Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-16 / 285. szám

E«TES SZAfiS ABA 1©©® KOBONA Békésesaba, 1925 december 16 Szerda 52-ik árfolyam, 285-ik szám / / BEKESM EOZLuNT Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedívre 75.000 korona. Egy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NÜPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenca József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Ujfalussi/ tábornok a b. ü. választmány előtt Budapest, dec. 15. Ujfalussy\s\­vén nyugalmazott tábornok ellen megindult a katonai becsületügyi eljárás. Ujfalussy idézést kapott a tábornokok becsüieíügyi választ­mánya elé, azzal a szokásos meg­jégyzéssel, hogy védőt is vihet magával. Lesz már ércpénz Budapest, dec. 15. Az állami pénzverde 1926. év elején meg­kezdi működését és rövidesen for­galomba kerülnek az uj vert pén­zek. Szanálják a tőzsdét Budapest, dec. 15. Bud János földmivelésügyi miniszter tárgya­lást kezd a tőzsde szanálásáról. Gondoskodni akarnak az árrom­lások megakadályozásáról. JTlegzavart fascistagyülés Páris, dec. 15. A francia fascis­ták egyik csoportja tegnap gyűlést tartott, amelyen program szerint George Valois-nnk kellett volna a beszédet mondani. A beszédre azonban nem kerülhetett a sor, mert mindjárt a gyűlés elején heves ellentüntetés indult meg. A civakodás nagy verekedéssé fajült, még gyújtóbombát is dobáltak, ugy hogy a terem kárpitja lángba borult. A rendőrség kénytelen volt a termet kiüríteni. Megállapí­tották, hovy a legtöbb tüntető az Action Francaise bői került ki. Tiz Eskütt-ügy Budapest, dec. 15. Dr. Auer Ká­roly kúriai biró az Eskütt-ügy tár­gyalását 10 órakor nyitotta meg. Megállapítja, hogy a felek, a vád­hatóság és a védők jelen vannak, Tömöri Angéla kivételével. Kenedi Elemér dr. a büntetőtörvényszéki főtárgyalás jegyzőkönyvét ismerteti. Ujabb román iskolabotrány Kolozsvár, dec. 15. Magyar Ózdon a tanköteles gyermekek mind a magyar felekezeti iskolát látogatják. A román állami tan­erők nem találtak a maguk szá­mára anyagot, mire a román csendőrök sorra járták a falut és minden 4—6 év közötti gyerme­ket elhurcoltak otthonukból és a román állami iskolába vitték. A román tanerők erősen hangsúlyoz­zák, hogy a gyermekeknek tava­szig okvetlenül meg kell tanulniok románul irni és olvasni. Az er­délyi magyar közvélemény fel van háborodva az ujabb kultur bruta­litás ellen. A belügyminiszter jeloszlatott öt békéscsabai szakegyletet A cipész és csizmadia, borbély, épitő-, élelmiszermunkások és a szabók békéscsabai szakszervezetét megszüntetik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az alispán ma a belügyminiszter­nek egy rendeletét küldötte meg a városnak. A leiratban a minisz­ter öt békéscsabai munkásszak­egyletnek feloszlatását rendeli el és pedig a magyarországi cipész és csizmadia szakegylet, az Építő­munkások Országos Szövetsége, az élelmiszermunkások, a borbé­lyok és a szabók szakegvlete helyi­csoportjainak feloszlatását. Az indokolásban a miniszter megállapítja, hogy a munkásszer­vezetek alapszabályellenesen poli­tikával is foglalkoztak. Igazolja ezt az, hogy tagsági könyveikben igen sok választási bélyeg van bera­gasztva. Azonkívül politikai meg­beszéléseket tartottak. Jegyző­könyveiket rendesen nem vezet­ték és sok ülés jegyzőkönyve he­lyéről ki van szakítva. A miniszter megengedi, hogy mindegyik szervezet részéről egy tag megbizassék, aki a még hátra­lékos tagdijakat beszedje és az esedékes segélyeket kifizesse- Az egylet vagyonát az országos köz­pontnak be kell szolgáltatni s a központ köteles a csabai csopor­tot fiókjai sorából törölni. Békésvármegye törvényhatósági ülése Marad a megosztott munkaidő — A nyugdijasok megkapják az előleget — A fürdő ügyét újra tárgyalják ' A hatalmas hóvihar, amely teg­nap egesz nap az egesz megye területén tombolt, a decemberi közgyűlés külső képén is meglát­szott, mert az ülésen a bizottsági tagok csak egy kis része jelent meg. Az orosházaiak például tel­jesen hányoztak. Az összegyűlt 50—55 bizottsági tag jelenlétében egynegyed 10 óra­kor nyitotta megaz ülést a főispán egy napirend előtti indítvánnyal. Indítványozta ugyanis, hogy a jö­vő év első közgyűlését a várme­gye Széchenyi István gróf szüle­tésének száz éves évfordulója em­lékezetének szentelje. A közgyűlés az indítványt egy­hangú lelkesedéssel teszi magáévá. A rendes ülés megkezdése után az alispáni jelentéssel kapcsolat­ban felszólal dr. Haviár Gyula bizottsági tag. Valósággal meg­döbbenéssel veszi tudomásul azt, hogy a szarvasi járásban egy csendőr szárnyat és egy őrsöt megszüntet a szanálás következ­tében a minisztérium. Ez a szarvasi csendőr szárnyparancsnokság és a puszta-decsi csendőrőrs. Szarvas fekvése már magában véve olyan, hogy a közbiztonság a jelenlegi csendőrséggel is csak igen nagy munkával lehetséges, mi lesz, ha még ezt a létszámcsökkentést is végrehajtják. Pedig Szarvas község valóban minden áldozatot meghozott a múltban és meghoz a jövőben, hogy közbiztonsága biztosittassék. De hivatkozik a gyomai prece­densre is, ahol ugyancsak létszám­csökkentést kellett volna végre­hajtani, azonban a képviselőtes­tület felirt a létszámcsökkentés el­len s a kérdéses csendőrségi ta­gozatok még máig is a helyükön vannak. Ennélfogva azt javasolja, hogy a törvényhatóság szintén irjon fel a miniszterhez a szarvasi csend­őrség meghagyása érdekében. Dr. Cs. Vargha Antal az Elek— ottlakai ut felszántását teszi szóvá és kéri, hogy a jövőben az utak felszántása egyálialán mellőztes­sék. Az alispán válaszában ismer­tette azokat a tárgyalásokat, me­lyeket a csendőrparancsnoksággal folytatntt és hozzájárult dr. Ha­viár javaslatához azzal, hogy ha­sonló értelemben irjon fel a tör­vényhatóság a szentetornyai és ókigyósi csendőrség is hagyassák meg helyén. Az Elek—Ottlaka közötti ut tárgyában átirt az áll. építési hi­vatalhoz, de akkor az ut már fel volt szántva és be voll vetve. A jövő évben azonban az utat már nem szántják fel. A közgyűlés a jelentést [tudo­másul veszi. Dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző bejelenti, hogy három indítványt, mely a póttárgysoroza­ton szerepelt, a 8-ik tárgysorozati pont után tárgyaljon a közgyűlés. A közgyűlés az indítványt el­fogadja. A vármegyei számonkérőszék jelentése kiemeli a tisztviselőknek az egész vonalon tanúsított kiváló önzetlen és áldozatkész működé­sét. Faragó László bizottsági tag nem megy el szó nélkül a jelen­tés mellett. Az ország szomorú helyzetében szomorú sors jutott a tisztviselőnek is. A tisztviselő­kar épenséggel nem néz valami nagy reménységgel a szanálás által megállapított jövő sorsa elé s mégis, mikor elkeseredésére számtalan ok lenne, azt halljuk itt, hogy ők hiven teljesitik köte­lességüket, Indítványozza ennélfogva, hogy a kellő tisztelettel, de a törvény­hatóság irjon fel a miniszterhez, hogy a hormányzat a tisztviselők fizetésének eme rendezését ne tartsa véglegesnek, hanem igye­kezzen mennél rövidebb időn belül számukra emberhez méltóbb életet biztosítani. A közgyűlés Faragó őszinte ér­zéstől áthatott szavaira az indít­ványt egyhangúlag elfogadja. A tárgysorozat harmadik pont­ját a közgyűlés az állandó vá­lasztmány javaslata szerint elfo­gadja. Az alispán felvilágosító szavai után a betegépolási költségeknek a törvényhatóságra való átruhá­zása tárgyában az állandó választ­mány javaslatát elfogadja. Esze­rint a betegápolási költségek a költségvetésből töröltettek s a mi­niszter ezeket a költségeket egy később kiadandg rendelet alapján fogja előteremteni. A tárgysorozat 5.. 6., 7., 8. pont­jait, Vesztprémvármegyének a jö­vedelem- es vagyonadó sérelmes kivetése, Zalamegye a rokkantak, hadiözvegyek és árvák ellátása és a leszerződött mezőgazdasági munkások elhelyezése, Komárom­és Esztergomvármegyék az isko­lánkivüli testnevelés ügyében a megyéhez intézett köriratai tárgyá­ban az állandó választmány ja­vaslatait változatlanul elfogadja a a közgyűlés. Rózsahegyi Kálmán színművész. 25 éves jubileuma emlékére nagy­szabású ünnepséget rendez a mi­nisztérium. Rózsahegyi Kálmán megyei születésü nagy színművész­nek érdemeit a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvében^ örökíti meg és az országos ünnepségre az alispánt küldi ki a megye kép­viseletében. Ezután a tárgysorozat 9. pontja kerül sorra, a lelépő törvényható­sági bizottsági tagok helyébe ujak választása. A főispán a bizottság elnökéül Reck Gézát, tagjaiul Kovács Pált Korosy Lászlót küldi ki. A válasz­tások eredménye szerint a lelépő báró Apor Vilmos, Beliczey Gézát, dr. Berthóty Károlyt, dr. Haviár Gyulát és Morvay Mihályt a köz­gyűlés újból megválasztja, A 10. pontban az állandó vá­lasztmány újjáalakítása tárgyéban a közgyűlés az állandó választ­mány javaslatát fogadja el azzal a változtatással, hogy Bohus M. György helyére dr. Hollánder Li­pótot és Bakos Mátyás helyére Kraszkó Mihályt választja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom