Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-09 / 31. szám
2 iMgffiEÖISE W&mMWi Békéscsaoa, 1926 február 9 Békéscsaba februári közgyűlése Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete fubruár 15 én délelőtt 9 órakor tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés rendes tárgysorozatán egy-két fontosabb tárgy szerepel, melyek közül is legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a laktanya ügye és a Vasúti szálloda átépítésének kérdése. Valószínű azonban, hogy mint már egypárszor megtörtént, a póttárgysorozat is hoz különösebb érdeklődést kiváltó pontot. A tárgysorozat a következő : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Gyalogsági laktanya kincstári kezelésbe való átadása ügyében miniszteri leirat. 3. Gyepmesteri szolgálatról szóló szabályrendelet. 4. Megüresedett bizottsági tagsági helyek betöltése. (Villamosmü igazg., muzeumi bizottfág és hősök emlékét megörökítő bizottság.) 5. Vasúti vendéglő átalakítása ügyében előterjesztés. 6. Általános kereseti adó bevétele feloldása ügyében miniszteri rendelet. 7. Kisgazdabank telkének átruházási szerződése. 8. Testnevelési célokra játszótér kijelölése. 9. Községi polgári leányiskola tanerőinek illetményrendezése. 10. Lakásépítés ügyében előterjesztés. 11. Magyar idegenforgalmi szövetség kérelme tagjai sorába való belépés iránt. 12. Grünwald Dávid és neje uccai terjedék átruházása. 13. Viski Hermann uccai terjedék átruházási szerződése. 14. Csikós Lajos és neje kérelme terhelési tilalom feloldásáért. 15. Laurinyecz György esküdt segélyezése. 16. Vasas Mihály főiskolai tanuló segélyezése. 17. Mitykó Mihály hajdú nyugdíjazása. 18. Póttárgysorozatba felvendő ügyek. A Békéscsabai Kisgazda Egylet közgyűlése Igen nagy számmal vonultak fel a kisgazdák egyesületüknek vasárnapi közgyűlésére. A közgyűlést Drienyovszky János elnök nyitotta meg. Megnyitó beszéde az egész közgyűlés örvendetes meglepetésére valóságos kis szónoki remek volt. Szinte csodálkozik az ember, hogy egy egyszerű gazdaember, akinek bizony édes keveset van alkalma szónoki gyakorlatokra ilyen minden izében tartalmas, formájában és kifejezéseiben valósággal remek kis beszédet tudjon mondani. Az a beállítás, ahogyan a mult év időjárási, munka és társadalmi viszonyait tárgyalta, oly megkapó volt, hogy az bizonyára még sokáig emlékezetében fog maradni a jelenlevőknek, kik valósápos tapsviharral honorálták az elnöki bejelentést. Az elnöki megnyitó által teremtett emelkedett hangulatban számolt be Laczó György jegyző az elmúlt év egyleti működéséről. A Kronologikus sorrendben tárta a közgyűlés elé az egylet munkájának egyes szakaszait. Megtudtuk a jelentésből, hogy az egylet, bér csendben működik, igen értékes ku'turmunkát fejt ki. Gazdasági tárgyú előadásai, melyekre mindenkor szerencséd kézzel megválasztott előadókat hívott meg, nagyban emelték gazdáink szaktudását a modern, eredményes gazdálkodás szempontjából. Vándorgyűlései, melyeken ugyancsak előadókról gondoskodott, a felsőbb körök elismerését is kiérdemelték, mint azt dr. Czettler személyes részvétele alkalmával örömmel adta a csabai gazdák tudomására. Az árviz által sujtotlak segélyezéséből is szépen kivette 'részét az egyesület, mert tagjainak adományán kivül maga az egyesület is öt millió koronát adományozott az árvízkárosultak felsegiíésére. A jelentést a közgyűlés örömmel vette tudomásul. Ezután megválasztották a választmány tiz tagját a következőképen : Áchim H. Pál, Machlik Mihály, Kovács Mihály, Zelenyánszky György, Hursan János, Zsilák Mihály (Lázár-uccai), Péli Mihály, Vozár György, Szalay Lajos, Drienyovszky Pál és Mokrán Ádám. A közgyűlés után tartotta ülésvt a házbizottság. A bejelentés szerint az évi tiszlanyereség 51 millió korona, melyből 1,800.000 koronát az árvízkárosultaknak, 500 ezer koronát a szegény gyermekek felruházására adományoztak. A fennmaradó összeget pedig a házalaphoz csatolták. Á jelenlevő kisgazdák a székház mielőbbi felépítését óhajtották, mert annak jövedelmezősége a tapasztalatok alapján biztosítottnak tekinthető, másrészt a csabai gazdák önérzetét sérti az a körülmény, hogy a vidékről bejövő gazdákat, székház hiányában nem képes elszállásolni, ugy hogy azok kenyteienek sokszor szükségszálláson tölteni az éjszakát, mert a szállodák is a legiöbbször zsúfoltak éppen ezen alkalmakkor. 77 frankbizottság gyorsítja tanácskozásait Budapest, febj. 8. Utolsó napok hírlapi polémiája azt az elhatározást érlelte meg a parlamenti bizottság ellenzéki tagjai körében, hogy a bizottság munkáját gyorsítani kell és lehetővé tenni azt, hogy a parlament plénuma a legrövidebb idő alatt foglalkozhassék a politikai felelősség kérdésévei. Az ellenzéki bizottsági tagok köréből vett értesülés szerint, a parlamenti bizottságban olyan indi'ványt terjesztenek elő, hogy a bizottság a tárgyalás menetét gyorsítsa és esetleg naponként kétszer is tartsan ülést. megkezdődött a kisántánt konferenciája Temesvár, febr. 8. Ma, hétfőn Temesvárra éikezett Benes és megkezdődött a kisántánt konferenciája, amelynek főtárgya a frankhamisítás. A konferenciának az a törekvése, hogy a locarnói megegyezés szellemében a Dunamentén is valamilyen megoldás jöjjön létre. A temesvári konferencián a békülékenység hangját nem fogja elnyomni a kardcsörteíés hangja, sőt van olyan felfogás is, amely szerint szenzációs megnyilatkozását várhatjuk azoknak a békeíörekvéseknek, amelyeket Anglia nagy erővel kepvisel és meg akar valósílani a dunamer.ti államok között is. A leventék teaestélye Szombaton megtartott levente teaestély iránt érdeklődő publikum egészen megtöltötte a polgári fiúiskola tornatermét oly annyira, hogy a fiatalságnak egy része helyszűke miatt állva togyasztotta el teáját. A közönség bizonyára szívesen gondol vissza a tea alatti műsorra, melynek énekszámait, monologjait és irredenta színdarabját valóságos tapsorkánokkal honorálta. A műsor kiemelkedőbb számai Mihályi Jolánka énekszámai, továbbá Széli Dezső leventeoktató izzó hazafiságtól áthatott gyönyörű költeménye, amelyet Süli Sándor levente szavalt. „Amikor a Kárpátok megindulnak" cimü irredenta szinmü oly hatást váltott ki, hogy utolsó jelenetét meg is kellett ismételnök. Az egyesület a teaestélyt rendező és azon szereplő összes hölgyeknek fáradozásaiért és anyagi hozzájárulásukért ez ulon mond köszönetet. Minden elismerést érdemel Török Bálint magántisztviselő és levente oktató, aki heteken át nagy hozzáértéssel odaadó és önzetlen fáradozással készítette elő a jólsikerült műsort. Tea és műsor után késő hajnali órákig tartó táncokat járt a fiatalság a levente zenekar lelkes zenéje mellett, A fáradhatatlan oktatók, s a lelkes műkedvelő gárda fáradságát eddig minden sikert télül muló anyagi és erkölcsi siker koronázta. Automobil Club alakul Békéscsabán Békéscsaba és a megye nagyszámú autó- és motorkerékpár tulajdonosait bizonyára nagyöröm fogja eltölteni annak a hirnek a hallatára, hogy az autósport művelői egyesületbe tömörülnek. A mozgalom élén Wagner József festőművész, ifj. Réthy Béla gyógyszerész és Schillinger Ernő kereskedő állanak, akik a napokban felhívást bocsájtottak ki az érdekeltekhez. Az akcióhoz ez impulzust dr. Szelnár Aladárnak, a kir. Magyar Automobil Club vezértitkárának köveíkező levele szolgáltatta : „Örömmel hallom, hogy Békéscsabán és környékén oly szépen fejlődik a motorsport, hogy mér egyesülésre is gondolnak. Véleményem szerint az ottani autósok és motorosok egy értekezletre volnának összehivandók, melyen kialakulna a vélemény, hogy hajlandók-e egyesülésbe tömörülni. Az egyesületnek a Békéscsabai Motorsport Club elnevezést ajánlom. Az értekezleten egy bizottság volna kiküldendő, amely az alakuló közgyűlést és tárgysorozatát állapítsa meg, az alapszabálytervezetet dolgozza ki és a vezetőség jelölését ejtse meg." Ezen levél birtokában indították meg az akciót, melynek végcélja lenne ugy Békéscsaba, mint környékének autó- és motortulajdonosait, nemkülönben ezen nemes sport többi híveit, egy reprezentáns egyesületbe tömöríteni, amely egyesület a legszorosabb nexusban volna a Királyi Magyar Automobil Clubbal és természetszerűleg tagjait mindazon előnyökben részesítené, amit egy ilyen reprezentáns Club tagjainak nyújtani tud. Az egyesületnek egyébként, valószínűleg Békés- (esetleg AradCsanád) megyei Automobil Club lesz az elnevezése, mivel ezzel is kifejezésre akarják juttatni, hogy itt az összes megyebeli és környékbeli motorosok vannak egységbe tömörítve, azonban ennek a részletkérdésnek végleges megállapítása természetesen az alakuló közgyűlés feladata lesz. Az előkészítő értekezlet pontos dátumát és helyét idejében a lapokban fogják közölni. Aki az egyesületbe való belépésre felhívást nem kapott volna és arra reflektál, forduljon az összehívók egyikéhez. HÍREK — Leánycserkész előadás. A polgári leányiskola „27. L. Kanizsay Dorottya" cserkészcsapat nagy kedvvel és buzgalommal készül előadására, melyet az árvízkárosultak javára rendez folyó hó 11-én délután fél 5 órakor a Kultúrpalota nagytermében Csupán önkéntes adományokat kér a jótékonycélra és reméli, hogy jószándékát siker koronázza, miután a város megértő közönsége mindenkor érdeklődéssel és jóakarattal támogatja a cserkészek jómunkáját. Műsor a következő: 1. Himnusz. 2. Árvízi hajós Vörösmarty Mihályfól, szavalja Fábián Erzsébet. 3. Régi magya- nóták. Énekli a csapat. 4. Beszámoló a balatoni táborozásról vetített képekkel. Tartja Walthier Lujza csapatvezető. 5. Cserkészversek. Szaval Kéry Ilonka, Ványa Margit. 6. Irredenta énekek. Előadják Gyömbér Erzsébet, Kovács Judit, Czudor Böske. Rakovszky Emi, Csányi Mária. 7. Badacsonyi kirándulás. Előadja Végh Teri. 8, Csárdás egyveleg. Lejtik Orvos Emi, Gyimesi Ica, Hrabovszky Juci, Kalina Mária. 9. Hiszekegy. Mikló Erzsébet bevezeti a számokat. A műsor közvetlensége minden cserkészbarátnak kedves szórakozást fog nyújtani és minden bizonnyal számos uj barátot fog szerezni e nemes mozgalomnak. — Hárommillió a Kultúrháznak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesifeüe a várost, hogy a Kulturház kezelésére hárommillió koronát utalt ki államsegély fejében. Legközelebb majd foglalkozunk azzal, hogy a Kulturház hogyan is használja ezt az óriási segélyt ? — Megnémult a toronyóra. Amíg szava volt, addig se sok gyönyörűségünk teit benne. A csabai toronyóráról régóta tudiuk, hogy súlyos szervi bajban szenved, az utóbbi időben azonban egészségi állapota olyan rohamosan kezdett hanyatlani, hogy szegény toronyóra néhány nap óta már agonizált. Mint a lázas ember, félrebeszélt és amikor negyedet kellett volna mondania, felet mondott, hét órakor nyolcat hirdetett és ugy tovább, sok épületes bosszúságára a randevúzó fiatalságnak és a kimaradozó férjeknek, akik ha későn jöttek, a rosszmájú toronyóra még rájuk duplázott. A zavarcsinálásért sokat kárhoztatott toronyóra most végre kilehelte lelkét. Mint hivatalosan mondják, ütőszerkezete eltörött. Az egyház alapos reperalura alá véteti, s minthogy a javítás 4—5 napig eltart, a héten a toronyóra néma marad.