Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-29 / 245. szám

E«TE8 8ZAH ABA ÍOOO EORONA Békéscsaba, 1925 október 29 Csütörtök 52-ik évfolyam, 245-ik szám POLITIKAI N&PIL&P Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. — "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Elsimult a görög bolgár elleniéi Athén, október 28. A román kezdeményezésre október 26 án megkötött megállapodás alapján tegnap délután 4 órakor egy görög százados találkozott Badev bolgár ezredessel. A tárgyalás alkalmával megállapították, hogy Bulgária gö­rög területet szállt meg és azután visszahelyezték a görög csapato­kat állásaikba. A görögök által megszállt bolgár terület kiürítése most kezdődik meg. 544 tjotdas birtokol hagylak az államra Budapest, október 28. Kégl Já­nos áporkai földbirtokos, aki októ­ber 15-én hunyt el, végrendeleté­ben 544 holdas birtokát a magyar államnak hagyta csikótelep cél­jaira. Nagyértékü, több mint llOOO kötetből álló és főleg orientálista müveket tartalmazó könyvtárát az akadémia kapta. A birtok egész felszerelését a megkezdődő gaz­dasági év termésével és minden egyéb ingóságaival együtt felerész­ben aperegi róm. kath. templomnak, felerészben pedig a pesterzsébeti fiuárvaháznak adományozta. Az állam részéről Bárdos Béla h. ál­lamtitkár intézkedik a körülbelül 10 milliárdot kitevő értékű birtok átvételéről. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Ma is mentelmi ügyeket tárgyalt a Ház Budapest, okt. 28. A nemzetgyű­lés mai ülésén ismertették a Dél­Dunavidéki HÉV Magyarország területén maradt vonalainak üzem­betaitására alakult Baja-Gara-Hév Rt.-ről szóló törvényjavaslatot és a nemzetközi kereskedelmi és sta­tisztikai hivatal létesítése tárgyában Brüsszelben kötött egyezmény be­cikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot. A nemzetgyűlés a javaslato­kat általánosságban és részletei­ben is vila nélkül elfogadja. Ugyan­csak elfogadja a Ház Alföldi Béla indiiványát, amely állandó 20 tagu egészségügyi és gyermekvédelmi ügyvivőség megállapítására vonat­kozik. Ezután órák hosszat mentelmi ügyeket tárgyaltak. Majd az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz, amelyen a ma letárgyalt javaslatok harmad­szori olvasása, Baross János és Pakots Józsefnek az elszakított te­rületeken élő kisebbségek helyze­tének és az ezek alapján meg­teendő lépések megvitatásáról és a burgonyarák és koloradobogár el­terjedésének megakadályozásáról szóló törvényjavaslat kerül tár­gyalásra. Az elnöki napirenddel szemben Rothenstein Mór java­solja, hogy a holnapi ülésen a munkanélküliség kérdésével és a házhaszonrészesedés eltörlésével foglalkozó indítványokat tárgyal­ják. A Ház az elnök napirendi I indítványát fogadja el. Kibővítik as uccai világítási hálózatot Fontos bejelentések a villamosmii igazgatóságának ülésén — Leszállítják a villamosáram egységárait — Az uj gép már novemberben megkezdi az áramszolgáltatást (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi villamosmü igazgatósága kedden délután a villanytelep iro­dahelyiségében ülést tartott, ame­lyen Berthóty István dr. polgár­mes'er elnökölt. Az ülésen az igazgatóság beter­jesztette a villamosmü ezidei har­madik negyedbeli üzleti évének üzemeredményét, ami a termelés nagyarányú emelkedéséről számolt be. Ez nemcsak a telep munka­bírásának megnövekedő kifejlő­dését jelenti, hanem a villamosmü anyagi értékszerzését is, amit az igazgatóság nagy megelégedéssel vett tudomásul és ezután az üzem­eredmény jelentését egyhangúan elfogadta. Nigrinyi János igazgató-főmér nők ezután beszámolt az áram­egységárak terén rövidesen be­álló változásokról, azzal a beve­zetéssel, hogy a mostani egység­árakat változatlanul kell hagyni. Az árak leszállításának gondolatá­val azonban a telep állandóan fog­lalkozik és ugy tervezi, hogy az egységárakat a közeljövőben le fogja szállítani. Terv szerint ez az árleszállítás körülbelül két hónap mulua: újévkor fog megtörténni, amikorra a telep még jobban tudja fokozni termelőképességét. Ezután az igazgató a villamos­mü legfontosabb tervét, a város világítási hálózatának a közeljövő­ben való jelentékeny kibővítését jelentette be és az erről készített részletes javaslatát is ismertette az igazgatósággal. Az igazgató tervei szerint a köz­világítást nemcsak a háboruelőtti mértékben kívánják kiterjeszteni, hanem még annál is jobb világí­tást akarnak létesíteni a ma bi­zony sötét és lehetetlenül rossz világitásu uccáinkon. Erzsébethely kivételével mind az öt kerületben mindenütt, ahol még nincs világí­tási vezeték, kiépítenék a teljes vi­lágítási hálózatot, nemcsak az uc­cai lámpák számára, hanem a há­zak világításának céljaira is. A háború alatt leszerelt fél éjjeli ve­zetékeket ismét fel fogják szerelni és a lámpatartó oszlopok tartókar­jaiba lámpát fognak elhelyezni. Ez azt jelenti, hogy a város uccáin és terein a ma működésben lévő villanylámpák mellett még vagy körülbelül 220 lámpa fogja szol­gálni a közvilágítást és ezál'al uc­cáink ismét a békebeli világosság fényében fognak tündökölni, ak­kor is, ha nem süt a — hold. Helyőrség: a Szaharában Bou-Denib, október. Aki az idegen légióba — fran­ca, hivatalos nevén Légion Ét­rangérebe — kerül, az mindenre el lehet készülve. Részint arra, hogy amikor a fejébe nyomják a piros sapkát, a keppit és a vállára akasztják a Lebelt, elküldik vala­hová az istenhátamögé a gyarma­tokra : Annamba, vagy Tonkinba, ahonnét csak mint csontvázzá aszott emberroncs kerülhet vissza, az átkozottan brutális klima foly­tán ; a legjobb esetben ide kerül­het Afrikába, veszekedni ezekkel a fehér bnrnuszos, csillogószemü, alattomos és kétszínű ördögökkel, Abd el Krim arabjaival. Részint pedig arra lehet elkészülve a lé­gionista, a tájékozatlan és naiv rekruta, hogy a légióban minden­féle nemzetbeli embert talál, csak éppen gonosztevőket nem, amit pedig mindenki feltesz a légióról. Aki Afrikába kerül, annak van oka a buslakodásra, ha nem is valami nagyon rajong a szórako­zásokért. Mert bizony itt a sivó homokon ugy terem az unalom, mint odahaza az erdőkben eső után a gomba. Semmi szórakozás nem kínálkozik és jobban rá van­nak egymásra utalva itt az embe­rek, mint bárhol másutt. Termé­szetes és önként következik tehát, hogy a bajtársiasságnak szép és néha megható érzése senkiben sincsen ugy kifejlődve, mint a lé­gionistákban ; akik nem is hagy­nák el egymást semmiféle veszély­ben, még akkor sem, ha az éle­tükbe kerülne annak a másiknak a megmentése. Az idegen légió bármelyik hely­őrségébe kerüljön Afrikában az ember, mindenütt rátelepszik az unalom. Oran, Saida, Tlemcen, Oudjda, Lalla-Margnia, Béni-Oui.if, Taza, Taghit, Tiaret, Casablanca, Colomb-Béchar, Forthassa-Char­bia, Ain-Séfra : mind-mind unal­mas fészkek, éppen ugy, mint Bou-Denib. Minthogy valamennyit nem írhatom le, csak ezt az utób­bit ismertetem, melynek ezidősze­rinti helyőrsége a 2. ezred 15. szá­zada, melyben szolgálni szeren­csém van. Ha az ember Marokkó és Algir térképére néz, ugy Bou-Denib dél­nyugatra fekszik Orantól és onnan, vagyis a Földközi-tengertől — egyenes vonalban — 950 kilómé­terre található, az Atlani-óceántól pedig 1200 kilométernyire fekszik a Szahara szélén és Marokkó dél­keleti határán. Azzal a szerencsé­vel dicsekedhetünk, hogy csak 70 kilométernyi távolságban fekszik hozzánk a Tafilelt, a hirneves arab rablófészek. Oranból 820 kilométer hosszú­ságú vasúti vonal vezet Colomb­Béchar végállomásig, innét pedig még hat napig kell tevén utazni, ha az ember Bou-Denibbe akar jutni. Vagyis még 160 kilométert kell megtenni. Aki kirándulás céljából utazik ide, Bou Denibbe, az határozottan bakot lő, mert a város nem érde­mel meg ekkora fáradságos utat. Nincsen benne semmi látnivaló. Sivár, forró homoktenger övezi kö­rül és ugy ez, mint az egyszerű lapostetejü házak végtelen forró­ságot lehelnek ki. Csak egy van a városban, amit érdemes megnézni, de amiért még sem érdemes hosszú és fáradsá­gos utat megtenni. Ez az erőd, a ksar de grand chérif. Magas, ot­romba falai feltartóztatták a Tafi­lelt felől előretörtető rablóhordá­kat : a harkákat és djicseket. Az 1908. május 14-iki ostrom alkal­mával a mecset tornyát ágyúgolyó érte és közel a tetejéhez elhordta a felét. Azóta a torony oldala csonka. Nemcsak a város, hanem az egész környék sivár, hogy sirni lehetne miatta. Itt a pálmán kivül semmi más nem terem s minden­féle élelmiszert északi Oranból szállítanak ide, még a lovaknak és tevéknek való szénát is. Ami a lakosságot illeti, hát ve­lük megvagyunk békességben. Egy pár apró csetepatétól eltekintve, állandó a béke a légionisták és az arabok között, noha igen ter­mészetes, hogy az utóbbiak nem igen néznek bennünket jó szem­mel. A garázda természetű légio­nisták gyakran beléjük kötnek, aminek — már csak a látszat és a kitörhető elégületlenség elfojtása kedvéért is — mindig megadják az árát. Asszonyok . . . bocsánatot kell kérnem az egész női nemtől, ha ezeket az arab és néger nőket asszonyoknak nevezem, ,inert ez merényletszámba megy Éva leá­nyai ellen. Közönséges, a szó va­lódi durva értelmében vett nősté­nyek ezek, akik csak azért van­nak, hogy dolgozzanak és gyer­mekeket hozzanak a világra, mi­alatt a férfiak szórakoznak, jól él­nek és lustálkodnak. Errefelé ugyanis, mint a barbár népeknél mindenütt, az asszony végzi az

Next

/
Oldalképek
Tartalom