Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-09 / 127. szám

JRfSnrE® 8ZAH AJRA KOEONA Békéscsaba, 1926 junius 9 Szerda 53-ik évfolyam, 127-ik mm BÉIÉSME6YEI KÖZLÖNT POLITIKAI HAPIL&P Előfizetési dijak : Helybon és vidékre postán küldve: negyed^ évre 75.000 kor. ~gy hónapra 25.000 tor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. GyöngyÖai János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Az erzsébethelyiek póstamizériai A postaigazgatóság lehetetlen intézkedései miatt a minisztertől kérnek orvoslást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnapi számunkban beszámoltunk az erzsébethelyiek nyomorúságos pósta viszonyairól, melyek miaít a pöstaigazgatóséghoz fordultak orvosiásért. A postaigazgatóság nyilván, vagy nem is vett magának elegendő faradtságot a viszonyok alapos megismerése céljából szükséges adatgyűjtéshez, vagy pedig teljesen érzeketlen a lakosság jogos panaszaival szemben. Nagyon csodálkozunk azon, hogy ez igazgatóság iiyen könynyedén veszi a dolgokat, annál is inkább, mert hiszen a posta az állem egyik legnagyobb hasznot hajtó válíalata is egyúttal, melynek egészséges szervezetétől függ fokozoltabb jövedelmezősége. Azt pedig tudjuk, hosy azok a vállalatok, melyek a közönségükkel nem sokat törődnek, rendszerint ráfizetnek nemtörődömségükiemég akkor is, ha egyebként nélkülözhetetlen szolgalataihoz a közönség más uton nem jut hozzá. Minden egészséges vállalatnak elsőrendű érdeke tehát, hogy a közönség érdekei se sienvedjenek csorbát, hanem ellenkezőleg a közönség csak dicsérettel és ne elkeseredett panaszokkal emlegesse a vállalatot, mint jelen esetben a postát. Átvizsgáltuk az erzsébethelyiek panaszát minden irányban és azt láttuk, hogy az erzsébethelyiek panasza még nem is meriti ki teljesen a panaszok forrását. Kétségtelen ugyanis, hogy ha a postaigazgatóság a panaszokat megfelelő módon vizsgálta volna meg, látnia kellett volna, hogy Erzsébethely legnagyobb városrésze Csabának és még most is rohamos fejlődésben van. Már mostan akkor, amikor a többi városrészben a kézbesítést 10—12 levél, 4—5 csomag és 2—3 távirat kézbesítő látja el, ugyanakkor eme legnagyobb városrészben most már egyetlen kézbesítő sincs. Ilyen jól intézte el a panaszokat az igazgatóság. Az igazgatóság intézkedésének következménye, hogy most mar, miután a kezbesitést a 2-es posta látja el, csak azok kapják meg például pénzküldeményeiket, akik véletlenül otthon tartózkodnak, mert, ha a címzett nincs otthon, akkor kutyagolhat a 2 kilométeres távolban levő postára, igen sokszor hiaba, mert pénzéhez csak akkor juthat, ha a kézbesítőt véletlenül benn találja. Ellenkező esetben másnap elmulasztva munkáját otthon üldögélhet, mig a kézbesítő megérkezik. Még ennél is roszszabb azonban a csomag kézbe

T sités, mert addig, amíg a postaiggatóság nem javított a postakezelésen, bármely csomagot átvehettek a 3-as számú postán, most a legkisebb csomagért is a 2-ik számú postára kell menni a központból 2, a perifériákról igen gyakran 4—5 kilométerre. Hát ez bizony már nem is falusi, hanem tanyai állapot, egy rendezett tanácsú városban meg egyenesen szégyenletes. Ezek az állapotok, mint mondottuk, már nemcsak a közönségre károsak, hanem rövidesen súlyosan fognak károsodni a kincstári érdekek isj mert a közönség egészen bizonyosan fog találni módot arra, hogy ezektől a tortúráktól szabaduljon. Érthetetlen a postaigazgatóságnak ez a mostoha bánásmódja és legföljebb ugy magyarázható meg, ha feltételezzük, hogy az igazgatóság teljesen megakarja szüntetni az erzsébethelyi postát. Erre vall az a jelenség is, hogy valóságos propaganda folyik a közönség körében az irányban, hogy küldeményeit ne a 3 as számú, hanem a 2-es számú postán adja fel, mert igy annak sorsa biztosabb. Hogy kinek a kezdeményezése ez, nem tudjuk, hogy mi a célja, nem kutatjuk, de azt megállapítjuk, hogy a közönség a legnagyobb megbotránkozással beszél róla s egyúttal különböző, nem éppen kívánatos következtetéseket von le belőle. A telefonkezelés hasonló sérelme az erzsébethelyieknek. Itt is jogos érdekeket veszélyeztet a jelenlegi rendszer. Elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy az előfizetők egy és ugyanazon előfizetési dijért, kétféle elbánásban részesüljenek. A legnagyobb abszurdum az, hogy a városi előfizetők egész napi beszélgetésével szemben az erzsébetheiyiek csak 8—12 ig és 14—18 óráig használhassák telefonjaikat. Ezeken az állapotokon csak egyetlen módja van a segítésnek és pedig az, hogy legkésőbb ez uj palota berendezéség kapcsoltassák be Erzsébethely is a városi központba. A gyárak, hizlaldák, telepek, kereskedők és az összlakosság érdekei megkövetelik, hogy ezeken a bajokon a legsürgősebben segítsenek. Kívánatos lenne azonban, hogy a miniszter, akinek minden panaszukat feltárták az erzsébethelyiek a vizsgálat alkalmával kiküldöttje révén a legkörülményesebben járjon el, mindenesetre gondosabban, mint ahogyan a postaigazgatóság. Kíváncsian várjuk a panasz elintézésének módját és mindenesetre ismételten vissza fogunk o dologra térni, mert a jelenlegi szégyenteljes állapotok nem rendezett tanácsú városban, de még egy kisközségben sem tűrhetők. A hősök emlékünnepe és levente felavatóiinnep Békésen Egyik mult heti számunkban jelzett ünnepséget, a hősök emlékünnepét kedvezőtlen időjárás miatt május 30-ika helyett folyó hó 6-án délelőtt tartotta meg Békés község közönsége, levente felavató ünnepéllyel kapcsolatban. A hősök emlékünnepe folyó hó 6-án délelőtt 10 órakor vette kezdetét a református templom előtt felállított, díszesen parkírozott s vasrácscsal bekerített, virágokkal pazarul feldíszített, hősök impozáns emlékszobra előtt, ahová már ekkorra felvonultak az egyesületek saját zászlóik alatt, az intézetek növendékei, a cserkészek, a vitézek s mintegy 800 főnyi levente csapat s többezer főre menő, az egész piactért betöltő hallgatóság. Valódi festői látványt nyújtott e leventeifjak diszes, katonás felvonulása, a helybeli tűzoltózenekar kísérete mellett, az oktatóik vezetése alatt. A diszes menetet a helybeli vitézek nyitották meg s utánuk következtek a leventék darutollas sapkában, szakaszonkint oktatóik vezetése alatt. Tetszetős formában vették körül az egyenruhás vitézek és leventék félkör alakban a hősök emlékszobrát. Az ünnepély első pontját a Himnusz eléneklése képezte a negyközönség részéről, melyet a tűzoltózenekar kisért. Ünnepi beszédet tartott Moldoványi János főszolgabíró. Magas szárnyalású, hazafias beszédében méltó kegyeletlel emlékezett meg a világháborúban elesett békési hősökről, például állítva őket a leventék elé. A Békési Dalegylet alkalmi, szép éneke után Tiba András ref. segédlelkész szavalta el mély érzéssel s szónoki hévvel Sajó Sándor „Haza megyünk" cimü irredenta versét, zugó taps volt jutalma a kiváló szavalatért, A Békési Iparos Dalárda énekszáma után egy alkalmi verset szavalt vitéz Rostás János s a hősökhöz méltó, lélekemelő, szép ünnepélyt bezárta a reL reálgimnázium ifjúsági énnekkarának éneke. A hősök emlékünnepének folytatásaképen folyt le a leventék felavatási ünnepélye. Scheligó Ernő levente ügyes, talpraesett, rövid beszédben kérte a Levente Egyesület elnökét felavató beszedének megtartására. Faragó László ref. reálgimnáziumi tanár, a békési Levente Egyesület elnöke hazafias hévtől áthatott, eszmékben s tartalomban gazdag gyujtóbeszédet intézett a leventékhez, majd felkérte Csurgai János testnevelési tanárt, a leventeifjak főparancsnokát az esküminta felolvasására, mit a leventék a pillanat jelentőségétől áthatva mondtak utána. Eskütétel, illetve fogadalom után a leventeoktatók kiosztották a leventejelvényeket s minden egyes leventének feltűzték azt. A református egyház nevében Karácson András ref. lelkész, vallásos érzéstől áthatott szép beszédben kérte Isten áldását a leventékre. A Szózat eléneklése után az emlékezetes, szép ünnepély véget ért. Délben mintegy 400 főnyi tanyai levente ingyen ebédet kapott Olasz Fiat autók képviselete Cordatic om|Ánrijm gyertyák, gyujték, fényszórók stb. Automobil ttuiu^um

m felszerelési cikkek gyári lerakata Telefon 144 Faragó Sándornál Békéscsaba F. S. golyós csapágyak Andrássy-ut 50