a közgyűlésről, melyen egy interpellációval kapcsolatba i a város kulturfanécsnoka bejelentette, hogy a VI ik kerületi iskola építésével addig várni kell, mig a tankötelesek létszáma akkora lesz, hogy az uj iskola építése indokolttá válik. Megemlitette azt is, hogy a Rávay- és Irányiutcai iskolákban most sem teljes a létszám s a VI ik kerületi iskola bizonyára csak még jobban csökkentené ezeknek az iskoláknak létszámát. A kulturtanácsnok bejelentése annál nagyobb feltűnést kellett, miután annak alapját pontos adatok képezték. Utána járván a dolognak beigazolást nyert az a meggyőződésünk, hogy Békéscsabán nagyon sok lehet azoknak a tanköteleseknek száma, okik a kötelező beiratást elmulasztották, máskülönben iskoláinkban nemcsak a teljes létszámnak meg kellene lennie, hanem azt még jóval tul is kellene haladnia a tankötelesek számának. A háború okozta veszteségeket a társadalom már kezdi kiheverni, hiszen már az 1918 ás korosztály is a harmadik és negyedik osztályba jár, az azutáni esztendők születési arányszáma pedig állandóan növekvő, sőt már tul is haladta a békebelit, érthetetlen lenne tehát ebből a szempontból a kulturtanácsos kétségtelenül való tényeken alapuló bejelentéseValóban nem is a háborús veszteség az oka ennek a jelenségnek, sem pedig az a körülmény, mintha iskolákkal tul lennénk halmozva. Az ok kizárólag az, hogy a köteles behatásokat nagyon sokan elmulasztották. A városi tanköteleseket nyilvántartó hivatal szerint 2000 volt ama tankötelesek száma, akiket nem írattak be idejében. Ezekből a hatóság sürgetésére beiratkoztak, vagy elköltöztek, vagy meghaltak 1200 an. Semmiféle hatósági sürgetésre nem iratkozott be 800 s ezt a 800 tankötelest most már a hatóság fogja beiratni. A kérdőrevonás alkalmával különböző mentségeket hoztak fel a mulasztók s ezek között leggyakrabban hangzik el a következő mentség: Nagyon szegények vagyunk, se könyvet, se ruhát venni nem tudunk. És a másik mentség, mely talán a fenntit csak még jobban megmagyarázza : Olyan szegények vagyunk, hogy a gyerekre szükség van otthon. Ámbár nagyon sokan vannak olyanok is, akik a törvény intézkedéseit semmibe sem veszik, mégis kétségbe kell esnünk a dolog felett, amikor a népoktatás ingyenes lévén, mégis beigazolódik az a tény, hogy az ingyenesség dacára a nép a szegénység miatt nem részesítheti gyermekeit az elemi oktatásban, amiből csak az következtethető, hogy talán még sem olyan ingyenes az a népoktatás,