Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-14 / 183. szám

2 BÉKÉSMECrra KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 augusztus 14 Augusztusi adónaptár Augusztus 15-ig be kellett fizet­ni az 1925. évi társulati adóra a harmadik negyedévi részletet. A részletfizetés összege az 1924. évre megállapított társulati adónak a negyedrésze. Augusztus 15-ig be kell fizetni az 1924. évi általános kereseti adóra a harmadik negyedévi rész­letet. A részletfizetés összege az 1924. évre megállapított általános kereseti adónak a negyedrésze. Amennyiben az 1924 évi kereseti adó kivetése még nem jogerős, a legutolsó meghozott (másodfokú) határozat irányadó. Augusztus 15-ig be kell fizetni az 1925. évi jövedelem- és vagyon­adóra a harmadik negyedévi rész­letét. A részleifizetés összege az 1924. évi jövedelem- és vagyon­adónak a negyedrésze. Amennyi­ben az 1924. évi jövedelem- és vagyonadó még nem jogerős, a legutolsó meghozott (másodfokú) határozat az irányadó. Augusztus 15-ig be kell fizetni a julius havi fényűzési adói­Augusztus 15-ig a munkaadók tartoznak az alkalmazottaiknak ju­lius havában kifizetett járandó­ságaik után esedékes általános kereseti adót befizetni és az erről szóló illetményjegyeket beterjesz­teni. Augusztus 15-ig bevallást tartoz­nak adni és ennek alapján kész­pénzben tartoznak adójukat leróni a forgalmiadónak azon alanyai, akik adójukat havonta készpénz­ben fizetik. Zürichben a magyar koronát 72'55-el jegyezték. Halála Körösben Szerencsétlenül járt az eltűnt mezőberényi siketnéma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteki számunkban megírtuk, hogy eltűnt Mezőberényből egy Bobály János nevű siketnéma és elrendelték a körözését. Az eltűnt most megkerült Szentesen, de — holtan. Tegnap a késő esti órákban a szentesi közúti hid munkásai kü­lönös jelenségre lettek figyelme­sek : a szerelőállványok közé egy oszlásnak indult férfihulla akadt fel. A hullát a partra húzták és a helyszínen megjelent orvos meg­állapította, hogy a hulla néhány napja lehetett a vízben s miután fejen külsérelmi nyomokat is ész­lelt, azonnal jelentést tett a ható­ságnak. Miután a hullában isme­rőst senki sem vélt felismerni, az elöljáróság táviratilag kereste meg a szomszédos körösmenti közsé­geket, az ügyészség pedig a fel­boncolás iránt intézkedett. Időközben megérkeztek Mező­berényből az ismeretlen em­ber rokonai és ekkor kiderült, hogy a szerencsétlen Bobály Já­nos 40 éves mezőberényi lakos, siketnéma és félkegyelmű ember volt, aki dolgozni nem tudott és julius 29-én reggel távozott az édesanyja házától azzal, hogy a tanyára csépelni megy. Valami úton-módon azonban a tanya he­lyett — bizonyára eltévedve — Szarvasra vetődött, ahol a rend­őrség elfogta s egy éjszakán ái a községi fogdában tartotta. Julius 31-én már Kunszentmárton hatá­iába:n bolyongott a szerencsétlen ember, aki valószínűleg a Körös mentén akart hazamenni Mezőbe­rénybe, azonban irányt tévesztve, Kunszentmárton felé haladt. Lát­ták a vasuíi hid felé kószálni, et­.tői kezdve a2onben nem tudnak róla, ezután már csak a hidcötö­pökbe felakadt hullája tanúskodott a történtekről. JHüllllLM Eszmék a levegőben Nekünk, magyaroknak, egy igen­igen rossz szokásuk van : mind­egyikünk keres magának valamit, amit feldicsér, ami mellett kardot huz, amit előbbre akar tolni, mint azt a bizonyos mitológiai szekeret. Akiknek valami megtetszik, azt égtől földig föláicsérik s azt akar­ják, hogy más is ugy tegyen ugyanazzal. Ez még nem volna baj, sőt ez a dolog rendje, de az, hogy mindenki külön-külön talál magának dicsérni, magasztalni valót: az már nagy, igen nagy baj, mert önkéntelenül is maga után vonzza a széthúzást, az erők széitőrgácsolódását. Ha valaki statisztikát vezetne arról, hogy Magyarországon há­nyan akarnak mást mást, de meg­valósítani csak minden századik­nak sikerül s azoknak sem olyan mertékben, ahogyan ők kívánták: az szomorú tapasztalatokra jut­hatna. Mert oda lyukadna ki, hogy a sok forrongó, hasznos eszme, amely a levegőben terjeng, végre is mind-mind lelohad, anélkül, hogy el tudná érni a megvalósu­lását, érvényesülését. Ahelyett például, hogy százan meg S2ű2an gondolkodnának kü­lönféle életrevaló eszmék meg­valósítása mellett, mennyivel tölb erkölcsi haszna lenne abból ugy 02 egyeseknek, mint az egész tár­sadalomnak, ha az a száz össze­állna és egynek az esz­m é j é t igyekezné érvényesiteni. A széthúzás: betegség, sőt társa­dalmi betegség, de egyúttal a leg­utálatosabb, legrosszabb társa­dalmi betegségeknek egyike, mert ez gátolja meg minden életrevaló eszmének magvalósulását, kiala­kulását. Összefogni valamely jó eszme mellett és azt közös erővel dülőre­vinni: ez az, amit megkövetelhet és meg is követel a társadalom minden egyes tagjától, meri csak igy, ilymódon lehet elérni valamit, ami jó, ami üdvös s csak igy lehet bebizonyítani a közmondás­nak igazát, amely örökké igazság marad: „egyesülésben rejlik az erő," vagy: „mindnyájan egyért!" — Szózhatvanöt dalos utazik el Békéscsabáról. Csütörtökön éjjel 165 deláidista* utazik el Bé­késcsabáról, hogy résztvegyen a íopioni országos dalversenyen. A dalosok között 53 a Békéscsabai Iparos Dalárdát, 40 a MAV Zene­és Dalegyletet, 6 az Erzsébethelyi Daloskört és 2 a Mezőberényi Ipa­ros Daloskört képviseli. Hozzájuk csatlakozik még a Békési Dalegy­let 30 dalosa Bereniés Lajos dr. tanár, karnagy vezetésével, a Bé­kési Iparos Dalkör Emper Gyula dr. ügyvéd, dalköri elnök vezeté­sével. A békéscsabai dalosokat Remenár Elek dr. elnök és Luko­vicky Endre karnagy, illetve a vas­utasokét Such János karnagy ve­zeti. A dalárdistákkal több pártoló­és családtag, valamint számos dalkedvelő is utazik Sopronba. Az elutazás ünnepies külsőségek közölt történik meg: a dalosok közösen eléneklik a Himnuszt. A dalosverseny után a Balaton felé utaznak haza, hogy megtekintsék a Dunántul ragyogó gyöngysze­mét. Valószínűen kedden, 18-án érkeznek haza, Békéscsabára. — lit említjük meg, hogy az Iparos Dalárdának a város vezetősége a soproni ut költségeire egymillió koronát adományozott. — Péntekesti hitszónoklat a kongr. izr. hilközség templomá. ban. Ezúton értesiti a kultusz el­nökség a kongr. izr. hitközség hí­veit, hogy a szokásos szombati hitszónoklat a péntek esti isteni tisztelet keretében fog megtartatni, rrely istentisztelet 7 órakor kez­dődik. — A bírósági szünet vége. A békéscsabai járásbíróság nyári szü nete néhány nap múlva, augusz­tus 21-én veget ér. Aznap lesznek az első perfelvételek. A bírósági szünet végét az is jelenti, hogy az ügyvédek nsgyrésze mér ha­zaérkezett nyaralásából, hogy ujult erővel kezdje meg az uj kampányt. — Éles lövészet a legelőn. A honvédség augusztus 25., 26., 28. és 29. napjain éles töltéssel harc­szerű lőgyakorlatot tart az alsó­végi tehénlegelőn. A gyakorlatok mindenkor reggel fél 6 órakor kezdődnek és 9—10 óráig tarta­nak. A jelzett napokon a katonai őrs"emek által őrzött piros zászlók vonalan tulmenni nem szabad. — Megjelent a Magyar Közal­kalmazottak Lapja. Neményi Imre dr. államtitkár és Bencs Zoltán dr. szerkesztésében megjelent a köz­alkalmazottak érdekeit képviselő folyóirat, amelynek első száma hasznos és alapos tájékoztató köz­leményeket tartalmaz a közalkal­mazottak részére és pontosan közli az augusztusi évnegyed lakésbér­táblázatát, az állami, vármegyei, vasúti és egyéb alkalmazottakra, valamint a katonákra és a nyug­díjasokra vonatkozóan. A közal­kalmazottakra nézve nélkülözhe­tetlen lap ára 5000 korona, a kiadóhivatal Budapesten (IV., Aranykéz-u 2.) van. — Rebbenisztrraktánt akar épiteni a katenaseg. A Békés­csabán állomásozó honvédségnek ezidőszerint nincsen olyan helyi­sége, ahol a lő- és robbanószere­ket minden veszély nélkül tart­hatná. Volt ugyan ezelőtt egy rak­tárépülete a céldomb mellett, azt azonban a kommün alatt szétrom­bolták. Az ezredparancsnokság most építeni óhajt egy ilyen rak­tárt, távol a várostól és eziránt ké­relmet intézett a városi képviselő­testülethez. Mint értesülünk, a vá­ros szívesen leijesiti a katonaság kérelmét és a közgyűlés elé olyan javaslatot terjeszt, hogy az alsó­végi legelőn, a gyulai vasútvonal melleit, adjon a város a katona­ságnak egy 1600 négyszögöles te­rületrészt egy ilyen lőszerraktár építésének céljaira, A kérelem fe­lelt a hélfői közgyűlés fog dönteni. — Gazdasági cselédek jutal­mazása. A földmiveiésügyi mi­niszter felhívta a főispánt, hogy írassa össze azokat az érdemes gazdasági cselédeket és munkáso­kat, akik 25 év óta állanak egy­egy uradalom szolgálatában, mert ezeket a miniszter meg akarja ju­talmazni. A cselédek oklevelet és pénzjutalmat kapnak, hogy ezzel is elismerje a kormány a munká­sok érdemeit és megjutalmazza a hűséges szolgálatot. — Zsebtolvajlás. Engel Imre békéscsabai kereskedő ma felje­lentest tett a rendőrségen ismeret­len tettes ellen, aki az üzletben alkalmas pillanatban elemelte a pénztárcáját, amelyben negyed­millió korona készpénz volt, kü­lönféle személyi iratokkal. A rend­őrség az ismeretlen zsebtolvajt kutatja. — Összeütközött kerékpárosok. Szerdán este súlyosabb természetű baleset történt az Andrássy-ut egyik sötétebb szakaszán. Popo­vics Pál kádármester kerékpáron igyekezett a vasúti állomás felé, amikor egyszerre szembe jött vele egy ismeretlen kerékpáros. A ho­mály miatt csak későn vették észre egymást, amikor már szó sem lehetett a kitérésről. A két kerékpár összeütközött és a rajtuk ülők a földre zuhantak. Az össze­ütközés Popovicsra nézve olyan szerencsetlenül végződött, hogy az érdemes kádármester vállpere­cét törte. A súlyosan sérült iparos­mestert a lakásén ápolják. — Mérges légycsípés. A lőkös­házi vámőrszakasz parancsnokát Tellyesinszky László őrnagyot a jobb keze fején megcsípte egy légy. A csípés helye másnapra ugy feldagadt, hogy az őrnagyot be­vitték a gyulai kórházba, ahol ke­zelés alá yették. — A habot u áldozata. Szomorú szenzációja van az egyébként igen csendes Doboz községnek, hol pár nappal ezelőtt pillanatnyi elmeza­varában Beleznai Péter jómódú földmives felakasztotta magát és mire rátaláltak, már halott volt.. Beleznai öngyilkosságának oka súlyos betegsége, melyet a harc­téren a haza védelmében szerzett. Nagy részvét mellett temették eL Apolló 33UM5gé Petrovich Szvetiszláv A Peirovich-filmekhez hasonló érdeklődés nyilvánul meg A be­csületes gazember szombat-vasár­napi bemutatója iránt, melynek kettős főszerepét játssza Arleite Marchal-al, a legszebb francia filmstarral együtt. A gyönyörű fel­vételekben bővelkedő film ismét bizonyságot tesz Petrovich speciá­lis szerepléséről és egyéniségerői,, mely őt Párisba hívta ennek a fő­szerepnen megjátszására. Ritka férfiszépsége, finom és mesterké­letlen játéka szerezték meg e film­nek azt a sikert, mely az egész világon mindenütt kedvenc mű­sorrá tette e filmet. Ma, pénteken utoljára van műsoron a Házassá­gok nem az égben köttetnek cimü amerikai életkép, mely hatásos jelenetekben a mai életfilozófia különbözését mutatja be egy rend­kívül érdekes és a figyelmet telje­sen lekötő történetben. A kisérő burleszk senkit sem hagy nevetés nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom