Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-03 / 147. szám

EGYES S3KAM IMA Békéscsaba, i925 juíius 3 Péntek KORONA 52-ik évjotyam, 147-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Elöhsetftsl dijak : Halyben és vidékié postán kiildve : negyedévre f6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. • " dánvönként ICiOO korona* Fősreikasxtő; Dr, Gyöngyösi Jáno*. Ftlelő* SMtkesstS i P .-Horváth BaaaS, Tslefcnexád : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba !I. ker. Feroncz József-tér 20. t*. — Hhdntír díjszabás szerint. Csendes munka a nemzetgyűlésen Budapest, jul. 2. A nemzetgyű­lés mai ülésen a választójogi ja­vaslat folytatólagos tárgyalása során a 62. szakasznál, amely a többek közölt megállapítja, hogy az egy év óta külföldön tartóz­kodók nem választhatók képvise­lőknek, az előadó azt javasolja, hogy a külföldön tartózkodók vá­laszthatósága tekintetében esetről­esetre a minisztertanács döntsön. Farkas Isivón felszólalásában a szakasz törlését kívánja. A bel­ügyminiszter hozzászólása után a szakaszt változatlanul fogadják el. , A 63-ik szakasznál, amely a jelöl­tek esetleges visszalépéséről intéz­kedik, Farkas Tibor javasolja, hogy a jelölt egyáltalában ne léphessen vissza. Hegymegi-Kiss azt ajánlja, hogy a visszalépő jelölt Írásban jelentse visszalépését. A belügy­miniszter Hegymegi inditváryát ajánlja elfogadásra. A nemzetgyű­lés igy határoz. A 64. szakasz a bizalmi egyének alkalmazásáról szól. A 65. és 70. szakaszt a nemzetgyűlés eredeti szövegében fogadja el. 7f kisgazdák egtj csoportja kívülről támogatja a kormányt Budapest, julius 2. Ma reggel a kisgazdaképviselők, számszerint tizenketten Szijj Bálint lakásán értekezletre gyűllek össze. Jelen voltak a többek között Forgács Miklós, Csontos Imre, Repcés Já­nos, Szabó József, Csizmadia András, Révész János és Könyves Lajos. Valamennyien Nagyatádi hivei közé tartoznak. Az értekez­leten résztvevő képviselőknek az az álláspontjuk, hogy népszerű­ségüket jobban megtartják, ha éppúgy, mint a Zichy—Wolff-párt es a Heinrich part, kívülről támo­gatják a kormanyi. Délelőtt egyéb­ként Szijj Bálint vezetésévei fel­keresték Mayer földmivelésügyi minisztert és közölték vele további magatartásukra vonatkozó elha­tározásukat. Rövidesen megvalósul a pénzreform Budapest, jul. 2. A bankvezérek a készülő valutareform ügyében ma nyújtották át megállapodásu­kat a pénzügyminiszternek. A va­lutareform ügye már igen előre­haladott stádiumba jutott, ugy hogy a pénzügyminiszter — érte­sülésünk szerint — az uj állami pénzverde működésének kezdetét szeptember l-ben állapította meg. A pénzverde működése azért ké­sett, mert a katonaság nem tudta a pénzverde céljaira szolgáló lo­vassági laktanyát kiüríteni, ez azonban már megtörtént. Hasznos beruházásokra kell a városnak a kölcsön Útépítésre, uccarendezésre, betonjárdára, közkutakra, für­dőre stb. fordítanák a másfélmillió aranykoronát — Évekig megszűnnék mindenféle munkanélküliség __ (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk a polgármester és a főjegyző budapesti tárgyalásai­ról a város másfélmillió aranyko­ronás kölcsöne érdekében, amely miatt holnap, szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlésre ül össze a epviselőiestület. A kölcsön természetesen ma lég csak lerv, valósággá csak ak­ar válhat, ha a közgyűlés elfo­; idja a tervet, megértve a vá­; >s fejlődésének és haladásának zükségességét, amely csak ezzel a kölcsönnel haladhat előre. Két­ségtelen, hogy a teher hatalmas, de — mint már tegnap is kifejtet­tük — jóval kisebb adósság, mint amekkora békében nehezedett a árosra. Ezenkívül a beruházások ..nnyira sürgetők, annyira halaszt­Í hatatlanok, hogy a ritka és ked­vező alkalmat nem szabad, nem lehet elszalasztani. A város egyébként is kizáróan ha sznos és célszerű befektetésekre szándékozik a pénzt felhasználni. Útépítésre, uccarendezésre, iskola­\ és óvódaépitésre, közkutak fúrá­sára, betonjárdára, fürdőre és hid­javitásra fordítanák a kölcsönt, tehát csupa célszerű és hasznos természetű beruházásra. A köz­gyűlésnek tehát alkalma lesz be­bizonyítani, mennyire akarja váro­sának fejlődését és haladását s mennyire ad lehetőséget a kölcsön megszavazásával a jövő fontos beruházásaira. A polgármester régebben készí­tett egy városfejlesztési programot, amelyet egy nagyobb kölcsön fel­vétele esetén vinne keresztül. A program szerint egész sereg bel­téri uccát köveztetnének ki, járdái­kat betonburkolattal látnák el. A Főtér, a Széchenyi-, Luther-, Hor­thy-, Baross- és Zsilinszky-ucca kőburkolatot és betonjárdát kap­nának, számos más uccát pedig átrendeznének, vízlevezető-csator­nákkal látnának el és mindenütt szaporítanák a villanylámpákat. Megépítenék a régebben tervezett elemi iskolákat és óvodákat, meg­javítanák a nagyobb csatornahi­dakat, középületeket és a város bérházait, a közkutak számát pe­dig jelentékenyen szaporítanák. Végül megépíttetnék a Fürdő R.-t.­vel közösen az állandó fürdőt, nagyobb medencével, amely sport­célokra is szolgálhatna. Mindezeket a munkálatokat kö­zel egymillió aranykorona befek­tetéssel lehetne elvégeztetni. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a polgármester városfejlesztési pro­gramja rendkívül értékes és nagy­jelentőségű. Annak végrehajtásá­val nemcsak a város fejlődnék hatalmas lépésekkel, hanem egy csapásra megszűnnék a munka­nélküliség is. A különféle beruhá­zások kapcsán elsősorban az épí­tőipar jutna rengeteg munkához, mellette pedig minden más egyéb iparág. A ma oly fájdalmasan ter­jedő munkanélküliség egyszerre a múlté lenne s sokezer munkás­kéz juthatna állandó, hasznos fog­lalkozáshoz. Minden városát szerető képvi­selőnek saját érdeke, hogy az évek óta áhított és sürgetett fejlő­dési folyamat végre meginduljon és Békéscsaba rohamléptekkel érje el a többi magyar városokat a fejlettség sorában. Erre most van itt a legkedvezőbb alkalom, ami­kor is olcsó kölcsön révén hosszú évtizedek mulasztását lehet jóvá­tenni. Reméljük, belátja ezt mind­egyikük és nem gördit akadályo­kat a kölcsön felvétele elé. Használhatatlan az uj tűzoltólaktanya Egészségtelen, szük és apró az uj helyiség — Kilenc tűzoltó alszik egy kis szobában — A volt fogda­helyiség, mint laktanya (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem jó az ördögöt a falra festeni, de ha itt egyszer nagy tüz tá­mad, az Isten sem menti meg Békéscsabát Sátoraljaújhely vagy Gyöngyös sorsától. A rosszul, el­avult gépekkel felszerelt pór szál tűzoltó — akit ráadásul örökösen a betegség környékez a rossz lak­tanyában — nem tud majd szembe­szállni a tüzveszedelemmel és uccasorok válnak egyenlővé az anyafölddel. Hálátlan és utálatos mesterség jósolni, különösen rosszat, de a köz érdeke ezt sokszor köteles­ségévé teszi az újságírónak, hogy a szunnyadó közvéleményt s a nem kevésbé szunnyadó illeté­keseket felrázza. A jelen esetben hasonló felrázés érdekeben kell jósolnunk, meit azt a vak is lát­hatja, hogy a tűzoltás terén ural­kodó mai állapotok nemcsak tart­hatatlanok, hanem egyenesen köz­veszélyesek. A sok bej között, ami ezen a téren fennáll, néhány erősen szembetűnő. Ezek a kövelkezők: a tűzoltók nevetségesen csekély létszáma és állandóvá vált ked­vetlensége, a tűzoltó laktanya ret­tenetes állapota, a tüzoltószerek elavultsága és használhatatlansága. Röviden hrdd szóljunk a ba­jokról. A lüzollók csekély lét­száma nyilvánvaló, ha meggon­doljuk, hogy ekkorra nagy városra, ahol a házak száma több ezer, alig egy tucatnyi a tűzoltók szá­ma. Ez a pár ember is állandóan kedvetlen, mert teljesen bizony­talan a jövőjük. A tűzoltók ugyanis nincsenek benn a munkásbiztositó­pénztárban s életük feláldozása esetén a családjuk semmit sem kap, betegség esetén pedig a saját zsebükből fizethetik az orvost és a gyógyszereket. Ami pedig a tűzoltólaktanyát illeti, az meg eleven szégyene a fejlődő városnak- Az eddigi, hom­bárból laktanyává alakított épület­ből uj helyiségbe költöztek a tűz­oltók, akiknek parancsnoka: Filip­pinyi Samu az átvételkor nem kevesebbet irt az eseménykönyvbe, mint hogy „a helyiség használha­tatlan és alkalmatlan, mivel azt a szakközegek megkérdezése nél­kül készítették el." Ez a laktanya alacsony menyezetü, alig pár négyzetméternyi helyiség, nedves és sötét, rossz szagú és apró. Ebben legfeljebb 2 személy tar­tózkodhatnék az egészségének veszélyeztetése nélkül, ma azon­ban állandóan 9 tűzoltó él benne s 9 ágy alt a vizes falak mentén. Ha az ajtót beteszik, éjjeli sötét­ség van a szobában, amelyben viszont csak akkor tűrhető a le­vegő, ha az ablakokat nyitva tart­ják. Ekkor meg az ablaknál alvó két tűzoltó fejet éri a szellő, amit télen nem irigyelünk tőlük. A tüzoltószerek elavultságárók ezúttal nem irunk. A tavaly szep­temberben lefolyt tüzrendészeti szemle éppen elég hibát és bajt állapított meg körüiöitük s a bel­ügyminisztérium éppen elég ukázt küldött le azóta a városhoz ebben az ügyben. Maradjunk csak meg a laktanya­helyiség bajai mellett. Csak rá kell nézni a tűzoltókra, a nagy darab emberek beesett, viaszszerü arca elárulja, hogy a laktanya körül valami nincs rendben. Az embe­rek sárga arca kezdődő vagy mái meglevő tüdővészt árul ei. amit uj laktanyájukban szereztek. Ez a laktanya, amely azelőtt rendőrségi börtön volt, de annak sem volt megfelelő, egyáltalában nem alkal­mas arra, hogy benne 9 ember Zürichben a magyar koronái 72-50-el jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom