Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1925-12-25 / 293. szám
4 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 december 25 Gazdasági tanácsadó Milyen legyen a jó eke és a jó szántás. Annak, hogy a gazda jó terméseket érjen el, legelső feltétele a jó eke. Miután a kisgazdának rendszerint csak egy ekéje van, nagyon fontos dolog, hogy ez az eke tökéletes munkát végezzen, hogy tehát minden tekintetben jó legyen. Nehéz, kötött talajon a fagerendelyü ekék nem jók, ilyen talajokon csak vasgerendelyii eke megfelelő, amelyek közül legkiválóbb a Sack eke, amelynek kormány lemeze is hoszszabb, s a talajt jól fordítja és porhanyitja. Laza homokos vagy homok talajokon a fagerendelyü eke is megjárja, amelynek kormány lemeze rövidebb ugyan, de azért a könnyütalajokat ez is jól fordítja és porhanyitja. Az eke csak akkor végez jó munkát, ha a barázda fenekét és oldalait simán metszi, a földet jól fordítja s egyszersmind jól is porhanyitja. Természetesen azután, hogy a legjobb ekével is csak akkor érjük el ezt a célt, ha a talaj nedvességi állapota is megfelelő. Agyagos kötött talajokat nem szabad nedves állapotban szántani, mert a szántás szalonnás lesz és kiszáradva rögök maradnak vissza, amelyeket nagyon nehéz elmunkálni. Az ilyen talajokon nagyon fontos tehát, hogy olyankor szántsunk, amikor a talaj nyirkos ugyan, de nem nedves. Homok talajokon ez nem olyan fontos, ez nedvesebb állapotban szántva is porhanyóvá lesz és könnyen szét esik. A nagyon száraz kötött talaj nem veszi be az ekét, ha pedig homokos, szántható ugyan száraz állapotban is, de a kívánatosnál is jobban fellazul. Megérthető tehát az elmondottakból, hogy a szántás időpontjának megválasztása nagyon fontos dolog, s a jó gazdának valósággal ki kell lesni azt az időpontot, amely a talajszántására legalkalmasabb, mert a nagy terméseknek ez is egyik feltétele. Tavaszi árpa termesztése. A kisgazda ritkábban szokott árpát termeszteni, mégis sokszor juthat abba a helyzetbe, hogy árpát kell termesztenie, egyrészt akkor, ha valamely ősszel elvetett terményét tavasszal bármely oknálfogva ki kell szántani, másrészt ha a talaja jóminőségü sörárpát terem. Az árpa nagy jövedelmet nyújtó növény, azonban az a hibája, hogy nagyon igényes és és nem elég élelmes, miért is jó erőben lévő, mély rétegű vályog talajon ad csak nagy terméseket. Megkívánja, hogy a talajt részére a leggondosabban készítsék elő, miért is rendszerint kapás növények után vetik olyan talajba, amely ősszel mély szántást, tavasszal pedig csak boronálást kapott. Igen korán kell vetni, kikelése után pedig hengerezni és boronálni. Olyan vidékeken, ahol a talaj vályogos, szép fehér szinü és jó minőségű sörárpát terem, ott nagyon is ajánlható, hogy a kisgazda is foglalkozzon a termesztésével, de ne feledkezzen meg arról, hogy a legszebb, legtisztább, s legjobb minőségű magot vesse, s hogy az árpa igényessége és élhetetlensége miatt nagy terméseket csak akkor érhet el, ha a talaj nagyon jó termő erőben van, amely célból a a tavaszi árpát mindig olyan talalyba kell vetni, amelybe előzőleg szuperfoszfátba vetett kapás növény volt, vagy ha Jilyen talaj nem áll rendelkezésére, akkor egyenesen az árpa alá szórjon ki kat. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot és pedig lehetőleg egy hónappal, hat héttel a vetést megelőzőleg. A szuperfoszfáttal mütrágyázott árpa legalábbis 200 kg.-rammal ad nagyobb terméstöbbletet, mint a trágyázatlan. Olcsó hus. A baromfi iránti nagy kereslet arra ösztönzi a kisgazdát, hogy minden baromfi termékét piacra vigye és értékesítse, s ennek következtében nagyon gyakran jut maga is abba a helyzetbe, hogy hus hiányában nem táplálkozik elég jól, holott nehéz munkája jó és bőséges táplálkozást kíván. Ezen a bajon pedig nagyon könnyen segitheine azáltal, hogy egy kis házinyúl tenyésztést állítana be, tisztán abból a célból, hogy ezáltal saját husszükségletét fedezhesse. A házinyúl rendkívül szapora s emellett nagyon igénytelen állat, amelyet egy kevés zöldséggel, konyhahulladékkal, lucernaszénával, árpával, burgonyával, szárazkenyérrel és lefölözött tejjel olyan könnyen lehet táplálni, hogy állanak, s a helyett, hogy a szemétgödörbe kerülnének, könnyen lehetne velük egy pár házinyúl családot táplálni, amelyek azután kitűnő hust szolgáltatnának a családnak, s e mellett még értékes prémet is, amnlyet jól kifeszített és jól kiszáradt állapotban a kereskedők magas áron vásárolnak meg. Tenyésztésre szépen kifejlődött, 8-10 hónapos példányokat használjunk. Egy bak 8-12 anyát tud fedezni, s párosítás céljából mindig a nőstényt kell a bak ketrecébe tenni és sohasem megfordítva. Párosítás után 30 nap múlva már 6-12 darabot ellik, amelyeket 6-7 hetes koráig szoptat, de két héttel az elválasztás előtt ismét befedezhető. Legajánlatosabb tenyésztésre a nagytestű u. n. Bécsi kék, vagy az ennél kisebb ezüst nyúl, amely utóbbi bár kissebb, de husa sokkal Ízletesebb, gereznája pedig sokkal értékesebb. A burgonya takarmányozása. A burgonya alacsony ára miatt burgonya termő vidékeken sok száz vagonnal pusztul és vész el, mert még szesz főzésre se lehet mind eladni, s eladási célból kiszedni sem érdemes. Nagyon célszerű lenne, ha ilyen helyeken baromfi és sertés hizlalásra rendezkednének be a kisgazdák. Nagy mennyiségű burgonyát ugyan nem képesek az állatok elfogyasztani s kevés is benne a fehérje, amiért korpával esetleg egy kevés megdarált repce vagy napraforgó pogácsával kell összekeverni, s ily módon az állatokkal felétni, mert igy rendkívül olcsó takarmányt szolgáltat. Tyúkok részére egy kevés apróra szecskázott lucernát is keverjünk az előzőleg megfőzött és korí mányt nyerünk részükre, amelytől még hideg télen is tojni fognak, a tojás pedig ma rendkívül magas áron értékesíthető. A burgonyából kifőzött lé mérget tartalmaz, amiért is ez kiöntendő. Hirdetmény. Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy f. hó 22-től kezdődőleg Békéscsaba és Szarvas között az autóbuszforgalom megindult az alábbi menetrend szerint : Szarvasról indul reggel 5'00 ó Kondorosról indul „ 6'20 ó Békéscsabára érkezik „ 7'40 ó Békéscsabáról indul d, u.15'30 ó Kondorosról indul „ 16'50 ó Szarvasra érsezik „ 18*20 ó Békéscsaba. 1925 dec. 17. AGGV igazgatóság Elveszem a kend szamarát A 48-49-iki szabadságharc után, az ötvenes-hatvanas évek elején, amikor és amiután az úrbéri elkülönítés is befejezést nyert az urasággal, már akár peregyezség, akár perenkivüli egyezséggel, akár birói Ítélettel: a Sárréten ugyan-ugyan fellendült a jószágtenyésztés. Egészséges volt a szarvasmarhaállomány; a fene, szőrféreg, mint afféle uri betegségek nem bántották a birkákat. Igaz, hogy az uraságnak volt a legszebb lóállománya, de annak révén a volt jobbágyok ivadékai is évrőlévre nemesitették lóállományukat. És a jószágállomány ilyetén állása : jólétet és megelégedést csepegtetett a sárréti szittyák sziveibe is. Most csak a juhállományról akarunk említést tenni. A juhállomány ugyan-ugyan elszaporodott. A módos telkes gazdák száz és száz számra foglalkoztak a juhtenyésztéssel. Akik pedig nem rendelkeztek száz számra menő juhállománnyal, azok a kisebb gazdák összeverték juhaikat. Közösen fogadtak juhászt s az igy felfogadott juhász felváltva fejt — hol egyik, hol másik gazdánál. Egy héten egyszer — javadalmazás fejében — a tejhaszon a mindenkori juhászt illette. Legelő is volt bőviben. Még akkor nem volt tagosítás. Forduló gazdálkodást űztek a magyarok. A tagosítás után ez a boldog idő véget ért. A jószág, igy a juhtartás is megcsappant. A juhász nemzetség is kihalófélben. Egy-egy jóizü és jómegjelenésü juhász — évtizedek multán — ritkaság számba ment. A világháborút követő összeomlás után néhány éven át ismét fellendült a juhtenyésztés. Jó ára lett a birkának, a gyapjúnak s érdemes volt a vele való bíbelődés. Divatba jött a kisgazdáknál a juhtenyésztés s vele együtt felelevenedett a közös juhásztartás s annak a vele járó romantikája is. Kökény Szabó János juhász igy nyert ismét alkalmazást. János juhász már megette a kenyere javát s mert nagy szeretettel csüngött hivatásán, elhivatásszerüen vállalta az alkalmazást. Kökény Szabó János még a régi vágású juhásznemzetség sarja volt. Ismerte foglalkozásának minden csinját-binját. Jól tudta, hogy a birka akkor tejel legjobban, ha mindenkor szélnek legel. De legeslegjobban mégis akkor tejel, ha tilosban legel; legkülönösebben, ha az uraság legelőjén legel. Emiatt a mindenkori gazdatisztekkel bizony hellyel-közzel elég sok baja is volt. De mert János juhász talpraesett észjárású magyar volt, egyik-másik gazdatiszt sok mindent elnézett őkelmének. Osszeössze szidták s minden rendbe jött. Telt, mult ám az idő s az uraság idegen nevű s magyarul alig tudó tisztet alkalmazott. János juhász ennek is csakhamar megnyerte a tetszését, de mégis csak könnyebb volt Az Apolló Mozgfó ünnepi előadásai Dec. 25 Csütörtökön Dec. 26 Pénteken Dec. 27 Vasárnap 1 A patentház ós Dodó a szellemkirály 2—2 felvonásos amerikai burleszkek Vénusz temploma poézis és valóság 7 felv. Fox-attrakció Főszereplő Mary Philbin Dodó Bagdadban és Oroazlánvadászat 2—2 felv. amerikai bohózatok Magyar híradó Ég az erdő vadnyu gati tört. 7 felv. Főszereplő Tom Mix A muszáj tengerész és Dodó viharban 2—2 felv. amerikai bohózatok Az éjféli lovas : vadnyugati tört. 7 felv. Fősz. a „Fekete Sólyom" Az előadások mindhárom napon fél 5, fél 7 és fél 9-kor Dec. 29-30 Kedd- Szerda A műsor hosz szusága miatt fél 7 és 9-kor ZORO HURU Világattrakció Minden eddigit felülmúl A PATAGONIAI ALKIRÁLY >,.; falrengető komédia 7 felvonásban A BEDUIN TÁNCOSNŐ 1 keleti mese. 8 fel v. F ősz. Dorma Talmadge és J. Schildkraut Siessen jegyet biztosítani ezen előadáshoz azt a kisgazda meg sem érzi, mert mindezen anyagok rendelkezésére pávai és olajpogácsával kevert burgonyába, mert igen kitűnő takar-
