Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-16 / 285. szám

2 IBÍKSISMISÖIEI lOffllHf Békéscsaba 1925 december 16 ÁDÁM ÁRUHÁZ CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Nagy választék elsőrendű kézimunka FÉRFI-, NŐI- és GYERMEKCIPŐKBEN Divatcipó'k a legújabb fazonban. Erős strapacipők olcsó árban. Hó-, sár- és komótcipők kizárólag elsőrendű minőségben! Mérték szerinti rendelések és javitások felelősség mellett a legrövidebb időn belQl készülnek ! Eszerint az állandó választmányban fentieken kivül Csabáról még Beliczey Géza. ifj. Kocziszky Mihály és Korossy László vannak bent. A 12, 13, 14,15,16, 17, 18pontokban az állandó választmány javaslatai egyhangúlag fogadtatnak el. Pollák Arnold indítványára a rendes tárgysorozat 33, 37, a póttárgysorozat 11 és utolsó pontjában tárgyalandó ügyeket előre hozzák. Eszerint következik a csabai városi tisztviselők hivatalos óráinak megállapítása elJen beadott felebbezés tárgyalása. Az állandó választmány elutasító javaslattal jerjeszti a közgyűlés elé. Tóth László bizottsági tag alaposan megindokolja felszólalásában az osztatlan munkaidő célcserübb voltát a megosztottal szemben. Hivatkozik arra, hogy nem csak hogy nem praktikus a megosztott munkaidő, hanem költséges is. (Közbeszólótok a csabaiak részéről: Fizetjük!) A közgyűlés végül is az állandó választmány elutasító javaslatát fogadja el s igy a csabai városi hivatalokban a munkaidő a jelenlegi megosztott marad. A rendes tárgysorozat 37. pontjában a Csaba városi nyugdijasok fizetési előlege ellen beadott felebbezés került tárgyalás alá. Az álandó választmány a felebbezés elutasítását javasolja. Kraszkó' Mihály szemmel láthatólag nem meggyőződésből — ellene beszél és a felebbezés elfogadását javasolja. (A csabaiak közül többen helyeselnek, nagyrészt azok, akik az előbbi tárgynál azt mondták: Fizetjük.) Faragó László megdöbbenéssel hallja, hogy akadhat valaki a közgyűlésen, aki a nyomorban élő nyugdijasok * pár ezer koronát kitevő előlege ellen Iszólal fel. A nyomorgó nyugdijasok (Kraszkó : Nem nyomorognak 1 Gazdagok azok 1). Faragó: Meghallgatást kér, amint ő is meghallgatta a közbeszólót. Igen is nyomorognak a nyugdijasok °s ha van közlük egy-két jobb körülmények között élő, azok kivételek. Azt a pár koronát adja meg nekik a közgyűlés. Kovács Pál felvilágosítja az ellenzéket, hogy miután ez úgyis előleg — igenis szavazza meg a közgyűlés. Dr. Berthóty István és a főispán felvilágosító szavai után az állandó választmánynak a felebbezést elutasító javaslatát nagy többséggel fogadja el a közgyűlés. Meg van tehát la nyugdijasok fizetési előlege. Nagy vitára szolgáltatott okot a póttórgysorozat 11. pontja: a Csaba—csorvás—orosházi müut. Főjegyző jelenti, hogy az érdekeltségi tárgyalások során arról győződött meg, hogy a műutat az összes érdekeltek kívánják. A kérdést azonban két részre kell osztani és pedig az utvezetés és az útépítési költség kérdésére. Az egyik terv szerint a Csaba—csorvási vicinális ut lenne kiépítendő, melynek hossza 16 kilométer. A másik terv szerint a műutat ugy kell vezetni, hogy az Soprony tanyavidékét is érintse. Eszerint haladna a kondorosi műúton, áttérne a felsőmegyeri dülőutra a Lukoviczky-tanyáig s onnan a gerendás—sopronyi tanyák érintésével Csorvásig. Az államépitészeti hivatal javaslata szerint pedig a nagymegyeri dűlőúton a 92 cotétól a Patay-tanyóig s onnan nyílegyenesen Csorvásra. Ez esetben Gerendás külön bekapcsolása lenszükséges. °/o-os hozzámagukat, de ne rulása, mig a jobboldalon már az úttest is megvan. Dr, Berlhóny Károly az építési program besztósánál azt kivánja szem előtt tartani, hogy Csorvásnál kezdődjön az építés Orosháza felé haladva. Reck Géza hangsúlyozván azt, hogy Csorvás rengeteg pénzt fizet be a vármegyéhez vámos utjai jövedelmeképen, mégis még eddig nem jutott úthoz. Kéri az állam építési hivatal terveinek az elfogadását és azt, hogy Csorváson kezdjék az épitést. Dr. Hollander Lipót a vicinális ut kiépítését javasolja. Dr. Berthóty István szerint a legfontosabb az, hogy a ltoproni tanyák végre hozzájussanak egy közlekedési úthoz. Bármelyik megoldásmegfelel, azonban legkevésbé a vicinális ut. Az épitést 1—2 év alatt bizonyára meg lehet csinálni. Moldoványi János kérdi, hogy a békés—szarvasi ut kiépítését nem akadályozza-e meg a csaba — csorvás—orosházi-ut kiépítése? Kohn Dávid biztosítani kivánja az érdekeltek hozzájárulását. Az alispán és főjegyző felvilágosításai után a közgyűlés elfogadja az államépitési hivatal javaslatát azzal, hogy az építés egyszerre négy helyen induljon meg. A következő volt a csabai fürdő ügye. Dr. Becsey és dr. Linder felebbezései értelmében Pollák Arnold hozzászólása után a közgyűlés az állandó választmány javaslatát teszi magáévá, mely szerint a fürdő ügyét ujabb alapos tárgyalás céljából vissza adja Békéscsaba város közgyűlésének. Izgalmas tárgyalás egy buzalopási bünperben A nyomozást vezető csendőr és a védő harca a tárgyaláson Az érdekeltek 50 járulásra kötelezik két éven belül kívánják az ut megépítését. A 16 km. hosszú vicinális ut kiépítése 6000 millióba, az államépitési hivatal javaslata szerinti 14 8 km.-es útvonal pedig körülbelül 5500 millióba kerülne külön az érdekelteknek és a megyének, beleért/e a gerendási kanyarulatot is. A megépítés és a fizetés 3 év! időtartamra van tervezve, azonban 2 év alatt megépíthető. Csorvás község az egész hozzájárulást egy év alatt akarja lefizetni s igy útszakaszát egy év alatt kéri kiépíttetni. Kovács Pál hozzászólván a jelentéshez, helyesebbnek látná, ha az útvonal a Lukoviczky-tanyától nem balra, hanem jobbra haladna a Kocziszky-major mellett. A baloldali vonalon ugyanis még nincs biztosítva az éldekeltek hozzájá(A Közlöny eredeti tudósítása.) Izga'mas tárgyalása volt tegnap a békéscsabai járásbíróságnak özv. Lipták P. Jánosné buzalopási ügyében. Még a nyár folyamán történt, hogy Kokavecz György a vele szomszédos Lipták P. Jánosnét elhivta saját csépléséhez segédkezni. Lipták P. Jánosné — aki egyébként Kokavecznénak keresztanyja — el is ment. Pár órai segédkezés után azonban, ugy délután 4 óra tájt azzal a kifogással, hogy az ő búzáját is hordani kell, hazament a saját tanyájára. Másnap Kokavecz kiment megnézni a még be nem hordott keresztjeit és meglepetéssel tapasztalta, hogy keresztjeit valaki megdézsmálta. Miután a tolvajnak nem tudott a nyomára jönni, bejelentette az esetet a csendőrségnek. A csendőrség meg is kezdte a nyomozást. Tóth János csendőr a helyszinnn mindenekelőtt megállapította Kokaveccal egyetemben, hogy pontosan 65 kéve buza hiányzik. Megállapították továbbá, hogy a nyomok, elhullajiott kalászos szalmák világosan egy irányba haladnak és pedig Lipták P. Jánosné földjére. A nyomok kíséretében eljutottak Liptákné asz tagjához, melyet előző nap rakott Liptákné és leánya segítségével Vernyichora Pál orosz fogoly, amint az később kiderült. Liptákné azonban nem volt otthon. Vártak rá estig, amikor végre is megjött. Liptákné azonban nem nagyon örülhetett a vendégségnek, mert amint beismerte, mér előbb is otthon volt, de visszafordult kocsijával, mert állítólag egyik cipőjét elvesztette. Másnap reggel a csendőrök felküldtek Liptáknét az asztag tetejére és kezdték lehányatni vele a búzakévéket, melyekből Kokavecz pontosan ki tudta választani saját 65 kévéjét. Kévéinek ugyanis ismertető jele volt. A közönséges buza közé keverve volt amerikai buza is, melynek kalásza teljesen más, mint a magyar búzáé. Azonkívül mig Liptákné kévéi kaszált szalma kötéllel voltak átkötve, addig Kokavecz saját kévéit gyökerestől kitépett szalmakötéllel kötötte át. Liptákné a csendőri jelentés szerint elismerte, hogy azok a kévék nem a sajátjai, azt azonban nem tudta megmondani, hogy hogyan kerültek az ő asztagjába. Fel is kinált 5 mázsa búzát Kokavecznek, ha az ügyet nem firtatják tovább. A csendőrök azonban a dolog ilyen elintézésébe nem mentek bele, hanem felrakatták a kocsira a kévéket és behajtattak Csabára. Az asszony kérésére nem kisérték a kocsit, ellenben rövidebb uton jöttek be a városba. Sokáig vártak a csendőrök a városházán Liptaknéra s miután az csaknem akart megérkezni — keresésére indultak. Meg is találták az egyik csabai ügyvéd irodájában. A csendőr, miután tiltakozott az ellen, hogy mig ő a nyomozást be nem fejezi Liptákné ügyvéddel tanácskozzék, Liptáknét magával vitte a városházára, hol szemrehányásokat tett neki azért, hogy az ügyvédhöz ment. Liptákné azzal mentegetődzött, hogy csak tanácsért volt az ügyvédnél, aki azt mondta neki, hogy „kár volt beismerni, hogy az nem az ő búzája". A tárgyaláson jelenlévő ügyvéd felháborodva tiltakozott ez ellen az állítás ellen és a csendőr feljelentésével fenyegetődzött. Az ügyvéd és csendőr heves szóharca után tovább folyt a tanuk kihallgatása. Ugyanazt vallja Dékány Ferenc csendőr is, valamint a panaszos Kokavec és Fabulya Pál. Vernyithora Pál és Liptákné kétségbeesetten tagadnak, védekeznek, a védő is izgatottan tiltakozik a megesketés ellen. Semmiségi panaszt jelent be. A biróság mégis megeskette a tanukat. A bizonyítási eljárás lefolytatása után védő kérte a tárgyalás elnapolását, mert bizonyítani kivánja azt, hogy Liptáknénak is volt amerikai búzája, valamint ő is tépett szalmáju kötelekkel köttette kévéit. Az ügyészi megbízott azonban nem látva okot fennforogni az elnapolásra, kérte a védő kérelmének elutasítását. A biróság igy is határozott és kihirdeti az ítéletet, Lipták P. Jánosnét és Vernyichora Pált lopás vétségében mondván ki bűnösnek, egy-egg havi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre ítélte. A védő felebbezést jelentett be a bűnösség megállapítása miatt és egyúttal közölte, hogy feljelentést tett a nyomozást vezető csendőr ellen, mert személyéről a nyomozási jegyzőkönyvben valótlan adatokat állit. Az Aurora zenekara közbejött akadályok miatt csak vasárnap délután fél 2 órakor tart próbát a Kultúrpalotában.