Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-09 / 31. szám

2 iMgffiEÖISE W&mMWi Békéscsaoa, 1926 február 9 Békéscsaba februári közgyűlése Békéscsaba r. t. város képviselő­testülete fubruár 15 én délelőtt 9 órakor tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés rendes tárgysoroza­tán egy-két fontosabb tárgy sze­repel, melyek közül is legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a lak­tanya ügye és a Vasúti szálloda átépítésének kérdése. Valószínű azonban, hogy mint már egypárszor megtörtént, a póttárgysorozat is hoz különösebb érdeklődést kiváltó pontot. A tárgysorozat a következő : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Gyalogsági laktanya kincstári kezelésbe való átadása ügyében miniszteri leirat. 3. Gyepmesteri szolgálatról szóló szabályrendelet. 4. Megüresedett bizottsági tag­sági helyek betöltése. (Villamosmü igazg., muzeumi bizottfág és hő­sök emlékét megörökítő bizottság.) 5. Vasúti vendéglő átalakítása ügyében előterjesztés. 6. Általános kereseti adó bevé­tele feloldása ügyében miniszteri rendelet. 7. Kisgazdabank telkének átru­házási szerződése. 8. Testnevelési célokra játszótér kijelölése. 9. Községi polgári leányiskola tanerőinek illetményrendezése. 10. Lakásépítés ügyében előter­jesztés. 11. Magyar idegenforgalmi szö­vetség kérelme tagjai sorába való belépés iránt. 12. Grünwald Dávid és neje uccai terjedék átruházása. 13. Viski Hermann uccai terje­dék átruházási szerződése. 14. Csikós Lajos és neje ké­relme terhelési tilalom feloldásáért. 15. Laurinyecz György esküdt segélyezése. 16. Vasas Mihály főiskolai ta­nuló segélyezése. 17. Mitykó Mihály hajdú nyug­díjazása. 18. Póttárgysorozatba felvendő ügyek. A Békéscsabai Kisgazda Egylet közgyűlése Igen nagy számmal vonultak fel a kisgazdák egyesületüknek vasárnapi közgyűlésére. A közgyűlést Drienyovszky Já­nos elnök nyitotta meg. Megnyitó beszéde az egész közgyűlés ör­vendetes meglepetésére valóságos kis szónoki remek volt. Szinte csodálkozik az ember, hogy egy egyszerű gazdaember, akinek bi­zony édes keveset van alkalma szónoki gyakorlatokra ilyen min­den izében tartalmas, formájában és kifejezéseiben valósággal remek kis beszédet tudjon mondani. Az a beállítás, ahogyan a mult év időjárási, munka és társadalmi viszonyait tárgyalta, oly megkapó volt, hogy az bizonyára még so­káig emlékezetében fog maradni a jelenlevőknek, kik valósápos tapsviharral honorálták az elnöki bejelentést. Az elnöki megnyitó által terem­tett emelkedett hangulatban szá­molt be Laczó György jegyző az elmúlt év egyleti működéséről. A Kronologikus sorrendben tárta a közgyűlés elé az egylet munká­jának egyes szakaszait. Megtud­tuk a jelentésből, hogy az egylet, bér csendben működik, igen ér­tékes ku'turmunkát fejt ki. Gazdasági tárgyú előadásai, me­lyekre mindenkor szerencséd kéz­zel megválasztott előadókat hívott meg, nagyban emelték gazdáink szaktudását a modern, eredmé­nyes gazdálkodás szempontjából. Vándorgyűlései, melyeken ugyan­csak előadókról gondoskodott, a felsőbb körök elismerését is ki­érdemelték, mint azt dr. Czettler személyes részvétele alkalmával örömmel adta a csabai gazdák tudomására. Az árviz által sujtotlak segélye­zéséből is szépen kivette 'részét az egyesület, mert tagjainak ado­mányán kivül maga az egyesület is öt millió koronát adományozott az árvízkárosultak felsegiíésére. A jelentést a közgyűlés öröm­mel vette tudomásul. Ezután megválasztották a vá­lasztmány tiz tagját a következő­képen : Áchim H. Pál, Machlik Mihály, Kovács Mihály, Zelenyán­szky György, Hursan János, Zsilák Mihály (Lázár-uccai), Péli Mihály, Vozár György, Szalay Lajos, Drienyovszky Pál és Mokrán Ádám. A közgyűlés után tartotta ülé­svt a házbizottság. A bejelentés szerint az évi tiszlanyereség 51 millió korona, melyből 1,800.000 koronát az árvízkárosultaknak, 500 ezer koronát a szegény gyermekek felruházására adományoztak. A fennmaradó összeget pedig a ház­alaphoz csatolták. Á jelenlevő kisgazdák a szék­ház mielőbbi felépítését óhajtot­ták, mert annak jövedelmezősége a tapasztalatok alapján biztosí­tottnak tekinthető, másrészt a csabai gazdák önérzetét sérti az a körülmény, hogy a vidékről be­jövő gazdákat, székház hiányában nem képes elszállásolni, ugy hogy azok kenyteienek sokszor szükség­szálláson tölteni az éjszakát, mert a szállodák is a legiöbbször zsú­foltak éppen ezen alkalmakkor. 77 frankbizottság gyorsítja tanácskozásait Budapest, febj. 8. Utolsó napok hírlapi polémiája azt az elhatáro­zást érlelte meg a parlamenti bi­zottság ellenzéki tagjai körében, hogy a bizottság munkáját gyor­sítani kell és lehetővé tenni azt, hogy a parlament plénuma a leg­rövidebb idő alatt foglalkozhas­sék a politikai felelősség kérdésé­vei. Az ellenzéki bizottsági tagok köréből vett értesülés szerint, a parlamenti bizottságban olyan in­di'ványt terjesztenek elő, hogy a bizottság a tárgyalás menetét gyor­sítsa és esetleg naponként kétszer is tartsan ülést. megkezdődött a kisántánt konferenciája Temesvár, febr. 8. Ma, hétfőn Temesvárra éikezett Benes és megkezdődött a kisántánt konfe­renciája, amelynek főtárgya a frankhamisítás. A konferenciának az a törekvése, hogy a locarnói megegyezés szellemében a Duna­mentén is valamilyen megoldás jöjjön létre. A temesvári konferencián a bé­külékenység hangját nem fogja elnyomni a kardcsörteíés hangja, sőt van olyan felfogás is, amely szerint szenzációs megnyilatkozá­sát várhatjuk azoknak a béke­íörekvéseknek, amelyeket Anglia nagy erővel kepvisel és meg akar valósílani a dunamer.ti államok között is. A leventék teaestélye Szombaton megtartott levente teaestély iránt érdeklődő publikum egészen megtöltötte a polgári fiú­iskola tornatermét oly annyira, hogy a fiatalságnak egy része hely­szűke miatt állva togyasztotta el teáját. A közönség bizonyára szí­vesen gondol vissza a tea alatti műsorra, melynek énekszámait, monologjait és irredenta színda­rabját valóságos tapsorkánokkal honorálta. A műsor kiemelkedőbb számai Mihályi Jolánka ének­számai, továbbá Széli Dezső le­venteoktató izzó hazafiságtól át­hatott gyönyörű költeménye, ame­lyet Süli Sándor levente szavalt. „Amikor a Kárpátok megindulnak" cimü irredenta szinmü oly hatást váltott ki, hogy utolsó jelenetét meg is kellett ismételnök. Az egyesület a teaestélyt rendező és azon szereplő összes hölgyeknek fáradozásaiért és anyagi hozzájárulásukért ez ulon mond köszönetet. Minden elis­merést érdemel Török Bálint magántisztviselő és levente oktató, aki heteken át nagy hozzáértéssel odaadó és önzetlen fáradozással készítette elő a jólsikerült műsort. Tea és műsor után késő hajnali órákig tartó táncokat járt a fiatal­ság a levente zenekar lelkes ze­néje mellett, A fáradhatatlan ok­tatók, s a lelkes műkedvelő gárda fáradságát eddig minden sikert télül muló anyagi és erkölcsi siker koronázta. Automobil Club alakul Békéscsabán Békéscsaba és a megye nagy­számú autó- és motorkerékpár tulajdonosait bizonyára nagyöröm fogja eltölteni annak a hirnek a hallatára, hogy az autósport mű­velői egyesületbe tömörülnek. A mozgalom élén Wagner József festőművész, ifj. Réthy Béla gyógy­szerész és Schillinger Ernő keres­kedő állanak, akik a napokban felhívást bocsájtottak ki az érde­keltekhez. Az akcióhoz ez impul­zust dr. Szelnár Aladárnak, a kir. Magyar Automobil Club vezér­titkárának köveíkező levele szol­gáltatta : „Örömmel hallom, hogy Békés­csabán és környékén oly szépen fejlődik a motorsport, hogy mér egyesülésre is gondolnak. Véle­ményem szerint az ottani autó­sok és motorosok egy értekez­letre volnának összehivandók, melyen kialakulna a vélemény, hogy hajlandók-e egyesülésbe tömörülni. Az egyesületnek a Békéscsabai Motorsport Club elnevezést ajánlom. Az értekez­leten egy bizottság volna kikül­dendő, amely az alakuló köz­gyűlést és tárgysorozatát álla­pítsa meg, az alapszabályterve­zetet dolgozza ki és a vezető­ség jelölését ejtse meg." Ezen levél birtokában indították meg az akciót, melynek végcélja lenne ugy Békéscsaba, mint kör­nyékének autó- és motortulajdo­nosait, nemkülönben ezen nemes sport többi híveit, egy reprezen­táns egyesületbe tömöríteni, amely egyesület a legszorosabb nexus­ban volna a Királyi Magyar Auto­mobil Clubbal és természetszerű­leg tagjait mindazon előnyökben részesítené, amit egy ilyen repre­zentáns Club tagjainak nyújtani tud. Az egyesületnek egyébként, valószínűleg Békés- (esetleg Arad­Csanád) megyei Automobil Club lesz az elnevezése, mivel ezzel is kifejezésre akarják juttatni, hogy itt az összes megyebeli és kör­nyékbeli motorosok vannak egy­ségbe tömörítve, azonban ennek a részletkérdésnek végleges meg­állapítása természetesen az alakuló közgyűlés feladata lesz. Az előkészítő értekezlet pontos dátumát és helyét idejében a la­pokban fogják közölni. Aki az egyesületbe való belépésre felhí­vást nem kapott volna és arra reflektál, forduljon az összehívók egyikéhez. HÍREK — Leánycserkész előadás. A polgári leányiskola „27. L. Kani­zsay Dorottya" cserkészcsapat nagy kedvvel és buzgalommal készül előadására, melyet az ár­vízkárosultak javára rendez folyó hó 11-én délután fél 5 órakor a Kultúrpalota nagytermében Csu­pán önkéntes adományokat kér a jótékonycélra és reméli, hogy jó­szándékát siker koronázza, miután a város megértő közönsége min­denkor érdeklődéssel és jóakarat­tal támogatja a cserkészek jó­munkáját. Műsor a következő: 1. Himnusz. 2. Árvízi hajós Vörös­marty Mihályfól, szavalja Fábián Erzsébet. 3. Régi magya- nóták. Énekli a csapat. 4. Beszámoló a balatoni táborozásról vetített ké­pekkel. Tartja Walthier Lujza csapatvezető. 5. Cserkészversek. Szaval Kéry Ilonka, Ványa Mar­git. 6. Irredenta énekek. Előadják Gyömbér Erzsébet, Kovács Judit, Czudor Böske. Rakovszky Emi, Csányi Mária. 7. Badacsonyi ki­rándulás. Előadja Végh Teri. 8, Csárdás egyveleg. Lejtik Orvos Emi, Gyimesi Ica, Hrabovszky Juci, Kalina Mária. 9. Hiszekegy. Mikló Erzsébet bevezeti a szá­mokat. A műsor közvetlensége minden cserkészbarátnak kedves szórakozást fog nyújtani és minden bizonnyal számos uj barátot fog szerezni e nemes mozgalomnak. — Hárommillió a Kultúrház­nak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesifeüe a várost, hogy a Kulturház kezelésére hárommil­lió koronát utalt ki államsegély fejében. Legközelebb majd foglal­kozunk azzal, hogy a Kulturház hogyan is használja ezt az óriási segélyt ? — Megnémult a toronyóra. Amíg szava volt, addig se sok gyönyörűségünk teit benne. A csabai toronyóráról régóta tudiuk, hogy súlyos szervi bajban szen­ved, az utóbbi időben azonban egészségi állapota olyan rohamo­san kezdett hanyatlani, hogy sze­gény toronyóra néhány nap óta már agonizált. Mint a lázas em­ber, félrebeszélt és amikor negye­det kellett volna mondania, felet mondott, hét órakor nyolcat hir­detett és ugy tovább, sok épüle­tes bosszúságára a randevúzó fiatalságnak és a kimaradozó fér­jeknek, akik ha későn jöttek, a rosszmájú toronyóra még rájuk duplázott. A zavarcsinálásért sokat kárhoztatott toronyóra most végre kilehelte lelkét. Mint hivatalosan mondják, ütőszerkezete eltörött. Az egyház alapos reperalura alá véteti, s minthogy a javítás 4—5 napig eltart, a héten a toronyóra néma marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom