Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-11 / 180. szám

E§ Ali EOKOÜ.1 Bákésesaba. 1925 angfasztas 11 Kedd 52-ik évfolyam, 180-ik szám # r HB mm BEEESH POLITIKAI NAPILAP üioilsatKBi dijaet 'Ulyben és vidékre postán küldve : negyedévre 71Ú0Ö korona. Egy hónapra 25000 "korona dányonként '000 Stoivma •

yryi-yi-yrrrYrr

r^vTLin.vxm'j^ Fő*sefk«szt<5 ; Dr. ísryöo^yösí János. Feítlős reari.«s»i? i P.-Horváth BossS. A magyarok helyzete Amerikában Irta : Dr. Zsilinszkv bajos. IV. A foglalkozások változtatása sok mindenféle okból történhetik. Néfia a kényszerűség okozza, mert munka hijján elbocsátják. Másnap már süteménykihordó lesz a tegnapi asztalossegédből; vagy cipőtfoltozó, esetleg cipőtisztító egy •nagyáruházbeli soffőrből ; mozizongorista a bőrkereskedőből, színész a villanyszerelőből (a meg•fordilottjára is volt példa); grammofonkereskedő a bádogosból, ruhakereskedő a vendéglősből, vendéglős a farmerből, pincér a lókupecből, borkereskedő a halászból stb. stb. Máskor az ambició, pénzvógy, kalandvágy, házasság stb' okozza a foglalkozás megváltoztatását. A legjövedelmezőbb foglalkozások ma : 1. a kőmüvesség, mely munkával egy habarcskeverő napszámos napi 8 órai munkával 10 -dollárt, hetenként 5 és fél munkanapot és 10 órai tulidőt (egész munkanapokon két-két kétszeres bérrel járó órát) számítva 80 dollárt, — egy falazó segéd 100— 110 dollárt, egy pallér 120-130 dollárt, — egy munkavezető 150— 160 dollárt keres hetenként, mig a rajzoló csak 25—35, a segédmérnök legföljebb 50 dollárt. 2. A szücsmesterség, melynél a mesternek legalább 100-120 dollárt kell „csinálnia" hetenként meg. erőltetés nélkül. (Az amerikai ember ép ugy, mint a zsidó óltaláiban „csinálja" a pénzt ; a legtöbb -zsidó azonban „megszolgálja" [verdient]; a magyar „keresi". 3. A szabóipar, melyben szintén 100 dollár az átlagos heti kereset. 4. A pénzváltó üzlet és hajójegy ügynökség, melyen helyi- és nyelvismerettel néhány rövid év alatt tekintélyes vagyont szereztek már magyarok is. 5. A vendéglői ipar, amelyet aránylag nagyszámú honfitársunk üz, nem törődve a prohibicióval és a szigorú büntetésekkel, amely lépten nyomon éri őket. 6. A gazdálkodás, a farmer8ég, amelyet oly intenzivitásra emeltek, hogy a föld némely vidéken, például Floridában egy percig se pihen ; ^évente 3—4 termést hoznak ki belőle. Legjövedelmezőbbek a földiepertenyésztő, narancs és vetemény farmok. Januárban már piacra kerül Kaliforniából vagy Louisianából a sok finomabbnál finomabb fajú, ujjiznyi nagyságú, húsos földi eper, melyből 5—6 darab egy fontot nyom (12 és fél dekát) ; májusban a floridai narancs, tejes tengeri, friss spárgagyökér és karfiol. A tojás újév. körül oly drága, hogy darabját helyenként (városokban) fél dollárjával veszik (ma 35—36 ezer koronának felel meg). A Telttentiáu : 7 Szerkesztőség és' kiadóhivatal: Békéscsabáé 11. kor. Ferenci Józssí-tér 20. ». — HUdrté*. díjszabás ssorint farmerkedéshez kevés pénz kell. OlcsónX40—50 dollártól kezdve) és kényelmes részletfizetésre lehet földet, műtrágyát, gépeket, berendezési tárgyakat, állatokat, egyszóval mindent, nem ritkán kisebbnagyobb teljesen felszerelt farmot is, darabokból összeállítható, beköltözésre 24 óra alatt kész 2—3 szobás faházat is venni. A munkások csoportjának helyzete aszerint jó vagy rossz, amint van munka, vagy nincs. Bifolvással bir az a körülmény is, hogy szervezett szakmunkás-e (unionista) az illető, vagy nem. A szervezett munkásokkal dolgoztató gyárak és üzletek folyton hadilábon állanak az úgynevezett nyilt üzletekkel és mindenféle kontárokkal dolgoztató gyárakkal. A sztrájk Amerikában mindennapi jelenség. Néha összeesküvéssé s kommunisztikus, anarchisztikus támadássá fajul. Ily elveket valló, vagy ilyen törekvéseken tettenért munkások amerikai polgárokká nem lehetnek, szigorúan büntettetnek és deportáltatnak. Az utolsó 5—6 év alatt évente több ezret Ítéltek deportálásra. Mindennek dacára nyíltan és hangosan agitálnak a munkáslapok a kommunizmus és anarchizmus mellett és duzzadnak a szocialista, kommunista pártkasszák a szegény munkások dollárjaitól. (Vége köv.) Horthy Miklós kormányzó Békéscsabán A kormányzót örömmel tölti el Békésvármegye kitünö termése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn reggel tiz óra tájban ismét keresziülutazolt Békéscsabán Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Horthy kormányzó, aki a csanádmegyei Bánkúiról jött autón, feleségével és fiával utazott, József főherceg lá'ogatásáról. A kormányzó Orosháza felől robogott autójával a városba. Az erzsébethelvi vasúti hídon átrobogva, a Temető-soron át az Andrássy-utra autózott, ahol a Kazinczy-ucca sarkán, a Rokka-kötszövőgyár előtt pár percnyi pihenőt tartott. A magas vendéget a szövőgyár előtt Berthóty István dr polgármester, vitéz Rátvay Imre ezredes, állomásparancsnok és Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos fogadták. Az üdvözlések után a kormányzó Berthóty polgármesterhez fordulva, megjegyezte : — Örömmel látom, hogy az idén sokkal jobb a termés, mint tavaly volt. — Igen — felelte a polgármester — hála Istennek. A kormányzó erre még a következőket mondotta: — A jó termés nagyon jókor jött, mert ráfér a népre, különösen a szegényekre, hogy megjavuljon a helyzetük. Hála Istennek, ma már jobban állunk, mint tavaly. Szünőben vannak a nehéz idők. A kormányzó ezután bocsánatot kért, hogy a hosszú ut miatt nem maradhat, mert az kifárasztotta, majd megköszönve az üdvözléseket, intésére az autó elindult Budapest felé, a Kazinczy-uccán keresztül. A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése A vasárnapi munkaszünet uj törvénytervezete — Záróra és alkalmazottak — A levente-ügy (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap délelőtt tartotta a Kereskedelmi Csarnok választmánya rendes havi ülését Csillag Ignác elnöklete alatt. Elnök referált a szegedi kereskedelmi kamaránál a vasárnapi zárás ügyében tett tudakozódásainak eredményéről. Egyúttal jelenti, hogy a fűszer- és szatócsüzletek vasárnapi nyitvatartásának vitás ügyét döntés végett a helyi rendőrhatóság felterjesztette a miniszterhez. Dr. Gyöngyösi főtitkár ismerteti a kereskedelmi miniszternek az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló törvénytervezetét, amelyet a szegedi kamara véleménynyilvánítás végett megküldött. A törvénytervezet lényege az, hogy az alkalmazott a vasárnap vele végeztetett munkáért a hét más napján pihenőnappal kárpótolandó. A választmány a tervezetet minden tekintetben megfelelőnek találta és ilyen értelemben ir át a kamarához. A kereskedelmi alkalmazottak azzal a kéréssel fordultak az egyesülethez, hogy az üzletek esti 6, illetve fűszer- és élelmiszerüzleteknél esti 7 órai zárása érdekében hozzanak határozatot. Fekete Sándor felidézi, hogy egy ilyen határozat már van, annak csupán érvényt kell szerezni. Szellner Antal és Csillag Ignác indítványára a választmány kimondja, hogy a kérelmet véleményezés végett átteszi a szakosztályhoz és azután dönt ebben az ügyben. Elnök bejelenti, hogy a békéscsabai vámhivatal augusztus 17-én működését megkezdi. Ez alkalomból a választmány az annak idején indítványt tevő Guttmann Ernőnek, továbbá a vámhivatal érdekében annyit fáradozó Csillag Ignácnak és Guttmann Józsefnek jegyzőkönyvi köszönelet szavazott. Csillag elnök ismerteti az egyesületnek a levente-oktalás rendezése erdekében folytatott tárgyalásait. A választmány határozata értelmében a levente-oktatás órarendjének jelenlegi beosztása a kereskedőknek kedvező. Az egyesület a hírlapok utján fogja felszólítani a főnököket, hogy akiknek tanoncuk náluk lakik, azt az egyesületnél jelentsék be, mert az ilyen tanonc levente-oktatási mulasztásaiért a főnök felelős. Többen panasz tárgyává tették a romlandó csomagok és levelek késedelmes kézbesítését. Az egyesület a bajok orvoslása végett átiratot intéz a helyi postafőnökséghez. A MAV és a kisvasút menetrendjeinél észlelt anomáliák kapcsán a választmány Ipolyi-Keller Iván elnöklete alatt egy állandó bizottságot küldött ki, amelyben a vasúti menetrend helyi vonatkozásait figyelemmel kisérje és azoknak orvoslására előterjesztéssel éljen. Dr, Gyöngyösi főtitkár bejelenti, hogy intervenciójára a menetrendnek a gyomai és kétegyházi viszonylatban való megjavítására Békéscsaba városa lépéseket tesz a MÁV-nál, amelyek eredménnyel kecsegtetnek. Az ülés déltájban ért véget. Az Iparos Dalárda dalestje (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar dal rajongóival zsúfolásig telt meg szombaton este az Apolló Mozgó nézőtere, amikor a Békéscsabai Iparos Dalárda rendezte meg nagyszabású dalestjét. Nemcsak csabaiak ültek ott, hanem igen sok vidéki is érkezett, akik mind nagy élvezettel hallgatták végig a dalárda szebbnélszebb énekszámait, amelyekkel valóban ki is teli magáért, első-