Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-23 / 91. szám

2 Békéscsaoa, 1926 április 23 A házhely és föld­igénylők nagygyűlése a ligetben Küldöttség keresi fel a föld­mivelésügyi minisztert és aa 0. F. B.-t A csabai házhely és föld igény­lők tegnap este népes gyűlést tar­tottak a Széchenyi ligetben Rech­nitzer Ede elnöklete alatt. Az elnök ismertette a gyűlés összehívásának okát. A házhelyek és földek kiosztásának elodázá­sáért elsősorban a választmány tagjai vonhatók felelősségre, akik nem tettek eleget feladatuknak, kéri a gyűlés résztvevőit, hogy célravezető javaslatokkal álljanak elő. Karamér Lajos bizalmatlan­sági indítványt tesz a választmány ellen. Pribojszky Pál hozzájárul az indítványhoz. A választmányt okolja, hogy az OFB által már igénybe vett földek áruba bocsát­tattak. Such András és Mokos Pál visszautasítják a választmányt ért vádakat. Kvasz László tiszt­viselő a kamuti földbérlet ügyével foglalkozik. Róna Károly java­solja, hogy egy küldöttség válasz­tassák, amely József főherceg előtt tisztelegjen s őt kérje fel a rok­kantak ügyének támogatására. A gyűlés az indítványhoz egyhangú­lag hozzájárult. Azután Rechnitzer Ede elnök terjesztett elő határo­zati javaslatot, mely szerint kül­döttség keresse fel az OFB-t és a földmivelésügyi minisztert, hogy a házhelyek és a földek haladék­talanul kiosztassanak. Kérje azt is a küldöttség, hogy a kiosztás alatt levő házhelyek árubabocsáj­tását azonnal szüntessék be. Az elutasított rokkantak kérelmét ve­gyék újra vizsgálat alá s végül kérje e küldöttség olyan biró ki­küldését, aki minden idejét ennek az ügynek szentelje. A gyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s a küldöttség tagjaiul megválasz­talak: Rechnitzer Ede, Kvasz László, Rácz Lukács, Huszár Sándor, Bobcsek Sámuel, Kaza­mér Lajos, Róna Károly, Pribojszky Pál. Ezzel a nagygyűlés véget ért. Miskolc, Szolnok és Gyula egy szini kerületben Míg Békéscsaba még mindig nem tudja, hogy melyik szini ke­rületbe fog tartozni, eddig Gyula serényen dolgozik, hogy szini ügyét mennél hamarabb dűlőre vigye. Mint értesülünk ugyanis a na­pokban Miskolcon jártak Békés­gyula és Szolnok kiküldöttei, akik most már konkrét formában tár­gyaltak a szini kerület kibővíté­séről és erre nézve már elvben meg is állapodtak. A tárgyalások eredményét a következőkben lehet leszűrni. Szol­nok város és Békésgyula véros közönsége meghívja Sebestyén Gézát, a buda—miskolci színház igazgatóját, hogv társulatéval bi­zonyos időre Szolnokra és Békés­gyulára költözzék. Szeptemberben és októberben Szolnokon tartóz­kodnék a színtársulat, mig a fő­szezon idején — hat hónapig — novemberben, decemberben, ja­nuárban, februárban, márciusban és áprilisban Miskolc lesz a tár­sulat székhelye. Májusra és ju* niusra ismét Szolnokra költözik, juliusban és augusztusban pedig Békésgyulán fog működni a szín­társulat. Ezen kívül a színház igazgatója kötelezi magát arra, hogy a téli szezonban az általa megválasz­tott időben két két hétig vendég­szerepel színtársulatával Szolno­kon, természetesen ugy, hogy ezalatt a miskolci szezon teljesen épségben marad. A városok pe­dig vállalják a fűtés és világítás költségeit. Értesülésünk szerint ezeket a megállapodásokat a közeljövőben írásba fektetik és a szerződést a városok előreláthatólag 3 évre kötik meg a színház igazgatójával. Ez a megosztott szezon 1927-ben lépne életbe. A „Városi Villamosmüvek" megkapta a telepengedélyt Létesítése óta mostanáig telepengedély nélkül működött A „Békéscsaba Városi Villamos müvek" fennállásának és műkö­désének második évtizede is el­múlt és csak mostanában derült ki, hogy telepengedélye nincs. A telepengedély nélküli működésre Fáry István iparfelügyelő jött rá és nyomban sürgetle az engedé lyezés iránti lépések megtételét. ; Az iparfelügyelő sürgetésére a város meg is lartotfa az előirt terepszemlét szerdán, amelyről azonban az iparfelügyelő hiány­zott. A terepszemle természetesen nem talált semmi kifogásolni valót s igy a Villamosmüvek működé­sére megkapta a telepengedélyt. Tegyük hozzá, hogy hála Isten­nek 1 — mert mi lett volna, ha a szemle nem lett volna kedvező ? Újraépítették volna talán a vil­lanytelepet ? A szarvasi evangé­likusok nagy napjai Evangélikus leikéssek értekezlete Szarvason Három napon át ünnepe lesz a szarvasi ág. hitv. ev. egyház tegjainak. Az evang. egyház ve­zetősége vendégül hivta meg a Magyarországi Evang. Lelkész Egyesületet, amelv április 27., 28. és 29. napjain Szarvason tartja szokásos tavaszi értekezletét. Lázas előkészülettel várja a ve­zetőség a három evangelikus fő­pásztort s az eaész országból mintegy 150 jelentkezett lelkészt, akikkei bizonyán az érdeklődő világiak is érkeznek. Április 27-én reggel 8 órakor lelkészi urvacsorát szolgál dr. Rafíay Sándor püspök és Paulik János ev. lelkész. Fél 10 órakor lelkészi értekezlet, amelyen elnöki megnyitó és jelentés utón előadást tart Kapi Béla püspök ; a lelkész magánéleíéről Turóczi Zoltán ózdi lelkész, az egységes liturgiáról Bartos Pál szarvasi felkész. Dél­után 6 órakor vallásos estély a nagytemplomban, amelyen az ün­nepi beszédet Geduly Henrik püs­pök tartja. Április 28 -én Sárkány Béla kecskeméti esperes Írásma­gyarázatot tart, dr. Raffay Sán­dor püspök Egyházunk és a kül­föld cimmel tart előadást; Részle­tek az állam és egyház hatásköri világából, előadó dr. Hendel Vil­mos debreceni egyetemi tanár; Deutoronomium kérdésének mai állásáról dr. Deák János egyetemi tanár szól; a templomról Duszik Lajos miskolci lelkész beszél. Dél­után 6 órakor istentisztelet) ame­lyen Turóczy Zoltán ózdi lelkész prédikál. Április 29 én írásma­gyarázat Marcsek János tokaji lelkésztől; az evange'ikus sajtóról Német Károly lebényi esperes tart előadást; a theológiai olthon ügyeit dr. Deák János egyetemi tanár ismerteti; elemi iskolai hit" tankönyvekről Zsiray Lajos nagy­vázsonyi lelkész nyújt tájékozást. Szóba kerül M&sznyik Endre uj bibliai fordítása és az egységes papiföveg. Végül az esetleges indítványo­kat tárgyalják. 1 enyésszünk selyemhernyókat Az Országos Selyemtenyésztő felügyelőség körirata A m. kir. Országos Selyemte­nyésztő Felügyelőség köriratban közli a községekkel, hogy az ez évi hernyókiosztás a napokban meg fog történni és egyben kéri a hatóságokat, hogy a járáshoz tartozó községekben naponta dob­szóval hirdettesse me?, hogy hol és mikor lehet hernyókért jelent­kezni, továbbá azt, hogy a te­nyésztőknek jogában áll az utak mellett levő eperfákról a lombokat hernyóe'eiésre leszedni. Egyben kéri a hatóságokat, hogyszigoruan büntesse meg azo­kat, kik a hernyótenyésztést bár­miben'is megakadályozzák, vagy a tenyésztőket kigúnyolják. Kéri tooábbá ssját hatásköré­ben annak rendelését, hogy azo­kat a fiatal fákat, amelyeknek törzse 10 centiméter, oltott mész­szel és rézgálicoldattal permetez­zék be és tiltsa el a tenyésztőket attól, hogy annak lombjait is fel­használják etetésre, illetőleg, hogy ahhoz is hozzányúljanak. Az I. osztályú gubó beváltási óra 35, a II. osztályúé 25.000 K. Megfelebbezték-e az öcsödi elszakadás ügyét P A felebbezést bejelentették és mégis elmulasztották Az öcsödi elszakadás ügyében a törvényhatóság által hozott és a község határozatát megsemmi­sítő megyei határozatot Tolnay Antal és hét társa öcsödi lakosok írásban bejelenlették, hogy meg­felebbezik. Egyben kérték, hogy a vonatkozó törvényhatósági hatá­rozatot indokolásával együtt ad ják ki nekik. Tekintettel azonban arra, hogy a község határozatét az öcsödi fő­jegyző felebbezte meg és nem Tolnayék, az alispánnak nem volt módjában a kért határozatot ki­adni, hanem értesítette a feleket, hogy a határozat és annak indo­kolása a megyei Hivatalos Lap­ban jelenik meg. Közben azulán lejárt a felebbe­zési határidő is, azonban felebbe­zés, a fenti bejelentésen kivül nem érkezett be. Igy mos! van is felebbezés, meg nincs. Most az alispánon áll, hogy az indokolás nélküli felebbezést felterjeszti-e, avagy sem. Valószínűleg azonban az előbbi fog megtörténni. Békés megyében pusztit a tüdőgümökör Nagy a csecsemőhalandóság is A Statisztikai Havi Közlemé­nyek legújabb füzete most jelent meg, amely beszámol Bákésvár­megye mult évi népmozgalmi ada­tairól. A hivatalos sta'hztika sze­rint Békésvármegye lakosainak száma 1926. év elején 325.385 volt. A megye területén 1925. év folyamán 3266 házasságot kötöt­tek, a születések száma 9296 volt, a halálozásoké pedig 5638. tehát a természetes szaporulat 3658 lélek. A halálozásokból ezer lélekre tüdőgümőkór következtében tör­tént halálozás 2'2 esett. Szám­szerűleg 697. amely a Tisza bal­paitján, Szabolcsmegyét nem szá­mítva, a legtöbb. A halottak kö­zül egy éven aluli 1488, tehát a csecsemőhalandóság borzalmasan pusztit és az összes halottak 29'8 százalékának felel meg. A népesedési statisztika szerint Gyula város lakóinak száma 24883, Békéscsabáé 45950. A megyebe i községek lakosai­nak száma (10 ezer lakodon felül): Békés29.054, Endrőd 14715, Gvoma 12.126. Mezőberény 12.874. Oros­háza 24.524. Szarvas 25.997, Tót­komlós 10.665. A vatikáni Sixtus­kápolna kórusának ha ngversenye Korábbi híradásaink kapcsán már közöltük, hogy a vatikáni Sixtus-kápolna világhírű 70 tagu kórusa néhány magyarországi ven­dégszereplésével módot nyújt arra, hogy ezen legtökéletesebb és mű­vészi szempontból legkiválóbb és legértékesebb énekkart meghall­gathassuk. A hangverseny egyes időpontjai eltolódást szenvedtek éppen a Vatikán egves kikötései következ­tében, amelyek közül a legsúlyo­sabb az volt, hogy áprilisban a templomok még annyira hidegek és nem melegedtek fel, hogy lehe­tetlenség volt az olaszországi me­leg klímához szokott énekeseknek a hideg templomokban énekelni. A világhírű kórus békéscsabai hangversenye végleges megálla­pítás szerint most már május 10 -én, hétfőn lesz fél 7 órás kez­dettel a róm. kath. templomban, melyre a már megváltott jegyek természetesen érvényesek. A rilka művészi esemény iránt megnyilvánuló szokatlan nagy ér­deklődés, mely a társadalom min­den rétegéből megnyilvánult, kü­lönösen jelentkezett impozáns meg­nyilatkozásban a környék részéről, ahonnan a riagy eseményre fog­ják a közönséget beszállítani. Jegyek Gesmey könyvkereske­désében válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom