Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-17 / 62. szám

8 Bf! KÉSHEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 március 14 A március 15-iki ünnepségek Békéscsabán Az idei március 15-ét Békéscsaba társadalma mintha az idén még az eddigieket is felülmúló lelkesedéssel, igaz, bensőséges hazafias érzéssel ünnepelte volna. Az a meggyőződésünk, hogy a nemzeti érzés, mintha ezen a március 15-én hatványozottabb mértékben nyilatkozott volna meg, egybe forrasztván a város társadalmát felekezeti, politikai és társadalmi állásra való tekintet nélkül. A sok sivár, nyugtalanító jelenség, mely közéletünket olyan mássá teszi, mint a háború előtti volt, mintha ezen a napon a lelkeket össze forrasztó hazafias érzés elől a perifériákra hátrált volna. Bár soha se jöhetnének vissza... Az ünnepségek az iskolákban kezdődtek. Az összes elemi iskolák, ugy az államiak, mint a felekezetiek a délelőtt folyamán rendezték, valamennyi iskolában szép közönség előtt ünnepeiket. A Révay uccai elemi iskolában az ünneppel kapcsolatban avatták fel a miniszter által az iskolának adományozott szép nemzeti zászlót is. A leánygimnázium gyönyörű ünnepélyének kiemelkedő mozzanata Muntyán Izabella VIII. o. t. formás, költői lendületü ünnepi beszéde, Bogdány Júlia és Patay Mária szavalatai és Bónis Emma ig^n jól előadott énekszáma. A községi polgári leányiskola hétfőn délután a kultúrpalotában hatalmas közönség előtt tartotta ünnepélyét, melyen különösen Petz Kornélia tanár vetített képes előadása váltott ki hatalmas tetszést a megjelent közönségből. Az ág. h. ev. Rudolf-reálgimnázium délután 3 órakor ugyancsak hatalmas közönség előtt rendezte nagyszabású ünnepélyét, melynek külön jelentőséget adott Laurovits Ferenc tanár irodalmi értékű előadása. Az állami felső mezőgazdasági iskola délelőtti ünnepélyén Vince Imre IV. o. tanuló alkalmi felolvasása aratott nagy tetszést. Délután a szitáló esőben régen látott tömegek sorakoztak fel a Kossuth-szobor körül. Az ünnepség a békéscsabai társadalmi egyesületek ünnepélye volt, melyen megjelentek az összes hatóságok képviselői, valamint a vitézek, leventék, cserkészek. Bevezette a nagyszabású ünnepélyt Lukoviczky Endre karnagy vezetésével az egyesitett dalárdák által énekelt Hiszekegy. A dalárdák után mondotta el Banké Antal földmives iskolai tanár magas szárnyalású, forró hazaszeretettől áthatott ünnepi beszédét. A beszéd mély nyomokat hagyott a hallgatóság lelkében. Az egyesitett dalárdák éneke után Csorna Gyula tanár szavalt igen temperamentumosán, majd az egyesületek koszorúikat helyezték el a szobor talpazaton. A lélekemelő ünnepélyt a Himnusz eléneklése zárta be. Este szokás szerint lámpionos felvonulás volt, mely az Andrássyuton végighaladva a Főtérre, a városháza elé tartott. Itt dr. Francziszky Lajos, városi jegyző mondott lendületes beszédet. Majd a Kaszinó épületéhez vonultak, melynek erkélyéről dr. Gyöngyösi János intézett néhány lelkes szót az ifjúsághoz. Este Március Idusának megünneplésére a legtöbb egyesületben íársasvacsora volt. amelynek ünnepi szónokai Március Tizenötödikének jelentőségét méltatták. Legkiemelkedőbb volt a Kaszinóegyesület vacsorája, ahol az ün nepi szónoklatot városunk illusztris oratora, dr. Korniss Géza tartotta. Mostani beszéde azonban még az ő mindenkor klasszikus veretű és abszolút értékű szónoklatai közül is ragyogóan emelkedett ki. Alapos és mély tudós, Maculayre emlékeztető tömörség, a stiius klasszicitása jellemezték ezt a szónoki remekmüvet, amelyet amellett az átérzett, belső igazság ellenállhatatlan ereje tett lebilincselővé. A beszédet, amelyet joggal tekinthetünk jelentős, közéleti eseménynek, lapunk vezetőhelyén teljes egészeben köA lampionok alatt felvonuló ifjúsághoz a Polgári Kör ablakából Lehotzky Igor tanitó intézett lelkesítő beszédet, míg benn az ünnepi vacsorán Saguly József tanár tartott mélyen szántó beszédet. Beszéde folyamán összehasonlítást tett az idén 400 éves Mohácsi vész utáni és a jelenlegi idők politikai, társadalmi és erkölcsi törekvései között. Súlyos beszédének konklúziója az volt, hogy nekünk, magyaioknak végre kevesebbet kell szónokolnunk és sokkal többet cselekednünk. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utón az Iparos Dalárda elénekelte a Himnuszt, majd Uhrin Károly igazgató köszönetet mond a megjelenteknek azért az összetartásért, mellyel a tagok, hivek maradtak a Polgári Kör régi tradícióihoz és ezek további ápolására kérte fel az ünneplő közönséget. A Polgári Kör az idén is eleget tett a régi szokásnak és barátságos látogatást tett a Prófétában ünneplő Iparos Olvasókörnél. Az Iparos Olvasókörben diszes keretek között ünneplő iparosok előtt Horváth Jenő tanár mondott a hallgatóságot szive mélyéig megható beszédet ostorozván benne züllő közállapotainkat s azok minden eszközzel való megjavítására hivta fel az iparosokat. Utána Koppányi Gyula református lelkész mondott beszédet. " A Polgári Kör üdvözlését Végh Endre elnök köszönte meg. A dalárda éneke uíán egy váratlan kedves jelenet következett. Csányi János szobafestő csöpp kis lánva, majd a Facsinay még csöppebb ikrek szavaltak igen szépen, lelkes hazafias dalokat. Utánuk Végh Terike szavalt oly szépen, hogy valósággal örömteljes meglepetéssel robbant ki a tapsvihar, ahogy szavalatát befejezte. Az Iparos Olvasókör a látogatást visszaadta s ekkor Kovács Mihály mondott rövid, ügyes beszédet, melyben kitérve az ünnepnek a sajtót érintő jelentőségére kidomborította azt, hogy a jót akaró sajtó a közügyek javulását igen erőteljesen elősegítheti. A kisgazda Egylet is igazén szép keretek közö t ünnepelt. Az ünnepi szónoklatot Jánovszky András tartotta, majd Vidovszky Kálmán mondott ötletes felköszöntőt az egyesületre. A legközelebbi minisztertanács tárgyalja a felekezeti tanitók státusrendezését Budapestről jelentik: A Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségének küldöttsége jelent meg tegnap Öveges Kálmán elnök vezetésével a kultuszminisztériumban és előterjesztette a felekezeti tanítók kívánságait és ismertette a sérelmeket. Kerle a státusrendezés mielőbbi megvalósítását, a már többször sérelmezett ügyek mielőbbi orvoslását és hogy a Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetsége is képviseletet kapjon az Országos Közoktatási Tanácsban- Petri Pál dr. államtitkár válaszolt a kerésre s válaszában kijelentette, hogy a felekezeti tanítókra vonatkozó státusrendelelet már a legközelebbi minisztertanácson letárgyalják és utána hamarosan ki is adják. A rendelet egyébként teljesen az állami tanítóknak megfelelő státus szerinti beosztásba sorozza a felekezeti tanítókat és mindenkor mértékadó alapnak az egyházi hozzájárulást veszi. Eltérés csak a kántortanítók javadalmazásánál van, ezen azonban és az egyéb kérdéseken való segítés, miután azok szorosan összefüggenek az ország nehéz anyagi viszonyaival, segíteni most még nem lehet. Egy bizonyos és pedig az, hogy a felekezeti tanitók fizetésrendezését tartalmazó státusrendelet még márciusban megjelenik. Azokon a hátrányokon, melyek a státusrendelet után is az állami tanítókkal szemben fennállanak, az ország gazdasági helyzetének várható javulásakor a kormányzat nyomban segit a felekezeti tanítóság javára. Öcsöd képviselőtestülete megjelebbezte a vármegye elutasitö határozatát A főjegyző kritikus helyzete .. Jeleztem, hogy március 13-án Öcsöd község képviselőtestülete 27 pontos tárgysorozattal gyűlést tart. Meg is tartotta a közgyűlést, melynek legfontosabb tárgva a megyei bizottság határozata Öcsöd elszakadási törekvését illetőleg. Mint köztudomásu, a határozat meg semmisiti a 16—1926. képvt. kgy. határozatát és megtiltja, hogy a Jásznagykunszolnok vármegyéhez csatlakozás bizottsági előkészítésére a községi hatóság közreműködjön. Megütközéssel hdllgatta végig az ülésező képviselőtestület a vármegye tiltakozását és intelligens városi tanácsnál is imponáló méltósággal, a legkisebb vehemencia nélkül tárgyalta a mélyen fájlalt, alkotmányosan sérelmesnek minősített megtiltást. Személyenkénti megszavaztatással a közgyűlés az előadó jegyző s egy ügyvédi, tehát 2 szavazat ellenében 20 szóval a kb. sérelmes rendelkezését megfelebbezni határozta — a kiküldött bizottság előkészítő munkájának tovább folytatásával. Nem akarom taglalni a közigazgatási jegyzőnk igazi kritikus helyzetét, ki két homlokegyenest ellenkező rendelkezés által két malomkő közé került. Jogászok dolga, nem vitatom a vármegyei autonom joggal szemben, hogy áll egy községi képviselőtestület szükebbkörü autonom joga, mikor vitathatatlanul a törvényes határok között, a község egyetemességének és ennek hangulatéból a megélhetés, a jobban boldogulhatás útját keresi. Bün e vagy kötelessége-e az Öcsöd község mai képviselőtestületének, — scilla és charibdis közzé jutott jegyzőnek, ki osztatlan egészében bírja a képviselőtestület bizalmát, becsülését; ki teljes lojalitással tiszteletben kívánja tartani felsőbbjei rendelkezéseit — lehet-e hibája neki, ha végrehajtja a képviselőtestülete jegyzőkönyvi határozatát és kiadja annak Kivonatát a képviselőtestület bizottságának? Szabad-e ezt megtagadni, még felsőbb tiltó rendeletre is, az őt alkalmazó község egyetemének védekező céljára? Nem vitatom, de az bizonyos, ha az egyénnek joga van törvényes keretek között saját boldogulásán munkálkodni, még inkább joga kell, hogy legyen a községnek — Öcsödnek — hogy azt, amit a vérmegyétől való elhagyatottságában 40 év óta Békésmegyében hiába keresett: a létet, a boldogulást törvényes határok között, törvényes eszközökkel Szolnokmegyében keresse. A Szarvas és Vidéke 1893 május 28. számában a kövezett állami müut nyerhetése; a Békésmegyei Közlöny 1912 január 25.. február 25., március 21 , március 28., 1913 augusztus 10. cikkekből a vasút, villamosvilágitás közérdekű cikkekből kézenfekvőleg áll előttünk az a mostohaság. mellyel Békésvármegye nem momentán, hanem négy tizedéven át Öcsödöt kezelte. Lehet-e hinni tehát ma, mikor a megye keleti feléhez, a legszéléhez, Gyulához központositottság kiépült, hogy a legnyugatibb szélen fekvő Öcsöd bármi békésmegyei érdekeltségre sikeresen számithasson. Nagyon naivnak kell annak lenni, aki ebben még bízik: erre eszmélt reá Öcsöd négy évtizedes lojalitásán, maga nagynagy kárán. P. Őszre meglesz az alsó- és felsőtjáz Budapest, március 16. Őszre már minden valószínűség szerint két kamarás országgyűlésünk lesz. A Ház a húsvéti szünet előtt szeretné megkezdeni az uj költségvetés tárgyalását, a nyári szünet előtt a felsőházi javaslatot is. — Gyermekelőadás az árvízkárosultak javára. A békéscsabai kong. izr. elemi népiskola növendékei f. hó 23-án délután a Városi Színházban gyermekelőadást rendez. A próbák — a tanitók felügyelete alatt — már serényen folynak és — tekintve a nemes célt — az előadás előreláthatólag ugy erkölcsileg, mint anyagilag kitűnően fog sikerülni. — Fehér- és ajour-himzésre a varrógépen teljesen ingyen tanítja meg vevőit a Singer-varrógép részvénytársaság, Békéscsaba, Andrássy-ut 11.