Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-09 / 31. szám

Bákpsesaba 1926 február 9 Kedd 53-ik évíolyam, 31-ik sgám júuwLniwi-L-1-uyi

.-i- - min " ' • «> m &« flE (B ZL0N7 POLITIKAI NAPILAP ; Előfizetési dllak : Telefonszám: 7 Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona Főszerkesztő : Tévőnként' Dr. Gyöngyösi JánOS Hirdetés; dijszabás szerint. Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámael Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabás szerint. Veszedelem a vármegyére Mély megdöbbenést keltett az egész megyében a Békésmegyei Közlöny tudósitása, hogy Öcsöd, a törvényhatóságnak ez a virágzó, gazdag nagyközsége, képviselőtestületi ülésén egyhanguankimondotta (ellene egye dül a főjegyző szavazott), hogy elszakad Békésmegyétől és Szolnokmegyéhez csatlakozik. Öcsöd községnek bizonyára súlyos okai lehettek rá, amikor ezt az elszakadást ilyen meggyőző egyhangúsággal kimondotta. A hosszú, százados tradíciókon nyugvó vármegye egységének megbontása ellen a leghatározottabban állást foglalunk, Tolnay Antal öcsödi képviselőtestületi tag felsorakoztatott súlyos érvei alatt azonban nem lehet ennek a mozgalomnak indokolt voltát tagadni. És az indokok között a legsúlyosabb és majdnem kizárólagos az a lehetetlen vasúti összeköttetés és menetrend, amely Öcsödöt utazási időben meszszebbre helyezi a megye székhelyétől, mint akár Bécs városától. Lapunkban régen és sokszor, jelentőségéhez mérten foglalkoztunk a megye vasúti állapotaival, amely mind a közigazgatási, mind a törvénykezési adminisztráció simaságát lehetetlenné teszi és a megyét valójában szétzülleszti. A sok súlyos figyelmeztetés visszhangja kimerült a közigazgatási bizottság egy-egy lagymatag feliralában és a vasút udvarias válaszában, hogy ezért meg ezért minden marad a régiben. Épp ugy rámutattuk Békéscsabánál is arra, hogy ha szomszédos vasúti összeköttetésünk továbbra is ilyen marad, katasztrófálisan fogja sújtani a város gazdasági forgalmát. A városi képviselőtestület hozott is határozatot, tett is bizonyos bürokratikus lépéseket, de a kellő energia és dobverés hiányában minden maradt a régiben. Az öcsödi erélyes akció nyomán jónak láttuk ezekre rámutatni. Ugy tudjuk, több megyei nagyközség is készülődik a menetrend ügyében végre a sarkára állani, hogy változtasson ezeken a már nem is ázsiai, de egyenesen a legsötétebb afrikai állapotokon. Jó lesz, ha a vármegye és Békéscsaba városa komolyan és kellő energiával foglalkozik ezzel a kérdéssel, nehogy egyszerre nagyon kellemetlen meglepetések érjék. A franciák elégedetlenek a pótnyomozással Budapest, febr. 8. A rendőrség a frankhamisitási pótnyomozást most abban az irányban terjeszti ki, hogy mi igaz abból a vallomásból, hogy egy benkjegy nyomó gépet széjjelszedtek és a Dunába dobták. Az sincs még tisztázva a rendőrség előtt, hogy létezett-e egyáltalán az állítólagos Sultze, vagy pedig ez csak költött személy. Egy heti lázas munka után most a pótnyomozás utolsó napjaiban a rendőrség és a franciák is összeállítják a nyomozási mérlegét, Ez a mérleg teljesen pasziv. A franciák is érzik a pótnyomozás eredménytelenségét és amikor még a pótnyomozás formális befejezést sem nyert, a francia detektívek a magyar hatóságok előtt egy ujabb bővített és szélesmedrü pótnyomozás szükségességét hangoztatják. A Kereskedelmi Csarnok évi közgyűlése Beszámoló a Csarnok mult évi munkásságáról. A csabai kereskedők tiltakoznak az üzlethelyiségek felszabadítása ellen Vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok, városunknak ez az agilis érdekképviseleti és társadalmi egyesülése dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. A nagyszámban megjelent tagok zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési termet, bizonyságul a kereskedőtársadalom fejlett testületi szellemének. Dr. Tardos Dezső elnök megnyitván az ülést párhuzamot von az egyesület régi társadalmi és ma inkább érdekképviseleti feladata között. Rámutat a súlyos gazdasági válságra, a kereskedelmi és ipari pangásra, a fokozódó munkanélküliségre, az egyre nehezebb megélhetési viszonyokra, amelyek mind a legnagyobb megpróbáltatás elé állítják a kereskedőket. A hivatalos kereskedelmi politika programmtalan. Az érdekképviseletek feladata tehát, hogy ezt a mulasztást pótolja, kereskedelmünket irányítsa, szervezze és istápolja. Megállapítható, hogy a Kereskedelmi Csarnok ugy lokális vonatkozású, mint az országos kereskedelmet illető ügyekből kivette a részéf. Ha a közgyűlés ugy látná, hogy ezenfelül szükséges a kereskedőknek társadalmi tömöritése is és hogy a Csarnéknak feladata nem csak a kereskedők összességének, de az egyes kereskedőnek kereskedelmi vonatkozású magánügyeit is intézni, ugy megfelelő anyagi áldozatok árán ennek a lehetősége is adva van. Az elnöknek éljenzéssel fogadott megnyitója után dr. Gyöngyösi főtitkár terjesztette elő a választmány jelentését az 1925 évről. A jelentés részletesen felsorolja azt a társadalmi, érdekképviseleti és közéleti munkásságot, amelyet a Kereskedelmi Csarnok e lefolyt esztendőben kifejtett. Az év első erőpróbája volt a városi képviselőtestületi választás, amely a kereskedő osztályt joggal megillető képviselethez juttatta. Pozitív eredménye a mult esztendőnek a csabai vámhivatal felállítása. A vasúti menetrend megindított akciója azonban csak elenyésző, részleges eredményeket tudott elérni. A jelentés itt elismeréssel emlékezik meg az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságéról és mindenekelőtt Hady Antal igazgató kezdeményező és jelentős újításáról, amellyel a szomszédos jellegű rendszeres autóbusz járatot meghonosította. Részt vett a Csarnok a kényszeregyezség revíziójában és a hólabda rendszer ellen inditott országos mozgalmakban. Állandó és szívélyes kapcsolatot tartott fenn az összes helyi hatóságokkal. Közbenjárt a helyi posta iránt felmerült panaszokban, amelyeknek végleges megszüntetése azonban a legjobb akarat mellett is csak az uj postaépület elkészültével várható. A fűszer és élelmiszerüzletek vasárnapi nyitvatartása ügyében a kérdést nyugvó pontra vitte. Hálásan emlékszik meg a jelentés a szegedi kereskedelmi és iparkamara intenzív támogatásáról és kitüntető figyelméről. Majd az egyesület néhány belső ügyét ismerteti. Végül kiemeli Fekete Sándor társelnök 50 éves kereskedői jubileuma alkalmából tartott ünnep jelentőségét, akit a kamara oklevéllel, a kormányzó pedig elismeréssel tüntetett ki. Azután rámutatott a főtitkár az egyesület hivatásának fontosságára, a további jelentős feladatokra, amelyekhez szükség van ujebb áldozatkészségre és a kereskedő fiatalság intenzív bekapcsolódására a közös munkába. A választmány jelentéséhez elsőnek Kulpin Ferenc szólt hozzá. Ugy véli, hogy a menetrend megjavítása érdekében a vezetőség nem tanúsított kellőerélyt. Rámutat, hogy főleg b'zonyos textilcikkek elvámolására a helyi vámhivatal jogosult, amiért is a vámhivatalnak magasabb fokozatúvá való kiépítése szükséges. Végül az üzleti reklámnak bizonyos szórványos nemére hivja fel a figyelmet, amelyet tisztességtelen versenynek minősít. Csillagi Mártonnak személyes kérdésben tett felszólalása után dr. Tardos Dezső elnök válaszol az észrevételekre. A menetrend megjavítása érdekében a vezetőség minden tőle telhetőt elkövetett és a siker hiánya nem rajta múlott. Egyébként a további energikus akció folyamatban van. A vámhivatalnál tapasztalt hiány lehető orvoslására megteszi a lépéseket. A tisztességtelen verseny burkoltabb formáinak kiküszöbölésére legalkalmasabb, ha az egyesület ebben a kérdésben egy ad hoc bíróságot delegál, amelynek elvi határozatait a kereskedők respektálni fogják. Ezután a jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Deutsch Jenő pénztáros a zárszámadást, Péli Mihály a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő, amelyeket a közgyűlés tudomásul vett és a tisztikarnak a felmentvényt megadta. A költségvetést egyhangúlag elfogadták. A költségvetés felhatalmazása alapján néhány héten belül könyvtár áll a tagok és családtagjaik rendelkezésére. Steinberger Imre felszólalásában az egyesületi ház vételét tartja szükségesnek a helység kérdés végléges és megfelelő megoldására. Az elnök tudatja a közgyűléssel. hogy a ház vétel ügyével a választmány már foglalkozott és a kérdés megoldása folyamatban van. Az uj költségvetés a tagdijakat évi 100—400 ezer koronában állapítja meg. A tagdijakat négy osztályba sorozva vagyoni viszonyaik szerint fizetik a tagok. Az ezután megejtett választáson Stern Henriket háznagynak, Révész Jenőt könyvtárosnak és Wiesner Jenőt titkárnak egyhangúlag megválasztották. Nagyobb vitát idézett elő Kővári indítványa, hogy az egyesület tiltakozzék az üzlethelyiségek felszabadítása ellen. Végül is a közgyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy az üzlethelységekmostani felszabadítása ellen tiltakozik, a kitűzött időpont kitolását kéri s ezt az állásfoglalását illetékes helyre való juttatás céljából közli a szegedi kamarával. Végül dr. Tardos Dezső tartotta meg előadását a felértékelési rendeletről élénk érdeklődés mellett,. Ezzel a közgyűlés véget ért. Zürichben a magyar koronát 72-60-ai jegyezték.