Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-25 / 45. szám

2 JffltíMMIM EtttM Y Békéscsaoa, 1926 február 25 Szeghalom díszpolgárrá választotta dr. Daimel Sándor alispánt Ünnepélyes keretek között március 2-án adják át a díszpolgári oklevelet Szeghalmon Az alispánnal szemben megye szerte megnyilatkozó őszinte becsülésnek és szeretetnek adta jelét Szeghalom február 24-én tartott rendkívüli közgyűlésén, amikor is dr. Daimel Sándor Békésvármegye alispánját 200 aláírással ellátott indítvány alapján egyhangú lelkesedéssel diszpolgá- rává választotta Elhatározta, hogy erről a megválasztásról szóló díszoklevelet rendkívüli ünnepi közgyűlés keretében lógja átnyújtani. Dr. Daimel Sándor alispánnak a március hó 2-án megtartandó Gőzmalmi Berettyó-híd ünnepélyes megnyitása alkalmával. A határozat ugy szól, hogy Öcsöd Békésmegyétől való elszakadási törekvése és a vármegye tiltása Szeghalom nagyközség dr. Daimel Sándor alispánnal szemben 10 éves alispánsága alatt tanúsított páratlan munkásságáért és a megye adminisztrációja körül szerzett kitűnő érdemeiért díszpolgárává való választásával is tanúbizonyságot akar tenni soha el nem muló hálájáról. A Berettyó-hid ünnepélyes átadása után, melyen a minisztérium képviselői részt vesznek, tartja meg Szeghalom ünnepélyes rendkívüli közgyűlését. A hidat dr. Kiss László já-ási szolgabíró veszi át. A közgyűlés után 200 terítékes bankét iesz, melyen a járás es megye számos előkelősége is részt vesz. Ócsöd, febr. 23. Jól tudom, hogy egy község haladását, vagyis visszamaradottságát egy-két év, vagy még egy évtized eseményéből sem lehet objektíve megítélni. Sokszorosan figyelek arra most, mikor Békésvármegye törvényhatósági gyűlésében elhangzott, hogy „Öcsöd el^ szakadására semmi ok sincsen." E semmivel meg nem okolt, puszta állítással szembe állítom e lap f. évi 32. számóban Öcsöd etnográfiái fekvéséből való fejtegetésemet; a 41. számban felsorolt négy évtizedbe eső megyei gondoskodást s a község miniatűrbe foglalt kivitele, behozatala veszteségeit, melyhez, ha minden közéleti szükségleti cikkről statisztikát állítanánk össze, — csak annyi időről, mióta Kondoros község — olyan jogosan itthon tarthatott, milliárdokét kitevő összeget nyernénk, melyet főleg járásunk székhelye, megyénk többi községei saját belső szükségleteire fordíthattak s fordítottak is — korszerű közlekedési eszközeik folytán, hogy minden uccánkat ki lehetne terméskövezni. Távol legyen tőlem s Öcsöd nagyközség minden lakosától, hogy akár megyénk' akár más megyebeli községtől a haladást, boldogulást saját javunkra irigyeinők. Nem, az elszakadás gondolatát először is, most másodszor is az évtizedekre menő stagnálás, az elvesztett idő, anyagveszteség, a hasonlókhoz való elmaradottságunkban, reménytelen jelenünk okozta, okozza. Nem kis jelentőségű az, mikor egy tömegesen jelenlevő nagyközségi képviselőtestület, kivétel nélkül, higgadtan együtt szavaz. Az indítvány tevő, késhegyig, az eltiprásig ellenségeskedett velem ; de községünk egyetemének érdekében tett fellépése: nekem az egészen kivül, távol állónak is elismerést parancsol, mert 40 év igazsága erősiti meg állításait. íme 1 Nem fájó kinos emlékül marad-e meg, Öcsöd község csak r^gy évtizedes történetéből; háború előtti időben egyharmadrész akkora volt, mint Szarvas. Volt nem öt, hanem kilencezer lakója, törvényben van: 5 ezer lakóju községben polgári iskolát kell felállítani. Szarvason volt főgimnázium, tanítóképző. Kapott állami polgári iskolát. Mi köze ehez a megyének ? Annyi, hogy a megye hangadása döntött és dönt, amit Csaba, Orosháza, Szarvas megyei képviselői dominálnak. Bizony Öcsödnek effélékben mukkant se lehetett : nemhogy ilyet, de még községi tanonciskolái segélyezést se nyerhetett 28 év alatt egyetlenegyszernél többet. Vajion állithetó ez más békésmegyei nagyközségről? Avagy, ha Kondoros 4000 lakosú legújabb község hozzájuthatott egy vasúti szárnyvonalhoz, a kis Gádoros se marad el; a gazdasági kisvasutak egész vidékekről Gyulához, Csabához lehetők voltak : negyven évnyi időben hogy nem vette a vármegye kihatóan soha figyelembe Öcsöd izoláltságát ? Azt még megtudtuk érteni,..hogy a Tiszaföldvár vagy P. Pó Öcsöd gravitaciót nem fogadta Békésmegye szívesen, — de hogy egy Tiszaugg, Körösladány, melybe Békésmegye tekintélyes nagy vidéke esett volna, miért esett kútba ; és hogy ehelyett, morzsalékul Szarvas—Kunszentmárton 24k m. legalább gazdasági kisvasutja, miért vállott álomképpé, ha Békésmesye igazán csak egy kicsit is törődött Öcsöd elzártságával, ezt négyévtizedből megérteni nem lehet. A fapallóktól a mai nyaktörő téglajárdáig éltük világtól, Békésmegyétől immár harmadik cikkben csak nagyjában vázolt, elzárolt sorsunkat. Agyonadóztatva hogy lesz, miből lesz a már 48 százalékos községi, 10 százálékos megyei pótadó mellett, ez a 20 km. hosszura tehető ucca hálózat községet mutató járóhellyé téve ? Ki oldja meg ? íme észrevétlenül bármely burkolatanyag Öcsödre hozatalában, mily óriás kiadásmegtakaritás vol na elérhető. Óh, de Öcsödnek nincs oka az elválásra, tilos még a mozgalom előkészítése is. Öcsödnek mindent pótol, hogy Békésmegyében van s ha teherhordó volt 40 évig: legyen igahordó tovább is. Csakugyan felemeli, ha átgondoljuk a 40 év történetét és a mai életet, melynek szemléletéből még egy-két aprópénz esetet alkalmilag a pengő érték megérkezése előtt közlésre adok. (P.) Az áramdíjak leszállítása a helyes üzemvezetés eredménye Az országos statisztika tanulságai Tegnap hirt adíunk a villamos müvek igazgatósági ülésének a közönséget illető fontos elhatározásáról, mely szerint már február hónapra az áramdíjakat leszálli totta. Amikor a legnagyobb öröm mel vettük tudomásul ezt az igen ritkán jelentkező jelenséget, nem mulaszthatjuk el elismerésünknek is kifejezést adni az igazgatóság és üzemvezetés helyes, gazdaságos eredményű munkája felett. Kétszeres elismerést érdemel ez a munka annál is inkább, mert ezt a szép eredményt sokkal súlyosabb körülmények kö/ött érte el Békéscsaba, mint az összes többi város. A statisztikai kimutatás szerint 72 városnak van villamos üzeme és ezek közölt Békéscsaba az áramolcsóságot tekintve a 13-ik helyen áll. De, ha azokat nézzük, amelyek előtte állanak, azt látjuk, hogy a hasonló körülményeket véve alapúi, tulajdonképen Csaba áll az első helyen. Mind a 12 város ugyanis olyan előnyös helyzetben van Csabával szemben, mely a laikus e'őtt is szembeszökővé ésplausibiíissá teszi fenti á'litásunkat. A 12 Csabát megelőző várost nézve ugvanis látjuk, hogy Belednek víziem szolgáltatja az áramot ; Budapest, Esztergom a dorogi bányából kao olcsó áramot; Győr, Kaposvár közelről kap szenet, miért mázsánként 10—12 ezer koronával olcsóbb a szene, mint Csabáé; Miskolc, Pécs, Salgótarján, Siklós szénbányaközpontok, úgyszintén Sopron és Tatatóváros is. K A Békéscsaba után köve'kezők nagyobbik fele magánérdekeltségek kezében levő üzemek, ami megint csak azt bizonyítja, hogy egyetler, városi üzemünk kezelésén azzal, hogy azt magánérdekeltség kezébe adják: bün lenne a fogyasztóközönség ellen, különösen akkor, amikor arról értesülünk, hogy ha az uj berendezés huzamosabb megtakarításairól megfelelő adatai lesznek a igazgatóságnak, mégjovábbi árleszál. litást is remélhet a közönség. Békésvármegye és Rózsahegyi A fővárosi lapok már közölték, hogy vármegyénk szülöttjét,Rózsahegyi Kálmán színművészt, a Nemzeti Szinház örökös tagját 25 éves jubileuma alkalmával milyen lelkes ünnepségben részesítették a mult szombaton. Ezen a ritka ünnepségen részt vett Békésvármegye küldöttsége is — dr. Berthóty Károly orosházi ügyvéd, kormányfőtanácsos, Jeszenszky kir. közjegyző, dr. Major Simon ügyved, törvényhatósági bizottsági tagok, valamint a békésmegyei Endrőd község küldöttsége, mely a jubilánsnak átadta a község díszpolgári oklevelét. Akik a szép ünnepségen jelen lehettek — nagy elragadtatással beszélnek Berthóty Károly dr. üdvözlő beszédéről, ki nyiltszinen a következő szavakkal üdvözölte az ország egyik legnagyobb színművészét: — Amit mi a szülőhazádból erre a gyönyörű ünnepségre elhoztunk, az anyagiasság szemüvegén keresztül voltaképen semmit sem jelent. De ha az erkölcsi mérleg serpenyőjébe tesszük, súlyával lehúzza azt, mert ebben a serpenyőben benne van akkor a vármegye minden lakosának tisztelete, szeretete és büszkesége, hogy sorai közé tartozol. De jól tudjuk, hogy Te már nemcsak a miénk vagy, hanem az egész országé, sőt neved áttörte az országhatárokat is. De megakarom itt mondani, hogy szülővármegyédben az illatozó akácok alatt, a rácsos kapuk és ablakok nyitva vannak szamodra s a házakban lakó emberek szive, miként a kapuk és ajtók, tárva-nyitva állanak előtted szeretettől illatosén... Ekkorra már lekerült Rózsahegyi szemüvege, balkezében szorongatta azt 8 jobbjával meghatottan törölte meg könnytől fátyolozott szemét. A közönség megilletődötten hallgatta Békésvármegye üdvözletét, valamint Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő beszédét, aki a művész szülőfalujának, Endrőd községnek szívhez szóló üzenetét tolmácsolta és átadta a község nyönyörü bőrkötésű albumát. Az album okmányt rejtett magéban, amelynek tanúsága szerint Endrőd község Rózsahegyi Kálmánt díszpolgárává választotta. A csabai vásár A hétfőn kezdődő csabai februári vásár nem igazolta azokat a reménységeket, metyeket a nagyszámban felvonuló vásárosok hozzá már eleve fűztek. Eltekintve a vásárra kellemetlen időjárástól, mely bizony a több kilométerről, vidéki községekből jövő gazda közönségnek a rossz, sáros utak révén igen nagy fáradságot jelentett, maga a kereslet oly kicsi volt, mint amilyent már hosszú idők óta nem tapasztaltunk. A szarvasmarha vásárra igen sok jószágot hajtott fel a gazdaközönség. A felhajtott állomány 60%-a elsőrangú hizott jószágból állott Látni való volt, hogy a takarmánybőséget a gazdák állataik súlyának az emelésére használták fel, azon reményben, hogy e vásáron annál könnyebben tudnak majd túladni rajta- Különös véletlen folytán szomorú csalódás érte a gazdákat, mert hizott, tehát vágójószágot alig kerestek ellenben annál inkább szedték össze a soványökröket. Ezeknek árát aztán az egyik