Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-09 / 55. szám

2 BEKESHEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 március 9 rammjának elsejéül tűzte ki részletes kidolgozását, s az országos tanáregyesület nyomtatásban juttatja el minden középiskolához a gyakorlatba való átültetés végett az iskola anyagába és nevelő eljárásába a változott viszonyoknak és feladatoknak megfelelő sok uj mozzanatot bevivő tanulmányt, amelyért a gyűlés köszönetéi fejezte ki az előadónak. A gyűlést követően hangverseny volt ugyanott a középisk. tanáregyesület javára. Előkelő, intelligens közönség teljesen megtöltötte a termet s a műsor minden értékes számát nagy figyelemmel és lelki élvezettel hallgatta. A középpontban Maday Gyula dr. orsz. elnök előadása állott a magyar földről. Egy mélylelkü költőnek, egy lelkes tanárnak, egy koncepciózus nemzetgazdónak s egy faját rajongóan szerető magyarnak áhítatos, poétikus szárnyalású himnusza volt az előadás, melynek finom szépségeivel és nagyszerű igazságaival nem tudott betelni a közönség. Sajó Sándornak, az orsz. nevü költőnek saját magától és az istenáldott, kivételes tehetségű Berentés Lajos békési tanártól előadott költeményei a legmegrázóbb, nemes lelki élmények közül valók voltak. Ilyen őszinte, ilyen meleg hatást, a lelkek ily áhítatos megrendülését nyilvános előadásokon még nem tapasztaltuk. Muntyán Ilona dr.-ban egy nagyon kellemes, abszolút muzsikális, tiszta és kulturált hangú énekesnőt ismert meg a közönség, amely az előadott áriákért és dalokért melegen ünnepelte a művésznőt. Bartyik Mátyás dr. ismert nemes, férfias, kifejező művészetével adta elő Maday Gyula dr. A magyar ló c. versét. Általános feltűnést keltett a fővárosi és vidéki vendégek közt két derék dalárdánk : az Iparos és MÁV-dalkömek nálunk már előnyösen ismert nagyszerű fegyelmezettsége és meglepő énekkulturája. A minden izében nemes magyar levegőjű hangversenyről lélekben gazdagodva a legteljesebb megelégedéssel távozott a közönség. Este a Próféta vendéglőben 80 teritékes bankett volt, amelyen a helybeli intelligens társadalom s a testvérintézetek tanárai, tanítói vettek részt a fővárosi és vidéki vendégeken kivül. A sok lelkes, szebbnél-szebb beszéd közül is kimagaslott Maday Gyula dr. beszéde a magyar tanár morális tulajdonságainak nagy nemzeti ériékérői, továbbá Kovacsics Dezső főispánnak lucidus elmésségü, markáns beszéde a tanári hivatásról és Korniss Géza dr. lendületes tósztja Sajó Sándorra. Lippay György dr. tanker. kir. főigazgató a tanügyi felsőbb hatóságok őszinte örömének és bizalmának adott kifejezést az uj alakulással szemben. Mindent összevéve, az ünnepségek lelkes, tartalmas, eszmemozdító lefolyása a legjobb reményeket kelti az uj tanári kör sikeres munkája iránt. ZQrichben a magyar koronát 72-80 al jegyezték. Megdöbbentő képet mutat az alispáni jelentés az ipar- és kereskedelem helyzetéről Az árvízkárok súlyosak és még súlyosabbak lehetnek Dr. Daimel Sándor alispán havi jelentéséből vettük ki az alábbi súlyos, mondhatnánk tragikus megállapításokat, ahol igen szomorú képet fest az alispán az ipar katasztrofálisan súlyos helyzetéről és megállapítja, hogy a megye több községében olyan súlyos helyzetben él az iparosság, hogy a raktárán levő kész iparcikkeket ajánlja fel adótartozásainak fedezésére azzal, hogy árverezzék el és az igy befolyó összeget fordítsák az adótartozásaik fedezésére. De hasonlóan súlyos helyzetben van a kereskedelem, melynek szomorú helyzetét a napról-napra szaporodó kényszeregyezségi eljárások bizonyítják. Az árviz okozta pusztításoknak most már teljes képe bontakozik ki. Gyulaváriban a viz alól kikerült vetés 8—10 százaléka elpusztult és félő, hogy, ha kedvező időjárás nem lesz, a túlságosan felázott talajban nehéz lesz a tavasziak elvetése. A mezőgazdasági munkásság helyzete is igen nehéz. got választotta meg. Az igazgatóság uj tagja lett s egyszersmind az intézet elnökéül megválasztották ifj. gróf Merán János nagybirtokost, uj igazgatósági tagul Malatinszky Lajos ny. főispánt, mig a felügyelőbizottság elnökéül Zsupka Istvánt, a gr. Wenckheim uradalom főintézőjét. s Végül a részvényesek közül dr. Biró Emil kért szót. Az intézet szép üzleti eredményében jelentékeny része van a szorgos és lelkiismeretes tisztikarnak, amelynek felszólaló indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavaznak. Majd Sajben Pál részvényes szólalt fel és az iparosok nevében elismerését fejezve ki azért az előzékenységért, amellyel az intézet az iparosság hiteligényeivel szemben eljárt, további támogatását kérte a sok bajjal küzdő iparosság gazdasági törekvéseinek. A közgyűlés az elnök éltetésével ért végei. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank közgyűlése. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank, megyénknek ez a fiatal, de egyre nagyobb arányokban fejlődő és kereskedelmi s ipari körökben nagy népszerűségnek örvendő pénzintézete vasárnao délelőtt tartotta közgyűlését IpolyiKeller Iván alelnök-igazgató elnöklete alatt a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Az elnök megnyitván az ülést, üdvözölte a megjelenteket s a jegyzőkönyv vezetésére dr. Prónai Ernő ügyészt kérte fel. Ezután Steinberger Imre ügyvezető-igazgató mulatta be a felértékelési rendelet értelmében a társaság megnyitó mérlegének tervezetét, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Eszerint az intézet saját tőkéinek összege a felértékelés után 210,000 pengő. Ugyancsak Steinberger Imre ügyvezető-igazgató terjesz'et'e elő az igazgatóság részle'es jelentését a lefolyt üzletévről. Az egész év folyamán fokozódó hiteligényeket az intézet teljes mértékben kitudta elégíteni. A bizalom jelét láthatni abban, hogy a betétállomány a megelőző évi 1 milliárdról négy és fél milliárdra emelkedett. A legteljesebb hálával emlékezik meg a jelentés az anyainlézeínek, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak értékes támogatásáról. A ki helyezések 6 milliárdról 14 milliárdra emelkedtek. Nagy forgalmat bonyolitolt le az intézet a deviza és valuta üzletágban. Az igazgatóság és felügvelőbizottság jelentésének elfogadása után a közgyűlés megállapította a mérleget és határozatot hozott a nyereség fe'osztását illetőleg. A folyó évi tiszta nyereség 343 millió, amelyből részvényeseinek részvényenkint 30000 K osztalékot fizet. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és a felmentvényt megadta. Ezután az igazgatóság indítványára a közgyűlés az intézet alaptőkéjét felemelte, ugy hogy saját tőkéi egy milliárd koronával emelkednek. Az alapszabályoknak megfelelő módosítása után a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottsáMüsoros estély Körösladányban az árvízkárosultak javára Körösladány község közönsége dr, Kovacsics Dezső főispán Békés- és Biharvármegyék árvizkormánybiztosa ifj gróf Merán János nagybirtokos és dr. Temesváry Imre kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő Őméltóságaik fővédnöksége, Kiss László szeghalmi járás főszolgabirájának védnöksége alatt a békésvármegyei árvízkárosultak javára mult hó 28án nívós jótékonycélu előadást rendezett táncmulatsággal egybekötve. Nagyszámban megjelent előkelő közönség előtt tartotta 'megnyitó beszédét Tóth József ref. lelkész, ki az emberbaráti szeretet magasztos voltát igen lendületes és szép szavakkal fejtegette. Ezután a körösladányi műkedvelő zenekar a Senvenier de Rákóczit (Linka) játssza kitűnő összjotékkal, melynek betanítása Bella Zsigmond ref. kántort dicséri. Panaszkodnak a magyar szelek cimü költeményt Gyula ; Diáktól, megrendítő drámai hatással szavalta Gyökössy Dániel református lelkész. Reményhez, Csokonaitól, szép sikerrel énekelte a Körösladányi Dalárda. ' Szűcs Gergely debreceni zenetanár hegédüszólója értékes művészi játékával a közönséget magával ragadja és percekig ünneplik a kiváló művészt. Dr. Bartyik Mátyás békéscsabai kath. lelkész az „Árviz" c. saját költeményét szavalta, mely a magas nivóju estély egy kiemelkedő fénypontja volt ugy tartalom mint előadás tekintetében. Következtek a békésmegyei árvízről szóló vetitettképek Szabó Tibor rendezésében Szeghalmi Gyula és Feldmann Sándor által készített színes felvételekből, melyhez a kisérő szöveget irta és felolvasta dr. Tóth Béla szolgabíró. A szórakoztató és tanulságos felolvasásban rámutatott a/, árvízzel kapcsolatban a siralmas Trianonra. Papp Lajosné, ref. tiszteletes neje kiváló zongorakisérete mellett Szűcs zenetanár néhány hegedűszámmal kedveskedett a közönségnek. A dalárda és a zenekar szép számai után dr. Kiss László főszolgabíró gyönyörű záróbeszédével fejeződött be az ünnepély. A műsoron levő számokat Pándy István jegyző konferálása vezette be. Este a vendégek tiszteletére vacsora volt az Uri Kaszinóban. WWWWAWWWWWWWWWW A Békéscsaba-városi Jakarékpénztár Rt. közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta a Békéscsaba városi Takarékpénztár évi közgyűlését. A közgyűlésen megjelent 39 részvényes 294829 részvénnyel és 14830 szavazattal. Dr. Debreceny Lajos elnök üdvözli a megjelenteket és megállapítja a határozatképességet s az ülést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Timkó János és Illés Dávid részvényeseket jelöli ki a közgyűlés. Ezután a tárgysorozat második pontja kerül sorra a vonatkozó miniszteri rendeletnek megfelelően az 1925 január l-re felértékelt megnyitó mérlegnek, az uj alaptőkének és tőketartaléknak és a részvények névértékének megállapítása. A közgyűlés ugy határoz, hogy a jövőben egy részvény 100 darab régi részvény összevonása alapján 20 pengő értékű lesz, azaz a jelenlegi 423000 darab részvény helyett 4230 darab lesz. Az alaptőke pengőértékre átszámítva 84600, a tartaléktőke pedig 33595 pengőben állapíttatott meg. Következett a felértékelés folytán szükségessé vált alapszabálymódosítás. Az igazgatóság terjesztette ezután be évi jelentését, melyből kitűnik a takarékpénztár mult évi tisztanyeresége, 218,507.493'57 K. Ebből a nyereségből osztalékra 105.750.000 koronát fordit a közgyűlés s az 1000 koronás részvényenként 500 korona osztalékot fizet már a mai naptól kezdve. Az igazgatóság jelentését a közgyűlés örömmel vette tudomásul s a felmentvényt megadta. A közgyűlés végén dr, Czibesz SCHLICK-NICH0LS0N gép-, waggoii em hajógyár rt. szegedi mintaraktára 6ITILT Szeged, Kölcsey-u. 11. (Feketesas-u. sarok) TELEFON 11-37