Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-22 / 266. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLflNY Békéscsaba, 1925 november 22 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 S Z. legrövidebb időn belül készülnek ! CIPÖRAKTÁRA Ipari balesetek statisztikája Sok az üzemi baleset Az államrendőrség most állította össze az elmúlt év iparüzemi bal­esetek statisztikáját egész a mai napig. A statisztikából kitűnik, hogy az iparüzemi balesetek száma sokkal nagyobb, mint annak tulajdonkép­pen iparüzemi viszonyainkhoz mér­ten szabadna lenni. 85 esetben történt többé-kevésbé súlyos baleset üzemeinkben. Ezek­nek tulnyomórésze L14 napon tul gyógyuló sérülésekből áll. De volt halálos is. Legtöbb baleset a Bohn-gyár­ban történt, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy az nem­csak egyike legnagyobb üzemeink­nek, hanem a tégla- és a cserép­gyártásnál használt különböző gé­pek mellett dolgozók vigyázatlan­sága is az oka. A statisztika szerint a Bohn­gyárban 14 baleset történt. A legutóbbi halálos baleset ügyé­ben a rendőrség egyébként nyo­mozást indított. Amint látható tehát, az üzemek­nek elsőrangú kötelessége, hogy ez az igen nagy baleseti szám le­hetőleg minimumra redukáltassák. Ez- nemcsak a munkásság érdeke, hanem egyúttal az üzemeké is. Éber Antal Csabán A Magyar-Olasz Bvnk fiók­jának megnyitására jön le Az a nagyarányú gazdasági fej­lődés, amelyen Békéscsaba az utolsó esztendők alatt keresztül­ment, természetesen idevonta a tőke és az ország nagy pénzinté­zeteinek érdeklődését is, ami a jövőre még biztatóbb távlatot je­lent. Ilyen örvendetes gyarapodása gazdasági életünknek az, hogy az ország egyik tekintélyes és leg­élénkebb bankja, a Magyar-Olasz Bank Békéscsabán fiókot alapit. A fiók a Nádor szálloda volt sön­tésében nyer elhelyezést, az An­drássy-uti fronton, amelyet bank­helyiség céljaira kiváló célszerű­séggel és disztingólt előkelőséggel alakítottak át. Az uj bank e hó végén fog meg­nyílni s a megnyitás alkalmából ellátogat Békéscsabára Éber Antal, a Magyar Olasz Bank vezérigaz­gatója is. Éber Antal nevét nem kell ismertetnünk, egyénisége nem­csak a pénzvilágban, de a magyar közéletben, főleg pedig Budapest városi életében kiválóan ismert. Látogatásának igy nem csupán pénzügyi jelentősége van, de a vele való közvetlen érintkezés két­ségkívül városias fejlődésünkre is jótékonyan fog hatni. A személyé­vel szemben érthető érdeklődés és bizalom tükröződik vissza ab­ban a körülményben, hogy meg­jelenése alkalmából a bank helyi igazgató-választmánya tiszteletére társasvacsorát rendez, amelyen nemcsak a bank érdekeltségei, hanem a város polgárságának elő­kelőségei meg fognak jelenri. Az ott kialakuló eszmecsere folyamán bizonyára nem egy érdekes és jelentős városi problémánk fog felvelődni, ami további céltudatos fejlődésünkre örvendetes kihatás­sal lehet TI kormány 30 milliót kér Genfben Budapest, nov. 21. A kormány 30 millió koronóban állapította meg annak az összegnek nagyságát, amelyet a külföldi kölcsönből ujabb beruházásra akar fordítani. Ennek az összegnek felszabadítását kérik­Genfben. Balkáni korrupció Budapest, nov. 21. A Ganz­Danubius mozdony javításainál 165.000 dollárt kértek a jugoszláv tisztviselők megkenésére. A kö­vetelésből per keletkezett. A tör­vényszék és a tábla Turpis Causa címén a keresetet elutasította, H1RDK Milyen legyen a csabai fürdő? Mindenekelőtt legyen szép és monumentális. Nem muszáj éppen a pesti Gellért fürdőnek lenni, de a li­getárnyas fái közül impozáns palo­taként úgy emelkedjen ki mint a mostani képviselőtestület Békés­csaba sivár történetéből. Legye­nek benne kádak és medencék, keveretek és tükörszoba, uszoda és lábfürdő. Főleg az utóbbi, te­kintettel arra, hogy szegény csa­baiaknak eddig nem volt módjuk­ban fürdeni. És az egész cakum­pak ne kerüljön többe két és fél­milliárdnál. « Majdnem elfelejtettem: viz- is legyen a fürdőben. • A fürdő az legyan közfürdő r hiszen igy is keresztelték el a vá­rosatyák. Mert nincs is rendjén, hogy az ember csak a strandon gyönyörködhessen a szép fedetlen női idomokban, nyáron, amikor ugy is hevit a nap melege. Kü­lönben is a gyerekek már itt szem­lélhető módon megtanulhatják mi­lyen is lehetett a homéroszi szö­röskebel és a fürdőből kilépő Vé­nusz, amelyet Praxiteles készített valamikor direkt a tanuló ifjúság számára. De egy ilyen látvány többet ér minden ginmaziális ok­tatásnál. * A fürdőpénztarhoz és a kiszol­gálásra vegyen fel a város szép, fiatal hölgyeket, hadd szokja meg ifjuságunk a gyakori tisztálkodást * De aztán legyen az a fürdő­olyan, hogy valóban kielégítse az igényeket. Legyen olyan, hogy meg legyen vele elégedve Pollák Arnold meg Reisz Hermán is, Kraszkó Mihály meg Kovacsik Já­nos is, a kéyviselőtestület meg a sirandfürdő részvénytársaság is. Legyen olyan, hogy Ádám Gusz­táv vállalja érte a felelősséget és Hollander dr. ne találjon benne kifogásolni valót. Legyen olyan, hogy szép hasznot hozzon, de Rengeteg pályázat érkezett a békéscsabai postapalotára Még decemberben megkezdődik a földmunka (A Közlöny eredeti tudósítása.) A postapalota tervpályázata „no­vember 23-án, hétfőn jár le. Érte­sülésünk szerint óriási a konkur­rencia. mert bár Békéccsabáról csak nyolcan pályáznak, idegen­ből annál többen vesznek részt a versenyben, ugy hogy mintegy ötvenre tehető a pályázatok száma, A beérkezett pályázatok felül­bírálása tekintettel egy ilyen nagy­szabású épület terveire, akkora munkát igényel, hogy az össze­hasonlítás és selejtezés után való­színűleg csak december közepén kerülhet sor az eredmény kihirde­tésére. Az azonban bizonyos, hogy a kihirdetés, illetőleg odaítélés után a földmunka azonnal megkezdő­dik, mert a pósta a jövő év kö­zepe tájára már uj palotájába akar beköltözni. Ezzel végre az a romhalmaz, amely most szégyene városunk főterének, eltűnik s a sokéig for­szírozott középitkezés megindul. A postapalotát talán követni fogja a járásbíróság épülete is. Megérkeztek a megszállott területről a telekjegyzökönyvek Elek, Medgyesegyháza, Bodzás, Kamarás telekkönyveit Gyulán helyezték el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az aradi és kisjenői telekjegyző­könyvi hatósághoz tartozott azon területek telekjegyzőkönyveit és térképeit, mely területek magyar uralom alatt maradtak, a trianoni békeszerződéseink megfelelőleg tartoztak a romén hatóságok a békeszerződés becikkelyezése után kiadni. A román hatóságok azon­ban a békeszeiződésben vállalt ezen kötelezettségüknek eleget tenni hajlandók nem voltak és ezáltal ezen területek lakosainak nagy gazdasági és pénzügyi kárt okoztak, mert az ingatlanokkal kapcsolatos mindennemű rendel­kezés és kölcsönvétel telekjegyző­könyv és térkép hiányéban lehe­tetlenné vélt. A magyar kormány ismételten panasszal élt a nép­szövetség előtt a román hatósá­gok jogtalan eljárása miatt, azon­ban ezen panaszokra hozott in­tézkedések végrehajtásét a romá­nok halogatták. Ez idő alatt ezen területek lakosai gazdaságilag mindjobban tönkrementek, mert a pénzintézetek — egy békéscsabai pénzintézet kivételével — kölcsönt az ingatlanokra nyújtani hajlan­dók nem voltak és igy ezen a területen minden vállalkozás le­hetetlenné vált. A magyar kor­mány legutóbbi genfi fellépése végre is meghozta a kívánt ered­ményt, mert a román kormány az okiratok átadására Aradra határ­napot tűzött ki. Ezen napon az igazságügy minisztérium egy bizott­sága jelent meg Aradon, hol azon­ban ujabb csalódás érte a kikül­dötteket. A románok ugyanis csu­pán az laradi telekkönyvi ható­sághoz tartozott területek telek­jegyzőkönyveit és térképeit adták ét a bizottságnak, igy csupán Elek, Medgyesegyháza, Medgyes­bodzás. Nagykamarás és Almás­kamarás telekkönyvei kerültek vissza, ellenben Ottlaka-puszta, Gyulavári, Gyulavarsánd, János­háza-puszta, Feketegyarmat telek­könyvei továbbra is megszállott területen maradtak. A bizottság az átvett iratokat Gyulára szállította, azokat a gyu­lai telekkönyvi hivatalnál helyezte el, hol már meg is kezdték az időközben beérkezett ügydarabok lajstromozását és az iratok már a hivatalos idő alatt az érdeklődők rendelkezésére állanak. Reméljük, a még visszamaradt telekkönyvek is rövidesen hazakerülnek és ezzel ez a sokat vitatott kérdés is nyug­vópontra jut. Gyula telekkönyvi hivatala az uj beosztással hatalmas területtel gya­rapodott és a város forgalma ezzel bizonyára uj lendületet nyer. Az igazságügyi kormány azon intéz­kedése folytán, hogy ezen terüle­tek Gyulához csatoltaltak, azon visszás helyzet állott elő, hogy ezen területek lakosainak hatósá­gukhoz Békéscsabán keresztül kell utazniok. Zürichben a magyar boronát 72.70-el jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom