Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-25 / 45. szám

Békéscsaba, 1926 február 25 Csütörtök 53-ik évfolyam, 45-ik tiim BEKESMEEYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Zey hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr, Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. minden eszközt felhasználtak, hogy a bűnügy minden vonatkozásában kiderittessék, a tettesek bíróság elé állíttassanak. Végül a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan annak megelőzése, meghiúsítása, valamint a tettesek és részesek személyének megállapítása körül olyan jelenségek, amelyekből a kormány valamely tagjának politikai felelőssége megallapitható lenne, akár valamely tényleges intézkedés, akár szükséges intézkedések idején való megtételének elmulasztása következtében fel nem merültek, éppen azért a bizottság semmiféle intezkedés szükségét nem látja indokoltnak, kéri a nemzetgyűlést, hogy a jelentést vegye tudomásul és a bizottság eljárását tekintse befejezetinek és hogy a jelentés tárgyalására a nemzetgyűlés mondja ki a sürgősséget. A kisebbségi vélemény MTI jelenti: A frankbizottsóg kisebbségi különvéleményt is terBeterje&zt ették a parlamenti frankbizottság jelentését A bizottság szerint Bethlent nem terheli mulasztás, a kisebbségi vélemény viszont a kormány felelősségét állapítja meg Budapest, február 24. Rubinek István nemzetgyűlési képviselő, a frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parla"menti bizottság előadója, a nemzetgyűlés mai ülésén beterjesztette a bizottság eljárásának befejezéséről és annek eredményéiül szóló jelentését. A nemzelgyülés január 20-án küldötte ki a 25 tagú parlamenti bizottságot az ügy politikai hátterének kivizsgálása céljából. A bizottság megvitatás tárgyává tette feladaiát es célját, ami annak megallapitása volt, hogy mi volt a frankhamisítás bűnügyének célzata és minő célok vezették a tetteseket és összeköttetesbe hoz hatók-e ezek a cselekmények valamilyen vezető állásban levő politikussal, politikai vagy társadalmi egyesülelekkfiLés merültek-e fel olyan jelenségek, amelyekből a kormány felelőssége megallapitható lenne. A bizottság a bizonyítást a legszélesebb mederben folytatta le, mert ezt szükségessé tette a nemzet becsülete, amely súlyos támadasokban részesült a külföld előtt a szomszéd államok ellenséges érzelmű sajtójában és propagandájában. Különösen a bűntény céljának és terjedelmének célzatos beállítása folytán. A bizottság feladata kizárólag a tényállás teljes és pártatlan megállapítására terjed ki, miután a felelősség meg nem állapításának kérdése kizárólag a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik. Megállapítja a bizottság, hogy alaplalan a bűnügyben résztvevőknek azon feltevése, mintha az akció bármi néven nevezendő kormánytámogatásban részesült volna. A bizottság jelentése a tényállás ismertetése után a politikai felelősség kérdésével foglalkozik és résziele en ismertetve Bethlen István grófnak ez ügyben tett összes lépéseit, megállapítja, hogy a miniszterelnököt semmi néven nevezendő mulasztás nem terheli. A bizottság a lefolytatott vizsgálat eredményeképen a bűncselekmény politikai megítélése tekintetében véleményét a következőkben terjeszti a nemzetgyűlés elé: A rendelkezésre álló anyag teljes és lelkiismeretes megvizsgálása után a bizottság megállapította, hogy a bűncselekmény kezdeményezésének gondolatától, annak támogatásától és fedezésétől ugy a kormány, mint a nemzetgyűlés minden tagja távol állott és hogy a bűncselekmény felfedezése után a miniszterelnök és a kormány jesztett a nemzetgyűlés elé, amely kisebbségi velemény a tényállás megállapítása ulán a politikai felelősség szempontjából számításba jöhető személyek szerepével foglalkozik. Először is Nádosy országos főkapitány szemé.ye kapcsán akarja a politikai felelősséget megállapítani, mert neki tulajdonitható, hogy többen szerepet vállaltak a frankhamisitesban. A jelentés szerint felelős a belügyminisztérium, amely Jankovichnak kunrutlevelet adott és letartóztatása után igazolást küldött Hágába. Felelős tényező Zadravecz István tábori püspök és Baross Gábor postatakarékpénztéri vezérigazgató, akinek állása magában elegendő, a kisebbségi vélemény szerint, a kormány politikai felelősségének megállapítására. Ugyancsak a kormány politikai felelőssegét állapítják meg abból, hogy a kormánynak politikai megfigyelő és elhárító osztálya van és mégsem tudott a hosszú időte teijedő előkészüle tekről. A jelentés szerint az ügyben a miniszterelnököt is számos mulasztás terheli és felelősség ter heli a miniszterelnökkel együtt a belügyminisztert is. Zürichben a magyar koronái 72 70. el jegyezték. Dr. Kovacsics Dezső főispánt Vésztő község díszpolgárává választotta Vésztő község tegnap tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává választotta dr. Kovacsics Dezső főispánt, az árvízzel kapcsolatos önfeláldozó és eredményes kormánybiztosi működésének hálás elismeréseképen. A megválasztásról szóló díszpolgári oklevelet később megtartandó ünnepélyes diszgyülésen fogja a község átadni. Dr. Kovacsics Dezső főispán nyilt levele főszerkesztőnkhöz A főispán nyilatkozata a megyegyűlésen mondott beszédéről »A folyók vize, ha nem a két part között halad, veszedelmet jelent.« A mai napon főszerkesztőnk dr. Kovacsics Dezső úrtól, Békésvérmegye főispánjától a következő levelet kapta: Igen tisztelt Főszerkesztő ur 1 A „Békésmegyei Közlöny" 53. évfolyamának folyó évi február hó 23-án kelt 43-ik száméban vezető helyen foglalkozik a február 20-án tartolt vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlésen elhangzott szavaimmal. Természetesen az általános kritikával nem szándékozom foglalkozni, mert a magam véleménynyilvánításának szabadsága mellett mások véleménynyilvánításának szabadságét is iisztelelben óhajtom tartani. Jelen levelem megírására csak ama körülmény késztet, hogy amig egyfelől az elmondottakhoz sem hozzátenni, sem elvenni .valóm nincs, nem vagyok hajlandó oly félremagyarázásokhoz, akár hallgatásommal is hozzájárulni, amelyek multammal és közéleti működésemmel ellentétben állanak. Főszerkesztő Ur lapja tudósítójának figyelmét elkerülte beszédemnek egy lényeges momentuma és pedig az, hogy a véderő vitára visszanyúlván megemlítettem azt a Vézsonyi szempontjából lényeges pillanatot, amidőn a véderő javaslat elleni tüntetések rendezése körül szerzett érdemeiéit Rákosi Jenő 1889 tavaszán a „Budapesti Hírlapban" vezércikket irt róla és e hireá cikknek címe volt „Weiszfeld Vilmos" és e cikk emelte ki az ismeretlenségből a fiatal jogászt, tehát erről a korról megemlékezvén más néven nem említhettem, mint amelyet akkor viselt. Erről a ma élő generáció talán már nem tud, de aki a legújabb magyar közélet krónikáját forgatta, vagy aki e kort átélte, emlékszik erre. Ebből látható, hogy részemről nem a természetemmel ellenkező heccelődés mondatta el e nevet, hanem a kor, amelynek egy eseményét felelevenitettem. Ettől eltekintve kormányzati működésemnek alapja egy árvizkormánybiztosi mükédésem alatt példával is illusztrált igazság: a folyók vize soha sem halad sem a jobb, sem a bal parton, hanem természetes utján a két part között, mert, ha nem ott halad,\ veszedelmet jelent. Ez áll a nagy közületek, a nemzetek életére is. Ezen igazság mutatta uton haladtam eddig is, fogok haladni tovább is. Ami pedig a felekezetek békességes együttélését illeti, azt hiszem csaknem két éves főispánságom ebben a tekintetben nem hagyott kivánni valót. Végül még meg kell jegyeznem, hogy Vázsonyi politikájával szemben elfoglalt kedvezőtlen álláspontom annál kevésbbé jelenthet felekezeti elfogultságot, mert tudom, sőt tudomásom e tekintetben Békésvármegye területén is igen sok esetben megerősítést nyert, hogy Vázsonyi nem az egyetemes magyar zsidóság vezére és megtestesítője, hanem vannak sokan, igen sokan, akik politikájának elitélésében velem vallanak egy hitet dacára annak, hogy egyébként Vázsonyi hitsorsosai. A magam részéről e levelemmel lezártam az ügyet és felhatalmazom Főszerkesztő urat, hogy levelemet, ha szükségesnek véli, nyilvánosságra hozza. Fogadja Főszerkesztő ur kiváló tiszteletem nyilvánítását Gyula, 1926. február hó 24. Dr. Kovacsics Dezső kormánybiztos-főispán.! * őszinte örömmel vettük és közöljük a főispán ur levelét, a megyegyűlésen mondott beszédének magyarázatául, amelynek helyes értelmezésére elsősorban ő illetékes. Annál is inkább örömmel tesszük, mert hiszen Kovacsics főispán személyi kvalitásait, a megye és városunk érdekében véghezvitt szolgálatait mindenkor nagyrabecsültük és elismertük s őszintén fájlaltuk volna, ha a politikai ellentéteknek nem szándékolt és csak félreértésen alapuló kiéleződése megzavarta volna azt a harmóniát, amely bennünket egyébként minden alkotni tudó és akaró magyar tiszteletreméltó emberrel a párlpoÜtikán felül egybeköt.