Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-09 / 127. szám

2 BÉKf SMEGYEI közlöüít Békéscsaba, 1926 junius 9 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békáscsaba, Andrássy-ut 25

. szám alatt Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Szines sevro, lack és croco divatcipők a legújabb színekben. Erős strapacipők olcsó árban. Fehér és szines vászon, tenisz és tornacipők, szandálok kizárólag jó minőségben. — Mérték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett, a legrövidebb időn belül készülnek. a Korona vendéglőben. Ugyanottan gyűltek össze a Levente Egyesület vezetői, Békés község vezetői, a vidéki vendégek és a leventeoktatók közebédre, melyen számos felköszöntő hangzott el. Délután a békési vásártéri sportpályán ritka szép mutatványokkal gyönyörködtették a leventék a nagyszámban összegyűlt közönséget. A csapatok zenés felvonulása ez előre kijelölt helyükre, a közös szabadgyakorlatok gyönyörű látványt nyújtottak. Bemutatták a leventék a tornászainak majdnem minden ágát. 80, 100, 150 méteres síkfutásban, fabot gyakorlatokban, magasugrásban, sulydobásban, távolugrásban, kerékpár-korzóban, gúlákban, 4x100 m-es stafétafutásban gyönyörködött a nézőközönség, zugó tapssal jutalmazva a derék leventéket. Délután fél 7 órakor ért véget a tornaünnepély, mely után Moldoványi János főszolgabíró a levente intézmény fontosságát hangoztatva, meleg szeretettel üdvözölte a levente ifjakat, további buzgalomra, kitartásra buzdítva őket; megköszönte Csurgay János a levente ifjak vezétőjének, Tassy Sándor jegyző testnevelési elnöknek s a leventeoktatóknak fáradságot nem ismerő munkásságát, majd üdvözölve v. Károlyfalvy Ferenc, vármegyei testnevelési felügyelőt s a iöbbi vidéki vendégeket — felkérte vitéz Mucsy Mihálynét és Tassy Sándornét, hogy a zsűri által arra érdemeseknek kijelölt leventék részére az érmeket osszák ki. Kitüntető érmeket kaptak 80 m es futásból: 1. Nagy Zsigmond. 2. Nyeste István. 2. Baiogh István. 4. Almási Gábor. 100 m-es síkfutásból : 1. Hepp Ferenc. 2. Gajdács Mihály. 3. Nagy Károly. 4. Nyeste Gábor. 150 m-es síkfutásból: 1. Scheligó Ernő. 2. Kneufel András. 3. Zelenyánszki György. 4. Ungár József. Magasugrás: 1. Nagy Károly. 2. Harmati József. 3. Hepp Ferenc. 4. Nyeste Mihály. Távolugrás : 1. Nagy Károly. 2. Hepp Ferenc. 3. László Gábor. 4. Harmati József. Sulydobás 5 kilóssal: 1. Almási Gáoor 2. Kneufel András. 3. Kutyik József. 4. Halász Béla. Sulydobás 7 kilóssal: Í.Gál János. 2. Hepp Ferenc. 3. Zelenyánszky György. 4. László Gábor. Siafétafutás : 1. Scheligó Ernő, Harmati József, Hepp Ferenc, Nagy Károly. 2. Matuska András, Kneufel Ferenc, Halász Béla, Kneufel András. 3. Kocsor Mihály, Hídvégi Imre, Gajdács Mihály, Zelenyánszky György. 4. Kis István. Héuely Lajos, Vas Mihály, László István. Este a Bérház nagytermében sikerült táncestély fejezte be a szép levente ünnepélyt. — Fikker Jánosné újonnan berendezett himző előnyomdája újból megnyílt Andrássy-ut 55. sz. alatt. Miért helyes az árvaházra vonatkozó közgyűlési határozat P A felebbezők fontos körülményeket hagytak figyelmen kivül A Békésmegyei Közlöny annak idején megírta, hogy néhányan megfelebbeztík a vármegyéhez a közgyűlésnek az árvahézra vonatkozó határozatát. Amikor készséggel megállapítjuk azt, hogy az illetőket önzetlenség és a város közérdeke vezette akkor, amikor a felebbezést benyújtották, nem mulaszthatjuk el azt sem, hogy rámutassunk azokra a körülményekre, melyeket a felebbezők figyelmen kivül hagytak és amelyek pedig döntőjelentőségüek. Az kétségtelen, hogy a felebbezőket takarékosság vezette. Ámde, ha jobban megvizsgálták volna mindazon kérdéseket, melyek pedig első sorban [figyelembe veendők, látták volna, hogy először nem áll az az állításuk, hogy az uj árvaház drágább lenne mint az átalakított, másodszor pedig azt, hogy ez átalakított árvaház ezenkívül közrendészeti okokból sefli alkalmas. Ha az Urszinyi-féle házat alakítanák át, az annyi költséget igényelne, amennyire a felebbezők nem is számítanak és ez a költség nem is emelné az ingatlan értékét, hanem egészen bizonyosan csökkentené. Mig ugyanis a jelenlegi épület egy igen értékes lakóház, addig az áialakitva jelentektelen értékű lenne, mint árvaház, mert céljainak csak minimális mértekben felelhetne meg. Továbbá a városnak egy állandó tehertétele lenne, meri annak valamennyi szükségletét a városnak kellene vise nie. Mindenhol a világon ugy van, hogy az árvaház és hozzá hasonló intezmények szükségletüknek a nagyobb felét maguk biztosítják. Az árvaházak néhány sertésének hizlaláséval, tehéntartással, barom íineveléssel és konyhakertészettel, ha feleslegeket nem is, de az evi eleségszük&egleteket produkálni képesek. Hol akarnák a felebbezők mindezt a szük udvaru Urszinyi-fele portán elintézni ? Mivel pedig mindezt tényleg ott nem lehet megcsinálni, ebből következik, hogy mindezen cikkeket készpénzért kellene bevásárolni a város közönségének adófilléreiből, mert a fentartási-alap, a 300 hold gerendási földnek ára — fájdalom — hadikölcsönben értékteler.edett el. Helyes tehát a közgyűlés határozata, mely 1000 négyszögöles telken rendeli el felépíteni az árvaházat ezek miatt a szempontok miatt is. De helyes a határozat azért is, mert az csak tévedés,, •hogy az újonnan építendő árvaház a községet közel másfélmilliárdos költsegbe verné; mert tessék csak abból levonni a nagyértékű Urszinyi féie ház becsértékét és az 1000 négyszögölnyi terület eladási árát — akkor majd megláthatják a felebbezők, hogy mennyi effektív megterhelést jelent az uj árvaház a városra ? Mert hiszen csak nem gondolták a dolgot Ugy, hogy az Urszinyi féle ház továbbra is mint a városnak nem szabad tulajdona fog szerepelni ? A közgyűlési határozat azt a város tulajdonává tette, melyet bármikor értékesíthet, ha éppen pénzre van szüksége. Ugyanilyen gyönge lábon állnak az örökösödési törvényre épített érvek is. Az örökhagyó kikötötte, hogy a hagyományozott ingatlanok árvaház céljait szolgálják, de nem kötötte ki azt, hogy a célt ugyanaz az ingatlan szolgálja, még akkor is, ha a célra nem megfelelő. Ez csak természetes. De akkor természetes az is, hogy ha a hagyományozott épület nem alkalmas a hagyományozó által kikötött célnak, akkor teljesül a hagyományozó akarata, ha az örökös módot keres ennek az akaratnak érvényesülésére és ha az más módon nem lehetséges, még a hagyaték értékesítése révén is. Ha a város tehát felépíti az uj árvaházat, mely homlokzatán fogja viselni az alapító nevét, hűségesen teljesítette az örökhagyó akaratát. Foglaljuk tehát össze az itt elmondottakat : az uj árvaház szükségletének egy jó részét maga fogja szolgáltatni, mert alkalmas berendezése erre képessé tenné, mig a régi házban ez lehetetlen. Az örökhagyó akarata 100 százalékon felül teljesíttetik is és hogy ha még ehhez hozzá tesszük azt is, hogy az árvák hadikölcsönei valorizáltatnak — a városnak az uj árvaház csak jelentéktelen költséget fog okozni: akkor azt hiszszük, hogy éppen eléggé megvilágítottuk a kérdést arra, hogy a felebbezők feiebbezésüket visszavonják. A Hadröá közgyűlése A vesetőség józan politikáját támadták a szélsőségesek Vasárnap tartotta meg a Hadröá csabai csoportja közgyűlését, melyen egyrészt az elnökség beszámolt a földreformmal kapcsolatos budapesti útjáról és annak eredményeiről, másrészt döntenie kellett volna a központ ismeretes indítványa következtében a szövetség feloszlatása fölött. Az ülésen 108 tag jelent meg. Rechnitzer Ede elnök a Magyar Hiszekegy eléneklése után az ülést megnyitja és nyomban ismerteti az okokai, melyek a közgyűlés összehívását szükségessé tették. Felkéri Róna Károlyt, hogy terjessze elő indítványát az országos közgyűlés határozatára vonatkozólag. Róna Károly előadó ismerteti a központi határozatot, melynek értelmében a központi szövetség arra való tekintettel, hogy a miniszter a rokkantak ügyét még mindig nem rendezte törvényhozási uton, javasolja, hogy a vidéki csoportok vezetői a közponii vezetőséggel egyetemben mondjanak le és a szövetséget oszlassák fel. Ennek megfelelően Róna azt indítványozza, hogy a közgyűlés fogadja el a központ indítványát. Utána Pribojszky Pál állott fel szólásra és Róna beszédével foglalkozott, folyton eltért a tárgytól. Beszélt a szocialistákról, románokról, tótokról, csak éppen a tárgyról nem. Elfogult beszéde és megállapításai nagy visszatetszést keltettek a tegok körében, mert az elnök tőle többszöri figyelmeztetés után a szót megvonta. Rechnitzer Ede elnök foglalkozik mindkét felszólaló beszédével. Hangsúlyozza, hogy mindig a békés eszközök híve volt, mert az a meggyőződése, hogy megértő munkával mindig több eredményt lehet elérni, mint erőszakkal. Az elnök felvilágosító szavai után a közgyűlés nem fogadta el Róna indítványát, hanem kijelentette, hogy a központ előterjesztendő határozatához fog hozzájárulni. Ezután megválasztották Paróczay Károly ügyvezető igazgatót havi 500.000 K javadalmazással irodavezetőül, ki óráit julius 1-től szerdán és szombaton 8—l-ig, vasárnap 9—12 ig fogja megtartani. Majd következett a központi közgyűlésre kiküldendő tagok megválasztása, mely azonban olyan heves támadásokra adott okot, hogy az elnök kénytelen volt az ülést feloszlatni. Zürichben a magyar koronát 72.20 al jegyezték. Kapható gyógyszertárakban drogériákban és háztartási üzletekben