Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-17 / 62. szám

Békéscsaba. 1926 máreins 17 Szerda 53-ik évfolyam, 62-ik szára BEEESHEGfTEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba c II, kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabás szerint. Dr. Korniss Géza beszéde a csabai Kaszinó máreinsi ünnepén Mélyen Tisztelt Uraim ! A Kaszinó-egylet választmánya azzal a felszólítással tisztelt meg, hogy leg\ek a mai ünnepnek szószólója. Én készséggel engedtem a felhívásnak, mert a tengődés szomorú napjaiból jól esik lelkemnek, néhány pillanatra vissza merülni a?okba a fenyes régiókba, hol pezsgőn lüktet a nemzet élet ereje. Ez az eiő átalakítja áliami és társadalmi berendezkedesünk egész szerkezetét, gyökerei azonban e nagy átalakulásnak még a francia forradalom talajába nyúlnak vissza. A kereszténység megalapítása óta a francia forradalom volt az emberiség megváltásának leghatalmasabb mozgalma. A Luther forradalmának inkább filozófiai. Cromwell forradalmanak inkább politikai éitéke volt, de a francia forradalom a filozófiai és politikai kérdések mellett felölelte a társadalom problémáit is. E három nagy jehzóbol az angol mozgalom a szabadsagot, a germán reformáció a testveriseget érvényesítette, a francia nemzet a szabadság és testvériség mellé zászlajára irta az egyenlőséget is. De az emberiség megváltása még sem valósult meg. A császárság eszméje kioltotta a francia forradalom fáklyáját. Bonaparte Napóleon inkább szerette a fegyelmet, mint a szabadságot, s 20 év múlva Danton halála után Európa népei újból vissza sülyedtek a korábbi gyámkodás állapotába. De ez csak látszat volt. A forradalom vetése nem pusztult el, csak takaró aló került. A felülkerekedett önkény hólepellel borította be, de az eszme élt. Az erők körforgási törvénye az erkölcsi világban is érvényesül az eszmék hallhatatlanságának alakjában. Egyetlen igazságot sem ismerünk, amely meghalt volna. A mult század első fele a francia forradalom által elhintett magvak csirózásónak a korszaka volt. 1848 elején ezek a csirák kibújtak a földből és hatalmas történelmi erő alakjában európa szerte betöltik az áliami és társadalmi életnek minden zugát. Ez a történelmi erő ülteti nálunk is a rendi szervezet, a prerogativák helyébe az állampolgári egyenlőséget, az állami omniponlenciával szemben diadalra viszi az ember veleszületett jogát: az állampolgári szabadsagot, a gazdasági kötöttséggel szemben meghozza a gazdasági felszabadulást, államvallással szemben kiharcolja a lelkiismeret szabadságát és az Isten kegyelméből való királyság helyébe a népszuverénitás elvét és a ma már ingadozó parlamentarizmus gondolatát ülteti. Ezek azok az eszmék, amelyek végig vívták az egész világon a maguk sokszor véres harcát, felszabadi tolták az emberiseget, ezáltal a tehetségek légióit állítva az emberi kultura, a nemzeti nagyság és az igazság szolgálatába. A magyar nemzet — fájdalom — nem sokéig élvezhette felszabadulásának örömeit. Közjogi helyzetünk sajátossága Ausztriával és a dinasztiának magyar aulikus köröktől is táplált féltékenysége véres harcok szinterévé tették hazánkat, melyeknek áldozatul estek legjobbjaink. Petőfi Sándor, a szabadságharc e lánglelkü Tirtseusa elégett saját lelkesedese tüzében ; ugy tett, miként a napsugár: felkelt egy szép hajnalon, szetárasztotta fényét s felmelegített minden magyar szivet és ellünt az alkonyat egy szomoiu órájában, miként a nap eltűnik a nyugali bércek árnyai mögött. Bűbájos szava ma is cseng füleinkben, s e tiszta hangok hatása alatt fogadja még az uj nemzedék : Talpra magyar, hí' a haza. Kossuth Lajossal pedig a mult század legnagyobb Demosthenesével megismétlődött Prometheusz sorsa. Hajthatatlan elvei az Adria partjához láncolták, s bujdosó lelke nem talált megnyugvást, mert a nemzeti lemondás keselyüként marcangolta szivét. Nincs tragikusabb sors, mint az övé. Tetteiejevel oly müvet alkotott, melyen nem fog a századok rozsdája, s nála is hatalmasabb viszonyok a titóni erőt haláléig lekötve tartották fájdalmas hontalanságban. Mivé lett volna drága, szép hazánk, ha annak ügyeit élte végéig ő vezethette volna I Ha az ő lángesze irányítja fejlődésünket, ha az ő energiája forrása maradhat a tétovázó közfelfogásnak, ha az ő önzetlen hazaszeretete átjárja a nemzet vérkeringését I Széles ismeretköre mennyi botlástól, akaratereje mennyi gyengeségtől, hajthatatlan lelke mennyi áldozattól és mennyi megaláztatástól óvta volna meg a nemzetet. „Emlékirataiban" a zsenik kivételes látnoki tehetségével megjósolja nemzetének mai katasztrófáját, mint a dualisztikus államforma következményét. És ha most — 78 év multán — körülnézünk e kis hazában, vájjon mutatkozik-e ezen nemzedékben az önfeláldozásnak, az őszinte lelkesedésnek és a haza iránti áldozatkészségnek ez a mértéke, amelyre példát ők mutattak ? Megelégedéssel szemlélhetjük talán a közelet makulátlanságát, vagy a társadalmi erők együttműködésének harmóniáját 1 ? (Folytatjuk) Szenzációs eseményeket várnak Bethlen genfi szereplésétől Budapest, márc. 16. A Magyar Sajtóügynökség jelenti: A nemzetgyűlés kétheti szünet utón ma újból összeült. Pár nappal ezelőtt még lázas érdeklődés előzte meg a parlament mai ülését. Ellenzeki körökben ugyan's szémitottak arra, hogy a frankvita a mai nappal ujabb lendületet vesz és az ellenzéki akció olyan méretben fog kibontakozni, amelynek politikai konzekvenciái elmaradhatatnok lesznek. Ez volt a helyzet néhány nap előtt, amikor a politikai körök biztosra vették, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök, a nemzetgyűlés keddi ülésére már hazaérkezik. Ismeretes, hogy a helyzet közben lényegesen megváltozott. A miniszterelnök egy ideig még Genfben marad. A miniszterelnökhöz közelálló helyről ugy informálták munkatársunkat, hogy a miniszterelnök kedden, vagy csütörtökön érkezik haza. Ennek okát politikai körök' ben nem csupán annak tudják be, hogy a miniszterelnök jelen óhajt lenni a Népszövetség mai ülésén, amely Németország felvételében dönt és véglegesen elsimítja a konlliktusokat, hanem jólinformált helyen tudják, hogy a miniszterelnök genfi tartózkodásának meghosszabbítása igen jelentős és Magyarországra rendkívül fontos tárgyalásokkal van összefüggésben. Feltűnő volt, hogy a miniszterelnök Genfben milyen szives fogadtatásban részesült a külföldi diplomaták részéről és a jelentések beszámolnak arról, hogy Bethlen nemcsak Brianddal és Chamberlainnel folytatott eszmecserét, hanem Stresemann dr. né met külügyminiszterrel és dr. Luther birodalmi kancellárral is, sőt hosszasan és szívélyesen tárgyalt dr. Nincsics szerb külügyminiszterrel is. Jól informált helyen azt is tudják, hogy ezeknek a tárgyalásoknak jelentős kihatása lesz a magyar politikai életre, mert ezek a tárgyalások nagy országos érdeket szolgálnak. Egyesek, sőt az ellenzéki körök is tudják, hogy a miniszterelnök külföldi tanácskozásai nemcsak hogy lényegesen enyhítették Magyarországgal szemben a frankügyből támadt hangulatot, de a miniszterelnöknek legmesszebbmenőleg sikerült a külföld barátságos figyelmét újólag Magyarország felé irányítani. Junius 30-án megszűnik a nyugdijasok „genfi levonása" Budapestről jelentik : Többizbera szóba került már a nyugdijak terhére eszközölt úgynevezett „genfi levonás" kérdése. A nyugdíjasok Illetményeit terhelő 5—15 százalékos levonás tudvalevően a szanálótörvény érteimében a szanálás időtartamára jerjedt ki. Ezek szerint 1926 junius 30-a, vagyis a szanáló időszak vége a genfi levonás utolsó határideje. Arra való tekintettel, hogy a legutóbb különböző híresztelések terjedtek el erről a „genfi levunásról", érdeklődtünk beavatott helyen, ahol ezeket a felvilágosításokat kaptuk: — A szanálás értelmében a nyugdijakból eszközölt levonás ennek a költségvetési évnek a végéig szól, a törvény szerint. A jövő költségvetési évben, vagyis mór az idei év julius 1-től kezdve ez a levonás megszűnik, tehát minden ezzel ellenkező híresztelés valótlan. 77 szoholÜQij nyomult előtérbe Budapest, március 16. A főkapitányságon már nem annyira a frankügygyei, mint inkább a régi szokolhamisilási ügygyei foglalkoznak. A frankügyben mindössze egy szembesítés történik ma, még pedig Rába Dezső szembesítése Radványi Józselfel, az Első Magyar Biztosító tisztviselőjével* akivel annakidején Windischgiáizék Schultze leányának életbiztosításáról tárgyaltak. Csehország lemond népszövetségi tanács tagságáról Genf, márc. 16. A népszövetségi válság elsimult. Létrejött a megegyezés, most már csak a brazíliai kormány távirati hozzájárulását várják, a megegyezéshez, amely szerint Svédország és Csehország lemond tagsági jogáról és helyettük Lengyelországot és egy északi államot vesznek be a Népszövetségbe. Ha a brazíliai kormány hozzájárulása késne, ugy nem szerdán, hanem csütöriökön veszik fel Németországot a Népszövetségbe.